Az elmúlt években eddig tizenegyszer szervezték meg a Békemenetet, kifejezésre juttatva ezzel a magyar emberek béke melletti kiállását, a nemzeti összetartozást és a szuverenitás védelme iránti szándékot.
- 2012. január 21., Budapest
- 2012. március 15., Budapest
- 2012. október 23., Budapest
- 2013. február 5., Gyula
- 2013. október 23., Budapest
- 2014. március 29., Budapest
- 2018. március 15., Budapest
- 2021. október 23., Budapest
- 2022. március 15., Budapest
- 2024. június 1., Budapest
- 2025. október 23., Budapest
Kapcsolódó tartalom
Az első Békemenetet 2012. január 21-én rendezték meg Budapesten, a szervező Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány előzőleg a Nyilatkozat a nemzetért közzétett felhívással bátorított minél többeket a részvételre. Az első menet a Hősök teréről indult, majd végigvonult az Andrássy úton és az Országház előtti Kossuth téren ért véget. A Belügyminisztérium közleménye szerint
az első Békemeneten négyszázezren demonstráltak Budapesten.
Giró-Szász András akkori kormányszóvivő az M1-nek arról beszélt: a Békemenet nyomatékot adott a kormány mondandójának.
A Hősök teréről induló tömeg élén a demonstráció szervezői, mások mellett Bayer Zsolt közíró, Bencsik András, a Magyar Demokrata című lap főszerkesztője és Széles Gábor nagyvállalkozó haladt egy kifeszített molinót tartva, amelyen magyarul és angolul az első Békemenet mottója szerepelt:
„Nem leszünk gyarmat.”
Az első Békemenet jelentőségére Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója is felhívta a figyelmet, aki tavaly, az október 23-ai Békemenet előtt adott interjút a Demokratának.
„Az első Békemenet 2012-ben megmentette a forintot, és erős felhatalmazást adott Orbán Viktornak a brüsszeli tárgyalásokhoz, valamint világossá tette, hogy a kormány mögött tömegek állnak”
– fejtette ki az interjúban a politológus, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány politikáját támogató tömeg hatására a második Orbán-kormány tárgyalási pozíciója megváltozott Brüsszellel és az IMF-fel szemben.
„A Békemenet azt üzente, ha megpróbálják bedönteni a forintot vagy megbuktatni a kormányt, ugyanazt a kormányt választják majd újra, kétharmaddal”
– nyomatékosította szavait Kiszelly Zoltán.
Kapcsolódó tartalom
A tavaly október 23-ai Békemeneten Orbán Viktor – amelyen meghirdette a Digitális Polgári Körök háborúellenes országjárását, amely múlt héten ért véget – arról beszélt: Magyarország a béke oldalára állt.
„Az orosz–ukrán háború nem a mi háborúnk. (…) Megint két választásunk maradt. Ötvenhatban szabadság vagy szolgasors. Ma háború vagy béke”
– hangsúlyozta Orbán Viktor.
A tavaly októberi Békemenet után Kiszelly Zoltán úgy értékelt, a minden idők legnagyobb Békemenete nemcsak a kormánypárti szavazók támogatását erősítette meg, hanem a közvéleményt is a békepárti politika irányába mozdította. A szakértő szerint a több százezres tömeg egyértelmű üzenetet küldött:
a békepárti politika mögött továbbra is széles társadalmi támogatás áll.
A Századvég igazgatója szerint a Békemeneten látott tömeg egyben az ellenzéki közvélemény-kutatások hitelességét is próbára tette.
Kapcsolódó tartalom
A mostani Békemenet tehát kulcsfontosságúnak ígérkezik a kormányzati politika támogatása szempontjából, különösen az áprilisi választások előtt. A szervezők szerint Európának is példát mutathat.
A Békemenet résztvevői 9 órától gyülekeznek az Elvis Presley téren, ahonnan 11 órakor indulnak a résztvevők a Szent István körút, Nyugati tér, Alkotmány utca vonalán a Kossuth térre, ahol meghallgatják Orbán Viktor kormányfő ünnepi beszédét.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: A Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) Békemenetének résztvevői vonulnak a Margit hídon 2024. június 1-jén (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)