Az Egyesült Államok és szövetségesei közötti feszültségek új szintre léptek a Hormuzi-szoros körül kialakult válság miatt, amely nemcsak geopolitikai, hanem súlyos gazdasági következményekkel is fenyeget. Donald Trump amerikai elnök arra kérte partnereit, hogy csatlakozzanak a szoros újranyitását célzó műveletekhez, ám a válaszok eddig inkább elutasítóak vagy kiváróak – írja a The Wall Street Journal.
A világ egyik legfontosabb tengeri kereskedelmi útvonalának számító Hormuzi-szoros jelentősége kulcsfontosságú, ugyanis a globális olajellátás mintegy 20 százaléka halad át rajta. A jelenlegi konfliktus miatt azonban az átkelés nagyrészt leállt, ami az energiaárak meredek emelkedéséhez vezetett.
A helyzet súlyosságát tovább növeli, hogy Teherán egyértelmű fenyegetést fogalmazott meg arról, hogy minden olyan hajót megtámadhat, amely engedély nélkül próbál átkelni. Ez a kijelentés önmagában is hozzájárult a piaci pánikhoz és a gazdasági bizonytalansághoz.
„Teljesen helyénvaló, hogy azok, akik a szorosból profitálnak, részt vállaljanak a rendfenntartásban”
– fogalmazott egy interjúban Donad Trump.
Az amerikai elnök úgy véli, hogy Európa és Kína olajfüggősége miatt ezekre az országokra még nagyobb felelősség hárul. Donald Trump hangsúlyozta, hogy a szövetségesek tétlensége súlyos következményekkel járhat a NATO jövőjére nézve, és csalódottságát fejezte ki Nagy-Britannia vonakodása miatt, amely csak a konfliktus előrehaladtával ajánlotta fel hajói támogatását.
Az amerikai elnök kijelentései egyértelműen jelzik, hogy Washington a kérdést nem csupán katonai, hanem politikai lojalitási próbának is tekinti.
Az európai reakciók azonban jóval hűvösebbek: Németország például határozottan elutasította a részvételt.
Boris Pistorius német védelmi miniszter nyíltan megkérdőjelezte az amerikai kérés értelmét: „Ez nem a mi háborúnk. Nem mi kezdtük.”
Japán és Ausztrália szintén távolságtartó álláspontot képvisel, bár nem utasították el teljesen az együttműködést, jelezték, hogy valószínűleg nem küldenek hadihajókat. Nagy-Britannia és
Nagy-Britannia és Franciaország is mérlegel
Nagy-Britannia és Franciaország közölte, hogy még mérlegelik a lehetséges fellépést, de nem vállaltak kötelezettséget arra, hogy bármit is tesznek a harcok leállítása előtt.
A brit miniszterelnök, Keir Starmer hangsúlyozta, hogy nem szeretnének részt venni egy szélesebb körű háborúba, ugyanakkor elismerte, hogy végső soron meg kell nyitniuk a Hormuzi-szorost, ami nem lesz egyszerű feladat.
A francia álláspont némileg aktívabb, de szintén óvatos. Emmanuel Macron jelezte, hogy a hajózás szabadságát „a lehető leghamarabb vissza kell állítani”, ugyanakkor a francia vezetés szerint bármilyen katonai lépés csak a harcok szüneteltetése után jöhet szóba. Párizs emellett egy szélesebb nemzetközi koalíció létrehozását is fontolgatja.
Európa különösen érzékenyen reagál a Hormuzi-szoros lezárására, ugyanis a kontinens már így is komoly energiaellátási kihívásokkal küzd az orosz–ukrán háború miatt, valamint a tengeri útvonal lezárása pedig tovább súlyosbítja a problémákat.
Az európai országok ennek ellenére nem sietnek a katonai szerepvállalással, és inkább diplomáciai megoldásokat keresnek.
A Hormuzi-szoros körüli válság így túlmutat önmagán és a jövőben azt is meghatározhatja, milyen alapokon működik tovább a nyugati együttműködés.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: Donald Trump amerikai elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök 2025. szeptember 18-án (Fotó: MTI/EPA pool/Neil Hall)