A február 28-án kitört iráni háború az olajpiacra is dármai fordulatot hozott. A közgazdászok általában a piaci mozgásokkal és előrejelzésekkel dolgoznak, azonban az utóbbi hetekben ez jelentősen megváltozott. A gazdasági elemzők szerint a világpiaci helyzet jelenleg sokkal gyorsabban és kiszámíthatatlanabbul változik, mint ahogyan a hagyományos modellek előre jelezhetnék.

A nagykereskedelmi dízelárak meredeken drágulnak Európában, miután az iráni terrorállam megtámadta a térség országainak olaj- és gázlétesítményeit. A hordónkénti olajár csütörtök reggelre 114 dollárra emelkedett, miközben a Hormuzi-szoros – a világ olajszállításának mintegy ötödét biztosító stratégiai útvonal – több mint két hete zárva van. A piacok bizonytalansága miatt a döntő kérdés már nem az, hogy eszkalálódik-e a háború, hanem az, hogy meddig tarthat.

A Bloomberg gazdasági elemzői öt lehetséges forgatókönyvet készítettek, amelyek világosan jelzik, hogy nemcsak az olajár szintje, hanem az ársokk időtartama is kulcsfontosságú.

Az eredmények azt mutatják, hogy az olajár továbbra is rendkívüli hatással van a gazdasági növekedésre és az inflációra, még annak ellenére is, hogy a mai gazdaság jóval kevésbé függ az olajtól, mint az 1970-es évek olajválságai idején. Az emelkedő árak nemcsak az inflációt fűtik, hanem a fogyasztók vásárlóerejét is csökkentik, így a gazdasági aktivitás visszaesését okozhatják – számolt be róla a Die Welt. 

5.– a horrorforgatókönyv

Az összes közül a legdrámaibb. legrosszabb forgatókönyv szerint az iráni háború és a Hormuzi-szoros blokádja jelentősen elhúzódik, és a piacon hordónkénti 200 dolláros olajár lesz. Ebben az esetben Németország recesszióba süllyedne, a növekedés mínusz 3–3,5 százalékra eshetne vissza, miközben az infláció akár az 5 százalékot is elérhetné.

„Nem lenne abszurd a 200 dolláros olajár. Most már bőven a 150 dolláros tartományban vagyunk, de egyáltalán nem lenne abszurd a 200 dollár sem”

– mondta Greg Newman, az Onyx Capital Group vezérigazgatója a CNBC-nek.

Chris Watling, a Longview Economics vezető piaci stratégiája még ennél is drámaibb kilátásokat festett, közölve hogy a 250 dolláros hordónkénti olajárat is elképzelhetőnek tartja. „Nem lepődnék meg, ha az olaj ára 200, sőt akár 250 dollárra is emelkedne, mert nyersanyaghiány esetén az árak parabolikusan kilőnek” – fejtette ki.

Konténerszállító hajók a dél-afrikai Fokváros kikötőjében 2026. március 2-án. Több hajózási társaság, köztük a dán Maersk és a francia CMA CGM közölte, hogy teherhajóikat Fokvároshoz irányítják át a Hormuzi-szoros lezárása miatt (Fotó: MTI/EPA/Halden Krog)

4. – jelentős ársokk

A negyedik legrosszabb forgatókönyv szerint a Hormuzi-szoros legalább három hónapig teljesen zárva marad, miközben Irán fokozza a Perzsa-öböl menti államok elleni támadásait, és amíg az Egyesült Államok kiterjeszti a katonai műveleteit. Ebben az esetben az olajár a második negyedévben 140 dollár fölé emelkedne, ami meghaladná az Ukrajna elleni orosz támadás utáni ársokkot is.

Németország gazdasága drámaian reagálna az olajválságra, a növekedés gyakorlatilag leállna, az infláció pedig 3,5–4 százalékra emelkedne. A munkanélküliség szintén emelkedne, különösen az iparban és a logisztikában.

Az Európai Központi Bank klasszikus dilemmával nézne szembe, és döntenie kellene, hogy az inflációt csökkentse vagy a gazdaságot stabilizálja.

A Bloomberg jelenleg alacsonynak tartja ennek a forgatókönyvnek a valószínűségét, de nem zárja ki teljesen.

3. – az elhúzódó konfliktus

A köztes forgatókönyv szerint a háború néhány hónapokig húzódna, míg a Hormuzi-szoros csak nagyrészt maradva blokkolva. Az olajár így a második negyedévben 100 dollár körül marad, majd 2026 végéig lassan 80 dollárra csökkenne.

Ebben az esetben Németország gazdasági növekedése mindössze 0,3–0,4 százalékra esne vissza, az infláció 3,5 százalék körül alakulna. Mindeközben a recesszió veszélye nőne, különösen az olyan energiaigényes ágazatokban, mint a vegyipar vagy az acélipar. A Bloomberg szerint ennek a forgatókönyvnek a valószínűsége már 30–35 százalék, ami reálisnak tekinthető, ha a háború elhúzódik.

A közel-keleti konfliktus felőrlő háborúvá alakulna, hasonlóan az ukrajnai helyzethez. A nyugati világ stratégiai olajtartalékai csak két-három hónapig tudnák tompítani a kiesést.

Németország energiavezérelt recessziót élhetne át: a fogyasztók spórolnának, az ipar szenvedne, a munkanélküliség emelkedne, és gazdaságélénkítő folyamatok hatása pedig elpárologna.

2. – a legvalószínűbb középút

A második legoptimistább forgatókönyv nagyjából megfelel a határidős piacok várakozásainak, miszerint az olajár 2026 második negyedévében átlagosan 80 dollár körül alakul, az év végére pedig 70 dollárra csökken. A Hormuzi-szoros részlegesen megnyílik, és a konfliktus alacsonyabb intenzitással folytatódik.

Németországban a növekedés 0,6–0,8 százalékra mérséklődne, az infláció 0,3–0,5 százalékponttal lenne magasabb, mint a várható érték. Az Európai Központi Bank várhatóan a kamatcsökkentéseket is elhalasztaná.

A Bloomberg szerint ennek a forgatókönyvnek a valószínűsége 40–50 százalék, így a jelenlegi helyzetben ez tartják a legvalószínűbb kimenetelnek.

1. – a gyors béke

A legoptimistább forgatókönyv szerint az olajár a jelenlegi 110 dolláros szintről gyorsan visszaesik, és áprilisra már az iráni háború előtti szinthez közel, 65 dollár környékén landol. Ehhez a Hormuzi-szoros azonnali újranyitása és a konfliktus gyors lezárása lenne szükséges. Európa és Németország számára ez lenne a legjobb kimenetel, amelyben a növekedés 0,8 százalék körül alakulna.

A legoptimistább forgatókönyv alapján az infláció gyorsan csökkenne, az Európai Központi Bank mozgástere nőne, és a fogyasztók profitálhatnának a csökkenő üzemanyagárakból.

Az előfeltételek többnyire kedvezőtlenek, a politikai és katonai tényezők bonyolultak, ezért ennek valószínűségét mindössze 10–15 százalékra teszik az elemzők.

A közel-keleti konfliktus és az olajárak gyors emelkedése komoly kockázatot jelent Európa gazdaságára. Míg a legoptimistább forgatókönyv enyhe hatásokkal jár, a legsúlyosabb, 200 dolláros olajárral számoló eset akár recessziót és magas inflációt is eredményezhet Európában és Németországban. A piacok bizonytalansága és a politikai kockázatok miatt a következő hónapok eseményei kulcsfontosságúak lesznek.

A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh)