Vezető európai nemzetek és Japán csütörtökön közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben kijelentették, hogy készek egyesíteni erőfeszítéseiket a Hormuzi-szoroson való biztonságos áthaladás szavatolása érdekében, és lépéseket tesznek az energiapiacok stabilizálásáért – közölte csütörtökön a Reuters.
Felszólítják Teheránt
A brit hírügynökség csütörtökön ismertette a
Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia és Japán által megfogalmazott nyilatkozatot.
A dokumentum szövege szerint az aláíró felek „a leghatározottabban elítélik Irán közelmúltbeli támadásait fegyvertelen kereskedelmi hajók ellen a Perzsa-öbölben, a polgári infrastruktúra, köztük az olaj- és gázipari létesítmények elleni támadásokat, valamint a Hormuzi-szoros de facto lezárását az iráni erők által”.
A hat ország felszólítja Teheránt, hogy „azonnal hagyjon fel fenyegetéseivel, aknák telepítésével, drón- és rakétatámadásaival, valamint a szoros kereskedelmi hajózás elzárására irányuló egyéb kísérleteivel, és tartsa be az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2817. számú határozatát”.
Kapcsolódó tartalom
„Hajózni kell”
A hajózás szabadsága a nemzetközi jog alapelve – hangsúlyozzák ezek az országok, kiemelve:
„az ENSZ BT 2817. számú határozatával összhangban
hangsúlyozzuk, hogy a nemzetközi hajózásba való ilyen beavatkozás és a globális energiaellátási láncok megzavarása
veszélyt jelent a nemzetközi békére és biztonságra.
E tekintetben azonnali és átfogó moratóriumot követelünk a polgári infrastruktúra, beleértve az olaj- és gázipari létesítmények elleni támadásokra.” Az aláíró felek aláhúzzák: „Kifejezzük készségünket arra, hogy hozzájáruljunk a szoroson való biztonságos áthaladás biztosításához szükséges erőfeszítésekhez.”
Munkaebédet is tartott Brüsszelben az EU vezetői – mi volt a menü?
Körülbelül egy órával a hat állam közös fellépésének bejelentése előtt a Politico arról számolt be: „Az EU vezetői most munkaebédet tartanak António Guterres ENSZ-főtitkárral, ahol várhatóan kiemelt figyelmet kap a közel-keleti helyzet.”
A brüsszeli lap a menüt is közölte:
- Pâté en croûte tavaszi zöldségekkel;
- Borjúfilé zellerrel háromféleképpen;
- Mandarin tartlet fahéjjal.
Mivel a munkaebédet követően került sor az öt európai állam és Japán szándéknyilatkozatának közzétételére, és a dokumentumban az ENSZ BT egyik korábbi határozatára hivatkoztak, a menün nyilvánvalóan szerepelt a Hormuzi-szoros témája is.
Két koncepció, egy konfliktus
Egyelőre nem világos, hogy a Homuzi-szoroson áthaladó hajóforgalom biztosítását milyen feltételek mellett támogatná a hat állam. A hirado.hu is beszámolt korábban arról, hogy az elmúlt hét folyamán két koncepció fogalmazódott meg az iráni iszlamista rezsim támadásainak kitett Hormuzi-szoros felügyeletére kiküldött hadihajókkal kapcsolatban,
Ezt támasztja alá, hogy míg Donald Trump kérését pár napja elutasították a britek, Emmanuel Macron „javaslatára” azonban mégis hadihajókat küldenek az iráni iszlamista rezsim támadásainak kitett Hormuzi-szoros felügyeletére.
A két elképzelés között annyi a különbség, hogy később, a harcok lezárulta után vetnék be a hadihajókat.
A brit haditengerészetet – Emmanuel Macron francia elnök „javaslatát” követve – korábbi információk szerint azután venne részt a tűzszünet fenntartásába a Hormuzi-szorosban, miután Irán és az Egyesült Államok békeszerződést kötött. A másik koncepció az Egyesült Államok által sürgetett közös szerepvállalás: Donald Trump elnök hosszabb ideje sürgeti az iszlamista rezsim elleni, közös fellépést, amely természetesen a jelenlegi, „éles” konfliktushelyzetre, nem egy majdani békeegyezmény fenntartására vonatkozik.
A NATO-n belül korábban éles ellentéteket váltott ki, hogy az európai hatalmak ellenezték a konfliktusban való részvételt.
Kiemelt kép: A thaiföldi haditengerészet felvétele a thaiföldi zászló alatt közlekedő Mayuree Naree teherhajóról, amelyet légicsapás ért iráni felségvizeken, a Hormuzi-szorosban 2026. március 11-én (Fotó: MTI/EPA/Thaiföldi haditengerészet)