Kissé előre szaladt az időben a Politico: a brüsszeli EU-vezetéshez közel álló orgánum azt találgatja, miképpen viselkedne a kormányzó Fidesz–KDNP egy választási verség idején. A lap főleg Ukrajnával foglalkozó újságírója kihangosítja a magyarországi baloldali-liberális sajtóban 1994 óta visszatérő rögeszmét, miszerint az éppen aktuális, konzervatív kormány bukása esetén „meg fogja zavarni” a hatalom átvételét.
Hol nő az aggodalom?
A lap minden forrás vagy hivatkozás nélkül azt állítja: „Magyarországon egyre nő az aggodalom”, hogy választási vereség esetén „Orbán Viktor miniszterelnök Fidesze vagy Magyar Péter felemelkedőben lévő Tisza Pártja – vitatja majd az eredményt”.
Bár a cikket jegyző Jamie Dettmer mindkét rivális pártot megemlíti írásának elején, a Tisza esetleges vereségével és az ekkor várható reakciókkal csak néhány sorban foglalkozik, míg
a cikk mintegy 90 százaléka azt a fikciót dolgozza fel, hogy Orbán Viktor és pártja elveszíti a 2026-os választásokat.
„Ha az ellenzék csak egyszerű többséget szerez” – idézi szokás szerint a kizárólag ellenzéki forrásokat megszólaltató Politico a cikk szinte teljes terjedelmében (egyetlen, mindössze egysoros idézetet leszámítva) Szelényi Zsuzsannát, a CEU külpolitikai szakértőjét –, „Orbánnak rengeteg eszköze lesz arra, hogy szinte lehetetlenné tegye egy új kormány megalakítását, vagy akár egy új parlament összehívását”.
Képünk illusztráció (Fotó: MTI/Vasvári Tamás)Szelényi úgy fogalmazott: „Ha Magyar nyer, Orbán kísértést érezhet a hatalomátadás megzavarására vagy akár blokkolására.” A Politico, Szelényit idézve, azt vizionálja, hogy a kormányfő „alkotmányos válságot idézhet elő, és szükségállapotot hirdethet”.
A múlt visszaköszön
A cikk által előrevetített és mintegy tényként kezelt állapot tökéletesen megegyezik azzal a hisztériakeltő álhírrel, amelyet 1994-ben, szintén a választások előtt terjesztett a hazai baloldali-liberális média. Ebben az időszakban is egy konzervatív kormány vezette az akkor szintén parlamenti választás előtt álló országot. Antall József halála után a kormányfői posztot Boross Péter vette át.
A Boross-kormány lejáratását célzó álhírről, az 1994-es hatalomátadás megzavarásáról, mi több, a választás eltörléséről szóló rémhírekről így emlékezett meg négy év múlva, 2002. március 30-án a Dunaújvárosi Hírlap: „(…) nem is olyan rejtőzködően fogalmazódott meg a rendszerváltozás utáni választási kampányok alatt: ha ezek most megint győznek, úgy bebetonozzák magukat, hogy többé nem lehet eltávolítani őket a hatalomból.” Ezt sugallta a szoclib sajtó a Boross Péter-féle Antall-kormány választási kampánya alatt, megtoldva azzal, hogy
azok még arra is képesek, hogy elintézzék, ne legyenek parlamenti választások.
2006: Fidesz-képviselők engedik oda a tömeget a Parlamenthez?
A cikk szerzője nehezen követhető okfejtéssel kitér Gyurcsány Ferenc 2006-os őszödi beszédének nyilvánosságra kerülését követő utcai zavargásokra is, egyben átírva a történteket: „Amikor a Fidesz legutóbb 2006-ban veszített országos választást, Orbán először beleegyezett a vereségbe a Magyar Szocialista Párttal szemben.”
Tüntetők egy kiállított páncélautót toltak ki a Károly körútra 2006. október 23-án. Folytatódtak az összecsapások a tüntetők és a rendőrök között az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján (Fotó: MTI/Füzesi Ferenc)Ez hat hónappal később megváltozott egy kiszivárgott beszéd miatt, amelyben Gyurcsány Ferenc, a szocialista párt vezetője beismerte, hogy hazudott a választások megnyerése érdekében, tagadva, hogy megszorító intézkedéseket vezetne be. Miután spontán kormányellenes tüntetések törtek ki,
„a Fidesz törvényhozói kihasználták ezt, és lebontották a biztonsági korlátokat az Országgyűlés körül, hogy a tüntetők megközelíthessék a Parlamentet”
– állítja a Politico.
Száznapos csúsztatás
A valóságban a Fidesz–KDNP nemcsak hogy nem használta ki a Gyurcsány Ferenc Magyarországot is súlyosan sértő, kitételeket tartalmazó (így a hazafias érzelmű választókat is felháborító), hazugságait beismerő beszédét követően, de mindvégig távol maradt a zavargásoktól. A választásokat 2006 májusában csalással és hazugsággal megnyerő Gyurcsány-kormány 2006. október 23-án kordonnal zárta körül az Országház épületét. Ezek a kordonok minden józan számítást felülmúlva
még a következő év elején, 2007 februárjában is a Kossuth téren éktelenkedtek. Ezeket az állapotokat számolták fel a Fidesz parlamenti frakciójának tagjai
2007. február 2-án, lebontva a zavargások után több mint száz nappal még a helyszínen álló akadályokat.
Teljes fogalmi káosz
A banánköztársaságok díszleteit idéző kordonok 2007 februárjában történő elbontását a Politico, meghamisítva a – többek között az iszonyatos brutalitással történő tömegoszlatás okán is – minden bizonnyal a történeti események körébe tartozó, közelmúltbeli eseményt, hamisan úgy állítja be, mintha ezt még az utcai elégedetlenség idején tette volna a Fidesz, hogy lehetővé tegye a tüntetők számára a Parlament megközelítését.
A valóságban, hónapokkal a történtek után, a Fidesz–KDNP parlamenti
képviselőinek célja az volt, hogy feloldják a gyülekezési jog és a véleménynyilvánítás szabadságának aránytalan korlátozását.
2007 februárjában természetesen már értelmezhetetlen e tettüket úgy beállítani, mintha annak motivációja az lett volna, hogy a száz nappal korábban ott tartózkodó tüntetők (a 2006. október 23-án zajló utcai tiltakozások résztvevői) ekkor, a következő év elején megközelíthessék a Parlamentet.
A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)