A brüsszeli portál elemzése szerint a mostani párhuzam ott érhető tetten, hogy mindkét esetben – Ukrajna és Irán esetén is – olyan háborúkat kénytelen elszenvedni az Európai Unió, amelyek kitörése túlmutat a hatáskörén, ezenfelül áremelkedést eredményez az energiapiacon.
Az olaj hordónkénti ára hétfőn átlépte a 100 dolláros határt, miközben a közel-keleti háború – amelyet az Irán elleni amerikai és izraeli csapások robbantottak ki – a második hetébe lépett, bár Donald Trump keddi bejelentésének köszönhetően (amellyel lényegében a háború végét közölte, bár nem sokkal később már ismét harcok folytatásáról beszélt) az árak valamelyest mérséklődtek. Ennek ellenére a Hormuzi-szoros gyakorlatilag továbbra is zárva van, amelyen keresztül a világ olajának 20 százalékát – a földgázszállítás szempontjából „elengedhetetlen”, ahogy Emmanuel Macron francia elnök fogalmazott – szállították.
A Politico kiemelte,
Európa-szerte már emelkednek a benzinkutakon az üzemanyagárak.
A földgáz ára – a 2022-es válság fő mozgatórugója – szintén meredeken emelkedik, hétfőn meghaladta a 60 eurót megawattóránként. Ez még nem érte el a 2022-es szédítő magasságokat, de azóta minden eddiginél magasabb – írták.
„Most egy nem szándékolt következményekkel járó regionális konfliktusnak vagyunk tanúi” – figyelmeztetett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn az EU-nagykövetekhez intézett beszédében, utalva az energiára, a kereskedelemre és a pénzügyekre gyakorolt hatásokra. „És a továbbgyűrűző hatás már ma is valóság” – tette hozzá. Az energiaelemzők szerint az olaj- és gázárak meredek emelkedését eddig a globális olajtúlkínálat és a cseppfolyósított földgáz (LNG) termelésének növekedése mérsékelte.
A németeknél és az osztrákoknál elszálltak az árak, ebben az olajvállalatok nyerészkedése is közre játszhat
Az iráni háború nyomán kialakult áremelkedés különösen érzékenyen érintette Németországot –a benzin literje 732 forint, a dízel literje 703 forint körül alakul – és Ausztriát – itt a benzin literje 665 forint, a dízel literje 754 forint körül jegyzik –, Lars Klingbeil német pénzügyminiszter ezzel kapcsolatban arra is felhívta a figyelmet – ahogy erről írtunk a hirado.hu oldalán –, hogy az ármegállapítás mögött egy tudatos torzítási logika is meghúzódhat, vagyis
az olajvállalatok nyerészkedni akarnak az olajválságon.
„Látjuk, hogy mesterségesen hajtják fel az árakat, és a jelenlegi politikai helyzetet kihasználják a profit maximalizálása érdekében. Ezt elfogadhatatlannak tartom, és a politikusok nem nézhetik tétlenül” – szögezte le a német tárca vezető. Hasonló következtetésre jutott a Német Benzinkút-üzemeltetők Szövetsége (TIV) is,
a szervezet komolyan aggódik amiatt, hogy az olajvállalatok az áremelkedést áthárítják a lakosságra, ezért már szerintük akár a literenként 2,5 eurós vagy akár magasabb árak is elképzelhető.
A TIV ezért a szövetségi állam beavatkozását kérte, Lars Klingbeil pedig arról beszélt, hogy a kabinet már vizsgálja a lehetséges intézkedéseket az árfelhajtás megakadályozása érdekében.
Magyarország védett árakról döntött
Magyarországon ezzel szemben a kormány másképp cselekedett, és védett árakat vezetett be a benzinre és a dízelolajra. A német és az osztrák árszínvonallal összehasonlítva hazánkban a következőképp alakulnak az üzemanyagárak:
- Németországban a benzin literje 732 forint, a dízel literje 703 forint.
- Ausztriában a benzin literje 665 forint, a dízel literje 754 forint.
- Magyarországon a benzin literje 595 forint, a gázolaj literje 615 forint.
„Energiaválság van Európában, amit nálunk az ukrán olajblokád tesz még nehezebbé. Magyarországon megvédjük a családokat, a fuvarozókat, a gazdákat és a vállalkozókat. Ezért vezettük be a védett árat a benzinre és a gázolajra” – magyarázta az intézkedés szükségességét Orbán Viktor miniszterelnök a Facebookon.
Kapcsolódó tartalom
A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/Sóki Tamás)