A március 19-20-i EU-csúcson egy súlyos diplomáciai konfliktus is a felszínre kerülhet Ukrajna és Magyarország között. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég egy Kijevben tartott munkaértekezleten halálosan megfenyegette Orbán Viktor miniszterelnököt.

Az ukrán elnök világossá tette, hogy milyen következményekkel kell számolnia annak, aki megakadályozza az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hadikölcsön jóváhagyását.

„Reméljük, hogy egy bizonyos személy nem fogja blokkolni az Európai Unióban a 90 milliárdos hitelt vagy annak az első részletét, és akkor az ukránoknak lesz fegyvere. Másképp megadjuk ennek a személynek a címét a fegyveres erőinknek, a fiainknak, hadd hívják fel és beszéljenek vele a saját nyelvükön” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.

Az ukrán elnök még a kijelentését követően sem bánta meg szavait, hiszen nem tartotta hasznosnak a korábbi „diplomatikus hallgatást” az ügyben. A miniszterelnököt több Ukrajnából érkező fenyegetés is érte az elmúlt hetekben, amelyek már nemcsak őt, hanem családját – öt gyermekét és hat unokáját – is célozták.

Hrihorij Omelcsenko volt ukrán parlamenti képviselő és titkosszolgálati tábornok nyíltan fogalmazott a veszélyről: „Tudjuk, hol lakik, hol tölti az éjszakát, hol iszik sört, bort, hová jár ki, kikkel találkozik.” Omelcsenko videóüzenetében arra is figyelmeztetett, hogy Orbán Viktor a beszédeivel „addig játszik”, amíg nem jár úgy, mint Robert Fico szlovák miniszterelnök, és hozzátette: „öt golyót kaphat”, ha nem hagy fel az Ukrajnát bíráló kijelentésekkel.

Brüsszel hallgat: lesöpörték az asztalról Zelenszkij fenyegetését

Harald Vilimsky, a Patrióták Európáért képviselőcsoportjának nevében, az Európai Parlament plenáris ülésén állt ki a magyarok mellett, és kezdeményezte, hogy az EP tárgyalja, miként fenyegette példátlan módon Orbán Viktort Ukrajna elnöke.

Az osztrák politikus hivatalos javaslatot nyújtott be az EP-ben sürgős vita megtartására, azonban a parlament többsége – az Európai Néppárt és a baloldali frakciók – leszavazta a javaslatot. Harald Vilimsky szerint ezzel Brüsszel a nem EU-tagállam Ukrajna oldalára állt egy uniós tagállammal szemben, ami felháborító és elfogadhatatlan.

Robert Fico szlovák kormányfő is kezdeményezte, hogy az uniós csúcson tűzzék napirendre az Orbán Viktor és családja ellen irányuló ukrán fenyegetéseket. Hangsúlyozta, hogy Szlovákia energetikai biztonságát jelenleg Ukrajna lépései veszélyeztetik a legsúlyosabb mértékben, mivel Zelenszkij egyoldalúan leállította a Barátság kőolajvezetéken érkező orosz szállításokat, ami rendkívüli állapotot és az állami tartalékok igénybevételét tette szükségessé a finomítók ellátásához.

Petra Steger osztrák EP-képviselő friss bejegyzésében leszögezte, hogy Magyarország példáján látszik, hogyan dolgozik Brüsszel, amikor Ukrajna egy EU-tagállamot nyomás alá helyez. Véleménye szerint Kijev annak érdekében blokkolja a Barátság kőolajvezetéket, hogy befolyásolja a magyar országgyűlési választásokat, miközben az Európai Unió semmit nem tesz.

„Brüsszel nemcsak hallgat, hanem még védelmezőn is kiáll Ukrajna mellett, és elnézi, amikor Zelenszkij Orbán Viktort nyíltan fenyegeti. És miért ez az egész? Mert Magyarországnak jobboldali, szuverén nemzeti kormánya van”

– hangsúlyozta az osztrák politikus.

António Costa, az Európai Tanács elnöke, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nyilatkozik az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozóján az Európai Tanács brüsszeli épületében 2025. március 6-án (Fotó: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson)

Orbán Viktor a történtek után kijelentette, szerinte a fenyegetés nem róla, hanem Magyarországról szól, és hangsúlyozta, őt nem lehet életveszélyes fenyegetésekkel eltántorítani a magyar érdekek védelmétől.

A miniszterelnök szerint mindez szorosan összefügg az energetikai helyzettel is, különösen azzal, hogy a Barátság kőolajvezetéken keresztül 2026. január 27. óta szünetel a folyamatos kőolajszállítás Magyarország és Szlovákia irányába.

Az olajszállítás leállása éles diplomáciai konfliktust váltott ki, Ukrajna technikai okokra hivatkozik, miközben korábban jelezte, hogy politikai eszközként is korlátozná a tranzitot. Orbán Viktor a Barátság kőolajvezeték leállítását „állami banditizmusnak” nevezte, és kijelentette, hogy az ukránok offenzívába lendültek, fenyegetőznek, és nyíltan beavatkoznak a magyar választásokba.

Orbán Viktor: Magyarország nem zsarolható

A magyar kormány aggodalommal figyeli, hogy Brüsszel és bizonyos európai körök nem csupán Ukrajna támogatását, hanem a magyar választások befolyásolását is segítik. Egyes kommentárok szerint Brüsszel támogatja Ukrajna olyan lépéseit, amelyek célzottan beavatkozhatnak a közelgő választásokba, hogy az Ukrajna-barát Tisza Párt kerüljön hatalomra.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Volodimir Zelenszkij a Barátság kőolajvezeték leállításával nyíltan és durván beavatkozik a magyar választásokba. Célja, hogy a benzinárak egekbe szökésével és a gazdasági bizonytalanság gerjesztésével a kormány elleni elégedetlenséget szítsa, beavatkozva az áprilisi választásokba.

„Nem hagyjuk, hogy ezer forintra nőjön a benzin ára. Megállítjuk Zelenszkij olajblokádját!” – jelentette ki Orbán Viktor.

Washingtonban szintén megerősítette a kormányfő, hogy az ukrán elnök fellépése a magyar választók akaratának manipulálására irányul, a benzinárak mesterséges felhajtása pedig politikai fegyver.

A miniszterelnök március 17-én ultimátumot küldött Kijevnek, kiemelve: ha az ukrán elnök meg akarja kapni az uniós forrásokat Brüsszelből, újra kell nyitnia a Barátság kőolajvezetéket. A miniszterelnök szerint Zelenszkij zsarolja Magyarországot, és állításait műholdfelvételekkel is alá kívánja támasztani, cáfolva az ukrán érveket a vezeték javíthatatlanságáról.

Orbán Viktor és a magyar kormány hangsúlyozza: „Csak a magyar emberek dönthetnek Magyarország jövőjéről, nem Brüsszel és nem Kijev.” Mint mondta, Magyarország nem engedi, hogy külföldi szereplők befolyásolják a választások kimenetelét.

A kormány szerint a jelenlegi uniós politikák nem a magyar érdekeket szolgálják, hanem más tagállamok és külső érdekcsoportok céljait.

A válság hátterében az EU-s pénzügyi segélyek feltételei és Ukrajna EU-tagságának gyorsítása is szerepet játszik. A Barátság kőolajvezeték körüli konfliktus újabb példája annak, hogy Kijev miként próbálja manipulálni a magyar gazdasági helyzetet a választások befolyásolása érdekében.

Magyarország a feszültség tetőpontján szakértői delegációt küldött az ukrán határvidékre, hogy a helyszínen szembesítsék a kijevi vezetést a Barátság kőolajvezeték körüli ellentmondásokkal.

A magyar küldöttség technikai mérések és friss műholdfelvételek birtokában tért haza, amelyek egyértelműen bizonyították, hogy a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakasza és a szivattyúállomások valójában sértetlenek. A vizsgálat megállapította, hogy a szállítás leállítása mögött nem orosz rakétatámadás okozta műszaki hiba, hanem tudatos politikai döntés állt, amellyel Kijev mesterségesen akarta az egekbe lökni a magyar benzinárakat a választások előtt.