Nagyon rossz jövő vár a NATO-ra, ha nem segít a Hormuzi-szoros megnyitásában – figyelmeztetett Donald Trump

| Szerző: hirado.hu
Az Egyesült Államok elnöke nagyon rossz jövőt jósol az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) abban az esetben, ha a tagországok nem nyújtanak segítséget a világ kőolajszállításainak hozzávetőleg egyötödét biztosító és az irániak által lezárt Hormuzi-szoros blokádjának felszámolásában. Donald Trump a kőolajszállítás szempontjából kulcsfontosságú vízi út felszabadításában Kína közreműködését is elvárná és e tekintetben akár az amerikai–kínai csúcstalálkozó elhalasztását is nyomásgyakorlásnak használná.

Domald Trump a Financial Timesnak (FT) egyebek között arról beszélt, hogy a NATO-ra „nagyon rossz” jövő vár, ha az amerikai szövetségesek nem segítenek megnyitni a Hormuzi-szorost. Az Egyesült Államok elnöke ezzel egy meglehetősen világos üzenetet küldött az európai nemzeteknek, hogy csatlakozzanak az iráni háborús erőfeszítéseihez.

Trump az interjúban arra is kitért, hogy akár el is halaszthatja, vagy legalábbis késleltetheti a Hszi Csin-ping kínai elnökkel tervezett csúcstalálkozóját, mivel nyomást kíván gyakorolni a kínai kormányra, hogy az is segítsen a kőolajszállítás szempontjából kulcsfontosságú vízi út felszabadításában.

Trump helyénvalónak nevezte, hogy azok az országok, amelyek haszonélvezői az irániak által lezárt Hormuzi-szoroson keresztül zajló szállításoknak, segítsenek annak felszabadításában, újbóli megnyitásában, és azzal is érvelt, hogy az európai országok, valamint Kína sokkal nagyobb mértékben függenek a Perzsa-öbölből származó olajtól, mint az Egyesült Államok.

Az amerikai elnök arra figyelmeztetett, hogy

amennyiben kérésére, javaslatára nem érkezik válasz, vagy az negatív lesz, az szerinte „nagyon rossz” lesz a NATO jövője szempontjából.

Az Ft.com oldalon elérhető cikkben azt írták, hogy Trump egy nyolcperces telefonbeszélgetés során mondta el gondolatait a lapnak, azt követően, hogy felszólította Kínát, Franciaországot, Japánt, Dél-Koreát és az Egyesült Királyságot, hogy csatlakozzanak egy úgynevezett „csapdás erőfeszítéshez” a zsilip megnyitása érdekében, amelyen a világ olajtermelésének egyötöde halad át.

Az FT a cikkben emlékeztet: Irán lényegében lezárta a szorost, miután az Egyesült Államok és Izrael több mint két héttel ezelőtt megkezdte háborúját, ami újabb olajársokktól való félelmet keltett a globális gazdaságban. Az Egyesült Államok erőfeszítései a vízi út megnyitására eddig nagyrészt kudarcot vallottak, a nemzetközi olajárak pedig vasárnap estére elérték a hordónkénti 106 dolláros szintet, ami mintegy 45 százalékkal magasabb, mint az iráni háború kezdete előtt volt.

Trump egyelőre pesszimista azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok szövetségesei meghallgatják-e a segítségkérését, amely az elnök szerint

elsősorban olyan aknakereső hajók küldését jelentené, amelyekből Európa sokkal többel rendelkezik, mint az Egyesült Államok. Emellett Trump arra is utalt, hogy európai kommandósokra vagy más katonai segítségre van szüksége az öbölben – mint a lapnak fogalmazott – a „kellemetlenségeket okozó irániak” drónokkal és tengeri aknákkal történő felszámolásához.

Donald Trump a beszámoló szerint vasárnap már egyeztetett Keir Starmer brit kormányfővel, és bár kiemelte, hogy továbbra is az Egyesült Királyságot tekinti az USA első számú szövetségesének, csalódott abban, ahogy a britek eddig nem reagáltak a kérésére, felvetésére.

Az amerikai elnök azt mondta: mivel Iránt az Egyesült Államok és Izrael gyakorlatilag megtizedelte, az elmúlt két hétben megsemmisítette az iszlamista terrorrezsim katonai kapacitását, jelentősen csökkent az a veszély, amely az odaküldendő brit/NATO-katonákra leselkedne, ám azt elismerte, hogy azzal még számos kellemetlenség járhat, ha az iszlamisták aknát helyeznének el a Hormuzi-szoros vízébe.

Az FT ugyanakkor a cikkben felidézte, hogy korábban már érték veszteségek a háború során az európai szövetségeseket, tekintettel arra, hogy csütörtökön egy francia katona életét vesztette egy iráni dróntámadásban Irakban, vasárnap pedig egy olasz repülőgép semmisült meg egy kuvaiti bázison.

Hadihajókkal védjék meg a saját olajukat az európaiak – szólított fel Trump, egy elemző szerint Nagy-Britannia nem tud segíteni

A hirado.hu is beszámolt arról, hogy Donald Trump amerikai elnök vasárnap kijelentette: az Egyesült Államok mintegy fél tucat országtól tart igényt arra, hogy részt vegyen a Hormuzi-szoros forgalmának biztosításában. A felszólítás ellenére azonban az Egyesült Államok szövetségesei egyelőre nem küldenek hadihajókat a térségbe.

Nagy-Britannia például azért nem tud csatlakozni a művelethez, mert jelenleg nincs bevethető hadihajója egy brit elemző szerint.

Kiemelt kép: Donald Trump amerikai elnök és Mark Rutte NATO-főtitkár megbeszélése Washingtonban (Fotó: MTI/EPA/CNP pool/Aaron Schwartz)

VilágPont Járai Judittal

Ajánljuk még