Kövér László kijelentette, azt gondolja, a Fidesz jobban áll mind a listás eredményeket, mind az egyéni mandátumokban megmutatkozó erőviszonyokat illetően, de
az április 12-i választás szoros mérkőzés lesz.
Kifejtette, a 2010 utáni valamennyi választáshoz képest szorosabb most az állás, részben azért, mert Magyar Péterék – illetve „megbízóik manipulációs gépezete” – megoldották azt, amit korábban nem sikerült. A kudarcokat követően ezúttal nem az ellenzéki pártokat próbálták meg egyesíteni, hanem a Fidesszel szemben ellenérzéseket tápláló, potenciális ellenzéki szavazóbázist. „Gyurcsány Ferenc korábban már e szavazóbázis jelentős részéből kilúgozta az értelmes politikai viták iránti igényt, ehelyett csúcsra járatta az indulatok felkorbácsolását. Magyar Péter tehát Gyurcsány Ferenc legjobb tanítványa a politikai gyűlöletkeltés szakmájában” – tette hozzá.
A házelnök szerint a Tisza-szavazóknak nem lehet illúziójuk Magyar Péter jellembeli adottságaival, vezetési képességeivel, a Tisza programjával kapcsolatban.
A Magyar Pétert és pártját támogatók legfontosabb motivációja a Fidesszel szembeni ellenérzés, oktalan gyűlölet.
Európában láthattuk, hogy tizenhat év után minden kormányzat támogatottsága megkopik: a Margaret Thatcher és John Major fémjelezte konzervatív kormányt nagyjából ennyi idő elteltével váltották le úgy, hogy 3–4 százalékos gazdasági növekedés volt az Egyesült Királyságban – mondta. A kampányról kiemelte: az a legfontosabb, hogy mindenki hozzon magával még egy embert, és ne csak a választás napjára, hanem a kampányban, a digitális világban zajló kampányban is, mert azt a csatateret sem engedhetik át ellenfeleiknek.
„Nekem egyetlen Tisza-szimpatizáns sem az ellenségem, ameddig nem tör a saját hazájának életére. Azonban a Tisza vezetői szemlátomást ezt teszik, hiszen egy másik, idegen állam szövetségében és
idegen zsoldban harcolva próbálnak felkapaszkodni a kormányzati hatalomba, ahogyan ezt elődjeik – Károlyi Mihály, Kun Béla és Szálasi Ferenc – tették 1918–1919-ben és 1944-ben”
– fogalmazott.
Felidézte, 1990 óta parlamenti képviselő, és 1988-ban részt vett az ország első ellenzéki szervezetének megalapításában. „Sem előtte, sem a rendszerváltoztatás után nem volt érzékelhető olyan mértékű gyűlölet a magyar közéletben, mint most. Még azok részéről sem hallottam a bosszúállás vágyát tükröző megszólalásokat, akik személyesen vagy a felmenőik sorsa kapcsán konkrét, valóságos sérelmeket, szenvedéseket tudtak volna felsorolni” – fűzte hozzá.
Kövér László szerint
a választás egyik tétje, hogy ne kerüljön „őrültek” kezébe az ország irányítása,
ahogy történt például az előbb említett korszakokban.
„Az akkor a történelem szennyáradata által felszínre dobott figurák csak epizódszereplői voltak a magyar politikának, de olyan károkat okoztak, amelyeket évtizedekig, sőt a mai napig nem tudtunk helyrehozni” – jelentette ki.
A magyar államisággal, a magyar szuverenitással kapcsolatban közölte, az ellenzék néhány politikusa nem habozna leszámolni Magyarország szuverenitásával. Van, aki kedélyeskedve csak „egy kicsi szuverenitásról” mondana le, más egyenesen az európai egyesült államok kívánatos voltáról beszél. A lényeg, hogy a magyar nemzet semmilyen szuverenitásról nem mondhat le, mert ha egyszer megteszi, akkor annak visszaszerzése – Deák Ferenc nyomán – „mindig nehéz, s mindig kétséges” – magyarázta.
Arról is beszélt, hogy a csaknem 8 millió választópolgárt a legközvetlenebbül az érinti majd az új kormány felállásakor, hogy milyen lesz az adórendszer, lesz-e adócsökkentés a továbbiakban, vagy „a Tisza jelenleg kevésbé valószínű győzelme esetén” a forrásokat azoknak a multiknak csatornázzák vissza, amelyek képviselőit már ismerjük. „Kapitány shellvtárs, az erstés ember és a többi, multik által ide ejtőernyőztetett, kétes egzisztencia ott ül a már megnevezett frakciójuk soraiban” – fogalmazott.
Nyomatékosította, azt a pénzt az emberektől fogják elvenni adóemelések, a családtámogatások redukálása formájában, a nyugdíjrendszer „megreformálásával” – ami a 13. és a 14. havi nyugdíj elvételét, a nyugdíjak megadóztatását jelentené. „Tehát
„a jólétünk, az egzisztenciánk, a nemzeti szabadságunk, az állami létünk függ ettől a választástól”
– foglalta össze.
Úgy vélekedett, voltak már olyan történelmi korszakok – 1456 és 1848-49 -, amikor az, ami Magyarországon történt, az országhatárokon kívül is hullámokat vert. Annak, ami áprilisban Magyarországon történik, európai politikai, illetve geopolitikai jelentősége lesz.
„A tét, hogy a mérleg azoknak a patrióta erőknek a javára billen-e el, amelyek Amerikában és Európában egy felhatalmazás nélküli árnyékhatalom globális birodalomépítési törekvéseivel szemben küzdenek. Ha Pozsony és Prága visszafoglalása után Budapesten is marad a nemzeti kormány, az a brüsszeli ámokfutás végét is elhozhatja” – mondta.
Arra a kérdésre, hogy csalódott-e Donald Trumpban, amiért nem sikerült véget vetnie a háborúnak, Kövér László nemmel válaszolt.
„Egy évvel ezelőtt (…) csak reménykedtem abban, hogy van realitása a háború gyors befejezésének. Szembesülnünk kellett azzal, hogy Donald Trump mozgásterének is vannak határai. Az Egyesült Államoknak hosszú évtizedeken keresztül Oroszország volt az egyik legfontosabb geopolitikai riválisa, és ez a megközelítés a republikánusok körében is részben jellemző” – tette hozzá.
„Akárcsak az ukrán, az európai vezetők is a háborúból élnek, addig tart a politikai karrierjük, ameddig a konfliktus”
– vélekedett az Országgyűlés elnöke.
Kiemelt kép: Kövér László a 48 perc című műsorban 2025.06.19-én ( Fotó: hirado.hu / Horváth Péter Gyula)