A közel-keleti konfliktus eszkalálódása már nemcsak a térséget, hanem a globális gazdaságot is egyre komolyabban érinti. Egy friss elemzés szerint ezek a folyamatok különösen nehezek az európai cégek számára, amelyek már az iráni háború kirobbanása előtt is pénzügyi gondokkal küzdöttek.
A dráguló energia, a szállítási nehézségek és a gyengülő kereslet együttesen helyez olyan nyomást a vállalatokra, ami egyre nehezebbé teszi a működésüket – írja a Bloomberg.
Az Alvarez & Marsal tanácsadó cég jelentése szerint a kontinens vállalkozásai már a konfliktus kezdete előtt is kedvezőtlen körülmények között működtek. A vizsgálat több mint 60 ezer európai cég adatait elemezte, és azt mutatta, hogy a pénzügyi nyomás négyéves csúcsra emelkedett.
„A közel-keleti konfliktus eszkalálódása valószínűleg szorzóként hat azokra a nehézségekre, amelyeket már most is tapasztalunk Európában”
– mondta Chris Johnston a cég európai válságkezelő részlegének vezetője.
A növekvő költségek, a csökkenő vásárlói kedv és a bizonytalan nemzetközi kereskedelem már most nehéz helyzetbe hozta az európai cégeket. A jelentés szerint a gazdasági nyomás még súlyosabb méreteket ölthet, ha az iráni háború elhúzódik.
A gyengülő kereslet leginkább a divatipart, a kiskereskedelmet és az építőipart érinti, de az autóipar és az üzleti szolgáltatások sem kivételek.
A közel-keleti háború ráadásul közvetlen hatással van az energiaágazatra, amely az olaj és a gáz árát is jelentősen megemeli. Ez különösen nehéz helyzetbe hozza az energiaigényes iparágakat, például a vegyipar és a feldolgozóipar működését. A drágább energia mellett a szállítási költségek növekedése is tovább emeli az árakat, ami végső soron a vásárlók pénztárcáját érinti.
Az iráni konfliktus hatásai különösen látványosan jelentkeznek Németországban, amely Európa legnagyobb gazdasága és ipari központja. A német vegyipari szektor képviselői szerint a háború következményei már most termeléscsökkentésre kényszerítik a cégeket. A szállítási nehézségek és a dráguló energia egyszerre nehezítik a működést.
„Egy rossz irányba forgó spirál van kialakulóban, és csak remélhetjük, hogy gyorsan véget ér. Minél tovább tart, annál erősebb lesz a hatása” – fogalmazott Wolfgang Grosse Entrup, a német vegyipari szövetség (VCI) ügyvezető igazgatója.
A világ legnagyobb vegyipari vállalata, a BASF ludwigshafeni gyára a Rajna folyó partján 2025. augusztus 6-án. A BASF az egyik legtöbb földgázt fogyasztó cég Németországban (Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek)A problémát tovább fokozza, hogy az ázsiai beszállítók is visszafogják a termelést, mivel ők is nehézségekkel küzdenek. Ez dominószerű hatást indít el, így a kevesebb alapanyag miatt csökken a gyártás, ami tovább szűkíti a kínálatot és emeli az árakat.
A német vegyipar kulcsfontosságú az európai gazdaságban, hiszen alapanyagot ad az autógyártásnak, a mezőgazdaságnak és a gyógyszeriparnak is. Több százezer ember megélhetése függ ettől a szektortól, így a problémák nemcsak iparági, hanem társadalmi szinten is érezhetők.
A német vegyipari szövetség (VCI) szerint a globális szállítási útvonalak zavarai miatt egyre nehezebb hozzájutni a szükséges alapanyagokhoz.
A szakértők szerint a bizonytalan nemzetközi helyzet arra kényszeríti a vállalatokat, hogy átgondolják működésüket, költségeiket és piaci stratégiájukat.
Az energiaárak, a szállítási nehézségek és a fogyasztói kereslet alakulása hosszú távon is meghatározhatják a kontinens gazdasági kilátásait. Ha az iráni konfliktus elhúzódik, az európai cégek számára egyre nehezebb lesz kilábalni a jelenlegi válságból.
A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: Shutterstock)