Kapitális stratégiai hiba volt az európai leválás az orosz energiahordozókról – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy a diverzifikáció az ellátás lehetőségeinek szűkítése helyett azok bővítését jelenti.

Megemlítette:

az elmúlt 15 évben duplájára emelkedett a fegyveres konfliktusok száma a világban, ennek legújabb példája a közel-keleti háború, amelynek mindannyian érezzük hátrányait.

Hangsúlyozta: a konfliktus olyan államoknak is gondot okoz, amelyeknek vannak saját szénhidrogán-készletei.

Orbán Viktor arról a közegről szólva, amelyben mindez történik, elmondta: a veszélyek száma megnőtt, a legszűkebb környezetünkben, Európában káosz uralkodik. A világ átalakulási folyamatban van, ez pedig arra sarkall minket, hogy ne az eddig megismert világ logikája szerint gondolkodjunk – figyelmeztetett.

Kiemelte:

a világgazdaság súlya keletre tolódott, a világ nagy technológiai központjai fele-fele arányban osztódnak Nyugat és Kelet között, a kritikus ásványkincsek és a tradicionális energiahordozók felett pedig nem a Nyugat, hanem a Kelet rendelkezik. Eközben a katonai kiadásokat a Nyugat megduplázta, a Kelet megtriplázta, a különbség napról-napra csökken.

Ezek a változások azzal jártak, hogy a konfliktusok száma megnőtt, ezt a „saját bőrünkön is érzékeljük” a szomszédban zajló háború miatt – jegyezte meg, hozzátéve: ezek a konfliktusok iszonyatos összegeket emésztenek fel. Magyarországnak úgy kell számolnia, hogy az orosz–ukrán háború okozta károk, ami a gazdasági fejlődés kiesett mennyiségét jelenti, meghaladták a 10 ezer milliárd forintot – összegzett.

Beszélt arról is, hogy

a választások utáni időszak legnagyobb tétje, hogy lesz-e olyan kormány, amely képes arra, hogy a háború felé haladó európai politikában a béke irányába tartó magyar kül- és belpolitikát folytasson.

Orbán Viktor értékelése szerint az európai gazdaság gerincét megroppantotta az orosz–ukrán háború és a közel-keleti konfliktus. Arra figyelmeztetett: az ukrajnai háború négy évvel ezelőtti kitörése óta az európai gazdaság nem tud 1 százaléknál jobban növekedni évente, miközben az Egyesült Államok gazdasága három, Kínáé pedig öt százalékkal növekszik. A drámai következmények első megnyilvánulásának nevezte, hogy „bekopogtatott a munkanélküliség korszaka” Európában.

Jelezte azt is: Németországban, amelyhez leginkább kötődik a magyar gazdaság, a munkanélküliség csúcson van és 20 éves rekordot döntött a csődbe ment cégek a száma. Úgy fogalmazott: „nem kell atomtudósnak lenni”, hogy emögött felfedezzék az orosz olcsó energiahordozókról történő leválás negatív következményeit.

Hangsúlyozta:

a magyar kormány felfogása szerint ebben a helyzetben Európának a béke lenne az érdeke, ezzel szemben az európai vezetők nyíltan és vállaltan háborús politikát folytatnak azzal a céllal, hogy Oroszországot megrendítsék és legyőzzék, nem a tárgyalóasztalnál, hanem a frontvonalon.

„Háborús politika folyik ma Európában, amitől mi, magyarok, egy radikálisan eltérő talapzatú politikát folytatunk, és a választások utáni időszaknak is ez a legnagyobb tétje, hogy lesz-e olyan kormány, amely akar és képes arra, hogy egy háború felé haladó európai politikában egy béke irányba tartó magyar kül- és belpolitikát folytasson” – jelentette ki, hozzátéve: sokkal inkább a régi rend maradványainak a védelmezése a jellemző.

Orbán Viktor rámutatott:

sokan arra számítanak, hogy a republikánusok elveszítik a következő elnökválasztást, visszajönnek a demokraták és az európaiakkal ismét létrehozzák azt az egységet, amelyet 2015-16-ig képesek voltak fenntartani. Kijelentette: hiába jönnének vissza a demokraták, mert ők megértették az Egyesült Államok helyzetét és látják, hogy a status quo fenntartása nem érdekük.

Kitért arra is, most lát először olyan amerikai adminisztrációt, amely nyíltan bevallja, hogy a világ fennálló rendje ellentétes az érdekeivel és azt meg akarja változtatni. Van is tervük, hogy mire szeretnék a világot megváltoztatni, azt is tudják, annak megvalósítása kiknek az érdekét sérti. Arról is van elgondolásuk, hogyan érjék el a céljukat az érdekek kezelésén keresztül – tette hozzá.

Orbán Viktor kiemelte:

az ukránok abban érdekeltek, hogy a háború folytatódjon. Nem tisztünk megítélni, hogy a háború folytatása ukrán részről helyes-e vagy nem

– jegyezte meg, figyelmeztetve azonban arra is, hogy egy atomfegyverekkel rendelkező hatalommal harcolnak. Leszögezte ugyanakkor: ránk nézve az ukránok döntése semmilyen kötelezettséggel nem jár.

Emlékeztetett arra, hogy az ukránok elérték, a négy legfontosabb követelésüket rajtunk, a szlovákokon és a cseheken kívül mindenki támogassa az unióban: az EU ismerje el, hogy Ukrajna egész Európa érdekében háborúzik, adjon pénzt Ukrajnának, váljon le az orosz energiáról és a tagállamok támogassák az ukrán EU-tagságot. Magyarország ezekből a követelésekből egyet sem támogat – jelezte.

Hangsúlyozta:

mi vagyunk az egyetlen ország, amely nem ad Ukrajnának pénzt, és az egyetlen ország, ahol nincsenek megszorító csomagok, Magyarországon például 11 százalékkal emelkedett a minimálbér.

Azért vannak megszorítások Nyugat-Európában, mert odaadták a pénzt az ukránoknak, ráadásul miután már most sincs elegendő pénzük, Ukrajna finanszírozása szükségszerűen hitelből történik – emelte ki.

Kiemelt kép: A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma előtt az Országházban 2026. március 12-én – MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos