Mint a közleményben emlékeztettek, a videójáték ma már a gyerekek mindennapjainak része, egyre többen gondolkodnak az e-sportban is.

A hosszú órákon át tartó ülés ugyanakkor komoly mozgásszervi problémákhoz vezethet – ráadásul ezek egyre fiatalabb korban jelennek meg.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a digitális világ ma már egyszerre a tanulás, a munka és a szórakozás tere, ezért fontos megérteni a hosszú képernyőidő hatásait. „Sokszor órákon át ülünk a monitor előtt, és csak akkor vesszük észre a problémát, amikor már fájdalom vagy kimerültség jelentkezik. Nem kellene megvárni, amíg a testünk figyelmeztet” – írták.

„Minden szülő maga dönti el, hogy hol húzza meg a határokat, de az biztos, hogy ma már szinte minden gyerek játszik valamilyen videojátékkal” – idézték a közleményben Czeglédi Tamás, az országos gyógytornarendelő-hálózat társalapítója és stratégiai vezetőjét, aki a győri MozgásKlinika rendezvényén beszélt erről. Úgy vélekedett, hogy a videojátékok mentális hatásairól sok vita folyik, a mozgásszervi következményekről azonban jóval kevesebb szó esik. „Mi a mozgásszervi problémák kezelésével foglalkozunk, és azt láttuk, hogy ez a terület is érintett. Az ergonómia és az, hogy a gyerek hogyan ül a gép előtt, viszonylag jól előre jelezhetővé teszi, milyen hatások érik a testét” – fogalmazott.

A tapasztalatok szerint egyre fiatalabb páciensek jelennek meg a rendelőkben.

„Elsősorban gerincproblémákkal küzdő gyerekeket látunk el, sokszor már 10–12 éves korban”

– mondta Szentiványi Rita, a MozgásKlinika alapítója és szakmai igazgatója.

Kifejtette, hogy a leggyakoribb tünetek közé tartozik a hanyag tartás, az előre eső vállak és az előretolt fejtartás. Ezekből idővel kialakulhat a köznyelvben „banyapúpnak” nevezett elváltozás is. „A fiatal szervezet nagyon könnyen alkalmazkodik a rossz mozgásmintákhoz, ezért, ha valaki hosszú ideig rossz testtartásban ül a számítógép előtt, az gyorsan rögzülhet” – figyelmeztetett a szakember. A gerincpanaszok mellett túlhasználati problémák is jelentkezhetnek: ínhüvelygyulladás, könyök- és csuklófájdalom, sőt akár csípőfájdalom is kialakulhat a tartós ülés miatt.

A jelenség már jól látható a gyakorlatban is: egy kutatás során több mint 7000 gyermek mozgásmintáit és idegrendszeri állapotát figyelték meg, ami alapján egyértelműen kirajzolódott a mozgásszegény életmód hatása.

A képernyő előtt töltött órák sokszor a mozgástól veszik el az időt, ami különösen a fejlődő idegrendszer szempontjából lehet problémás. A gyerekeknek ugyanis az egészséges fejlődéshez futniuk, mászniuk, ugraniuk kellene, különféle mozgásmintákat gyakorolva.

A közleményben felhívták a figyelmet arra is, hogy a videojátékok világában az e-sport egyre nagyobb szerepet kap, de fontos különbséget tenni a hagyományos sport és a digitális versenyek között. A klasszikus sportok a légző-, keringési és mozgásszervi rendszert is fejlesztik, míg az e-sport elsősorban idegrendszeri és kognitív terhelést jelent.

Ezért a szakértők szerint különösen lényeges, hogy a fiatal gamerek rendszeresen mozogjanak is, és tiltás helyett sokkal inkább a tudatos keretek kialakítása segíthet. A gyerekekkel érdemes beszélgetni arról, hogyan érzik magukat játék közben, fáj-e a nyakuk vagy a hátuk, kényelmes-e a szék vagy megfelelő-e a monitor magassága.

A cél az, hogy már fiatal korban kialakuljon a testi tudatosság.

A rendszeres mozgás, az ergonomikus környezet és a játék közbeni szünetek pedig jelentősen csökkenthetik a mozgásszervi problémák kockázatát – írták a MozgásKlinika közleményében.

A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTVA/Bizományosi/Faludi Imre)