A rendszer lényege, hogy a kutasok saját céget alapítanak, saját tőkéből – gyakran jelentős, akár több tízezer eurós befektetéssel – indítják el a működést, és ők felelnek a nyereségért vagy veszteségért. Ugyanakkor az üzemanyag árát nem ők határozzák meg, hanem központilag szabják meg, így ebből csak jutalékot kapnak – közölte a Die Welt.
A problémák a bolti értékesítésnél is jelentkeznek.
A kutasok szerződésben vállalják, hogy egy meghatározott, a Shellhez kötődő beszállítótól szerzik be az árukat, gyakran a piaci árnál drágábban. Emiatt kénytelenek magasabb áron továbbadni a termékeket, viszont az árképzésben itt is korlátozottak, mert a vállalat maximált árakat szabhat meg.
Több üzemeltető szerint ez oda vezet, hogy a vásárlók inkább olcsóbb helyeket keresnek, így a bevételek csökkennek. A cikk szerint sokan emiatt „kényszervállalkozásként” vagy „látszólagos önfoglalkoztatásként” írják le a helyzetet: miközben papíron saját vállalkozásuk van, a döntési szabadságuk erősen korlátozott. Ráadásul, ha valaki nem tudja előre kifizetni a belépési költségeket, a Shell megelőlegezi az összeget, amit kamattal kell visszafizetni – így az üzemeltető könnyen eladósodhat.
A benzin és a dízel árait központilag határozzák meg az olajtársaságok, és a kutaknál kifüggesztik; az üzemeltetők csak jutalékot kapnak. Ezért a német benzinkút-üzemeltetők hevesen védekeznek a kritikákkal szemben az iráni–iraki háború kezdetét követő áremelkedések fényében.
A Német Benzinkút-üzemeltetők Szövetsége (TIV) még „lopással” is vádolta az olajtársaságokat. Azonnal és drasztikusan megemelték az árakat, annak ellenére, hogy már korábban olcsóbb üzemanyagot vásároltak a kutak alatti tartályokban. A szövetség azzal érvel, hogy az autósok haragját ezután a helyi üzemeltetők viselik.
A jogi vita egyik kulcskérdése az, hogy mennyiben tekinthetők valóban független vállalkozóknak ezek az üzemeltetők, ha közben a működésük lényegi elemeit a vállalat irányítja. Több ügy már bíróság elé került, ahol azt vizsgálják, hogy a rendszer megfelel-e a jogszabályoknak.
Orbán Viktor szerint a háborús helyzeteknek megvannak a fő gazdasági haszonélvezői, köztük az energiacégek és a pénzügyi szereplők
A miniszterelnök a Shell példáját említve, februári évértékelőjén azt mondta: a vállalat jelentős nyereséget ért el azzal, hogy az orosz olaj és gáz visszaszorulásával megerősödött az európai piacon. Állítása szerint a cég politikai befolyásra is törekszik, és különböző országokban – így Magyarországon is – megjelenhet képviselőkön keresztül.
Orbán Viktor emellett arról is beszélt, hogy a háborúk másik nagy nyertesei a finanszírozók, elsősorban a bankok. Úgy fogalmazott: a hadikölcsönök hosszú távon biztos megtérülést jelentenek, mivel az államok előbb-utóbb visszafizetik ezeket, akár jelentős gazdasági terhek árán is.
Több százmilliót kereshetett Kapitány István a háborús energiaválságon
Az Origo beszámolója szerint jelentős nyereségre tehetett szert Kapitány István, a Tisza Párt gazdaságpolitikai vezetője az elmúlt időszak energiapiaci folyamatai miatt. A portál azt írja, hogy a korábbi Shell-alelnök részvényvagyona az ukrán olajszállítások leállása és az iráni háború hatására megemelkedő energiaárak következtében nőtt. A Shell részvényeinek árfolyama rövid idő alatt jelentősen emelkedett, ami Kapitány István esetében mintegy 800 millió forintos vagyonnövekedést eredményezhetett.
A cikk szerint Kapitány a vállalatnál eltöltött évei alatt jelentős mennyiségű részvényt kapott juttatásként, így közvetlenül érintett az árfolyamváltozásokban. Az Origo állítása alapján minél súlyosabb az energiaválság, annál nagyobb lehet a részvénycsomagjának értéke.
A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: X.com)