Az energiaárak emelkedése szorosan összefügg azzal, hogy a közelmúltban kirobbant konfliktus, amelyben az Egyesült Államok és Izrael Iránnal került szembe súlyosan érinti a globális energiaellátást – közölte a Politico.
A harcok következtében gyakorlatilag megbénult a Hormuzi-szoros forgalma, amely kulcsfontosságú útvonal a világ olajszállításának szempontjából, így az európai piacokra is komoly hatással van.
A bizottság több lehetséges megoldást is mérlegel. Az egyik szerint a tagállamok nagyobb mozgásteret kapnának arra, hogy állami támogatásokkal segítsék a lakosságot és a vállalkozásokat az emelkedő rezsiköltségek idején. Emellett felvetődött az is, hogy
korlátozzák a gáz árát, illetve a gázalapú erőművek megnövekedett nyereségét részben visszajuttassák a fogyasztókhoz.
Ursula von der Leyen hangsúlyozta, hogy az ilyen beavatkozásokat körültekintően kell megtervezni, hogy ne torzítsák az uniós piacot, ne növeljék a gáz iránti keresletet, és ne veszélyeztessék a tiszta energia felé való átállást. Hozzátette, hogy hasonló intézkedéseket már alkalmaztak a Oroszország ukrajnai inváziója után kialakult energiaválság idején, és most is eseti alapon döntenének ezek újbóli bevezetéséről.
A levél kitér arra is, hogy
az Európai Unió módosítaná a szén-dioxid-kibocsátási kvótarendszer működését.
A cél egyrészt az árak ingadozásának csökkentése, másrészt az, hogy a rendszerből származó bevételeket nagyobb mértékben fordítsák a szegényebb tagállamok zöld átállásának támogatására, valamint az energiaigényes iparágak korszerűsítésére.
A bizottság szerint fontos, hogy a mostani intézkedések célzottak és ideiglenesek legyenek. Brüsszel ezzel egyértelművé tette, hogy az energiaárak emelkedése ellenére sem kívánja feladni a hosszú távú klímavédelmi célokat, ugyanakkor rövid távon igyekszik enyhíteni a lakosságra és a gazdaságra nehezedő terheket.
Kiemelt kép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek)