A március 19–20-i EU-csúcs központi témája az olajválság és a Kijevnek szánt mintegy 90 milliárd eurós hitel, miközben Magyarország energiaellátása példátlan nyomás alá került. Ukrajna felől, a Barátság vezetéken keresztül január 27. óta szünetel a kőolajszállítás, ami Magyarország és Szlovákia számára súlyos következményekkel jár.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök technikai okokra hivatkozik, miközben korábban nyíltan jelezte, hogy politikai eszközként korlátozná a tranzitot. Orbán Viktor a történteket „állami banditizmusnak” nevezte, és kijelentette, hogy Ukrajna nemcsak gazdasági, hanem politikai nyomást is gyakorol Magyarországra.

A miniszterelnök szerint Volodimir Zelenszkij célja, hogy olyan kormányt lásson Budapesten, amely támogatja Ukrajna uniós törekvéseit. Ezzel párhuzamosan Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke Ukrajna mellett foglalt állást, hangsúlyozva, hogy nem Kijev, hanem Oroszország a felelős azért, hogy Magyarország nem jut kőolajhoz a Barátság vezetéken.

Olajblokáddal befolyásolná a választást Volodimir Zelenszkij

A Barátság kőolajvezeték évtizedek óta a magyar energiaellátás egyik kulcspontja. A hosszú távú ellátási zavarok éppen ezért súlyos gazdasági következményeket idézhetnének elő, drasztikusan növelve az üzemanyagárakat és az inflációt.

A kormány szerint az Ukrajna felől érkező kőolaj elakadása nem véletlen, ugyanis az energia nemcsak gazdasági kérdés, hanem politikai fegyver. „Nem hagyjuk, hogy ezer forintra nőjön a benzin ára. Megállítjuk Zelenszkij olajblokádját!”  – hangsúlyozta Orbán Viktor, kiemelve, hogy az árak mesterséges felhajtása Ukrajna politikai nyomásgyakorlásának a része.

Az Ellenpont korábbi tényfeltáró cikke szerint Volodimir Zelenszkij már 2023 óta tervezheti a Barátság-kőolajvezeték elleni támadást, hiszen a Pentagon-iratok szerint már ekkor felvetette a vezeték felrobbantásának ötletét, hogy ezzel álljon bosszút Magyarországon.

„Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajnának egyszerűen fel kellene robbantania a csővezetéket, mert ezzel tönkre tudná tenni Orbán Viktor magyar miniszterelnök iparát, ami erősen az orosz kőolajra épül ”

– idézte a lap The Washington Post amerikai hírportált.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megbeszélésük előtt Brüsszelben 2025. augusztus 17-én (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Zelenszkij olajblokáddal juttatná hatalomra a Tisza Pártot

Az elmúlt időszak nyilatkozatai alapján Volodimir Zelenszkij nem kívánja helyreállítani az orosz olaj tranzitját, ami tovább erősíti azt a feltételezést, hogy az olajblokád tudatos stratégiai döntés.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy márciusban kétszer is támadás érte a Török Áramlat vezetéket, amely Magyarország földgázellátásának kulcseleme. Szijjártó Péter szerint „ha a Török Áramlat nem működik, akkor Magyarországot egyszerűen nem lehet ellátni biztonságosan földgázzal”.

„Az ukránok olajblokádja és a Török Áramlattal szembeni támadása egy nagyon durva, nagyon súlyos támadás Magyarország szuverenitásával szemben”

– hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter elmondta, hogy Ukrajna tisztában van azzal, hogy egy folytatódó kormányzati politika akadályt jelentene számára az EU-ban, ezért „matekoznak annak érdekében, hogy ne olyan eredmény szülessen, ami számukra kedvezőtlen”.

Kiemelt érdek az EU-ban, hogy Tisza-kormány legyen

A magyar kormány álláspontja szerint az olajblokád nem elszigetelt gazdasági lépés, hanem egy átfogó politikai stratégia része, amelynek célja a magyar belpolitikai viszonyok befolyásolása.

Szijjártó Péter úgy fogalmazott, hogy az olajszállítás leállítása egyértelmű beavatkozás a magyarországi választási folyamatba annak érdekében, hogy a Tisza Pártot segítsék.

A külügyminiszter szerint Kijev és Brüsszel folyamatos egyeztetésben van, és tudatosan időzítették az olajblokádot egy olyan időszakra, amikor Magyarország energiaellátása különösen sérülékeny. Az Európai Unió egyes körei politikai változást szeretnének, amelyben kulcsszerepet szánnak a Tisza Pártnak.

A Politico cikkében arról is írnak, hogy Ukrajna és az Európai Bizottság arra játszik, hogy elmozdítsák Orbán Viktort, hogy újra uniós pénz folyhasson Ukrajnába. A brüsszeli lap szerint nyíltan számolnak azzal, hogy a magyar választás dönthet Kijev további finanszírozásáról és a 90 milliárd eurós háborús hitelről.

Magyar Péter, a Tisza Párt és Manfred Weber az EPP vezetője (Kép forrása: Facebook)

Az uniós diplomaták szerint egy esetleges Magyar Péter által vezetett kormány könnyebben rábólintana Kijev támogatására.

Az Európai Unió vezetői abban bíznak, hogy a Tisza-kormány elfogadja Ukrajna pénzügyi támogatását, EU-s csatlakozását, valamint hogy Magyarország orosz energiafüggőséget is megszüntetik.

Szerhij Heraszimcsuk ukrán elemző március elején szintén ezt támasztotta alá, amikor kijelentette: „Amennyiben Magyar Péter és a Tisza Párt kerülne hatalomra, Magyarország megszavazná az uniós szankciós csomagokat és támogatná Ukrajna európai uniós csatlakozását is.”

Pócza István, a Batthyány Lajos Alapítvány szakmai programvezetője egyetért abban, hogy „a Tisza Párt a nemzeti érdekkel szemben visszametszené a Molt”, miközben az orosz energiahordozókról való leválás felgyorsítása is napirendre kerülne.

Orbán Viktor ezzel összefüggésben Kapitány István, a Tisza Párt energetikai szakértőjét is felidézte, aki világosan kifejtette, hogy Magyarország diverzifikálással oldaná meg az orosz olajról való leválást. „A diverzifikálás azt jelenti, hogy a lehetőségeink számát növeljük. Amikor szűkítjük, az nem diverzifikálás, hanem pont az ellenkezője” – tette hozzá.

A Tisza Párt Ukrajna politikai szövetségese lett

A Tisza Párt külpolitikai irányultsága körül egyre több kérdés merül fel, különösen Ukrajnához való viszonyát illetően. Az ellenzéki párt az Európai Néppárt tagjaként következetesen kiáll Ukrajna uniós csatlakozása mellett, amit a kijevi vezetés is méltat.

Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke többször is világossá tette, hogy az EPP-ben csak azok maradhatnak, akik az ukránpárti irányvonalat követik.

„Valóban egy nagyon pici szuverenitásról le kellene mondani ahhoz, hogy a magyar emberek megkaphassák ezeket az uniós forrásokat”

– jelentette ki Magyar Péter, erősítve azt az álláspontot, hogy Magyarország külpolitikája Brüsszel és Kijev irányába mozdulna el, feladva a jelenlegi szuverenitásközpontú megközelítést.

A Tisza Párt tavaly saját nemzet hangja elnevezésű konzultációjára hivatkozva is jelezte, hogy szavazóik többsége Ukrajna európai uniós csatlakozását támogatná. Kritikusai szerint ez egyértelműen azt jelzi, hogy egy ilyen kormány hatalomra kerülése esetén megszavazná Ukrajna EU-s csatlakozását.

A Tisza Párt európai parlamenti képviselői ukrán nemzeti színekkel díszített pólóban jelentek meg az Európai Parlamentben (Kép forrása: Facebook)

A kormányközeli értelmezések szerint egyre több jel utal arra, hogy a Tisza Párt és az ukrán vezetés között szoros politikai kapcsolat alakulhatott ki. Az Ellenpont cikke szerint Magyar Péter a Müncheni Biztonsági Konferencián megbeszélést tarthatott Volodimir Zelenszkij köreivel, miközben az olajszállítás leállítása is időben egybeesett a magyar választási kampány felerősödésével.

Mint írták, az sem véletlen, hogy ukrán kötődésű szereplők is feltűntek a párt környezetében, köztük Ceber Roland Ivanovics, akit később kémkedés gyanújával kiutasítottak az országból.

Az ellenzéki pártban ráadásul honvédelemért felelős szakpolitikus tűnt Ruszin-Szendi Romulusz, aki többször nyíltan beszélt ukrán kapcsolatairól. A Magyar Honvédség volt vezérkari főnöke ellen először a Honvédelmi Minisztérium indított vizsgálatot amiatt, hogy a korábbi NATO-üléseken többször eltért a kormány békepárti álláspontjától, felszólalásait pedig a Dicsőség Ukrajnának, („Slava Ukraina!”) köszöntéssel zárta. Ruszin-Szendi Romulusz emellett az ukrán kémbotrányban érintett Holló Istvánnal is kapcsolatban állt. 

A Tisza Párt kapcsolatrendszere és Ukrajnához fűződő viszonya egyre inkább azt vetíti előre, hogy egy esetleges kormányváltás teljes fordulatot hozna a magyar külpolitikában.

Ebben az értelmezésben Magyarország eddigi, szuverenitásra épülő irányvonala háttérbe szorulna, és a döntések mindinkább a brüsszeli és kijevi elvárásokhoz igazodnának.

Április 12-én éppen ezért történelmi jelentőségű lesz az országgyűlési választás: az embereknek dönteniük kell, hogy Magyarország a nemzeti érdekek mentén halad, vagy a Volodimir Zelenszkij és Brüsszel felől érkező elvárásokhoz igazítja jövőjét.

Kiemelt kép: Magyar Péter és Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének találkozója Brüsszelben, 2025 májusában (Fotó: AFP)