Az Európai Parlament plenáris ülésének az uniós bővítési stratégiáról folytatott vitáján Marta Kos kijelentette: csak az érdemalapú megközelítésnek szabad érvényesülnie, nem lehetnek „trójai falovak” olyan országok, amelyek majd belülről ássák alá az uniót.

Szavai szerint csak olyan országok csatlakozhatnak az EU-hoz, amelyek erős és ellenálló demokráciák, ugyanis ellen kell tudniuk állni Oroszország és mások mérgező befolyásának. Szavai szerint Georgiában látható, hogy mi történik akkor, ha Oroszország felülkerekedik: egy autokratikus rendszer elnyomja a demokratikus megnyilvánulásokat.

Kijelentette: nem jelent különleges státuszt az, ha valamely ország az elmúlt időszakban éllovas volt a csatlakozási folyamata során. Ez vonatkozik Montenegróra, Albániára, Moldovára és Ukrajnára is. A haladást újból és újból reformokkal kell megerősíteni, ezzel növelhető a törekvés hitelessége. Ugyanakkor a hitelesség „kétirányú”, ami azt jelenti, ha a tagjelölt országok kézzel fogható reformokkal érnek el haladást, akkor az Európai Uniónak is lépnie kell – mondta.

„A bővítés ma sokkal többről szól, mint magáról a bővítésről. A bővítés arról is szól, hogy biztosítsuk a békét, a biztonságot, a jólétet Európában”

– fogalmazott.

Az uniós biztos örömét fejezte ki amiatt, hogy az Európai Parlament támogatja a fokozatos integrációt, ugyanis – mint kifejtette – a Nyugat-Balkán országai, valamint Ukrajna és Moldova esetében ezzel felgyorsíthatók az integrációs folyamatok.

Kijelentette: a bővítésnek belülről is meg kell erősítenie az Európai Uniót, ami felkészülést tesz szükségessé az EU részéről, hogy biztosítsa a kibővült közösség hatékony működését.

„Azáltal, hogy segítjük a jelölt országokat, a tagállamok érdekét szolgáljuk” – fogalmazott Marta Kos, majd hozzátette: a bővítés által a demokrácia jelentette biztonsági hálót ki kell terjeszteni az egész európai kontinensre.

Ferenc Viktória, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője a vita során elmondott felszólalásában hangsúlyozta: amíg Ukrajnában emberek halnak meg a kényszersorozás és az emberi jogok semmibevétele következtében, addig megengedhetetlen az ország uniós csatlakozási folyamatában való továbblépés. Az érintettek halála nem véletlen tragédia, hanem az ukrán állam ezt megengedő hozzáállása és az Európai Bizottság tétlenségének a következménye – mondta.

„A háború tragédia, de nem adhat felmentést arra, hogy Ukrajna félretegye alapvető jogi és erkölcsi kötelezettségeit. Az Európai Unió pedig nemcsak embereket hagy magára ezzel a politikával, hanem a saját hitelességét is veszélyezteti”

– fogalmazott Ferenc Viktória.

László András, a Fidesz EP-képviselője beszédében kijelentette: az EU bővítése történelmi siker, amit most az Európai Néppárt (EPP) vezette „nagykoalíció” mindenáron tönkre akar tenni. Minden szabályt felrúgnának azért, hogy felvegyük Ukrajnát, egy olyan országot, amelyik háborúban áll egy atomhatalommal – hangoztatta.

A politikus kiemelte: számos ország sokkal felkészültebb Ukrajnánál és már régóta vár az EU-csatlakozásra. Ezen országokat megalázzák azzal, hogy Ukrajnát soron kívül és a feltételek teljesítése nélkül felvennék. Attól sem riadnak vissza, hogy közvetlen háborús helyzetet idézzenek elő az EU és Oroszország között. A szerződések 42.7-es pontja ugyanis kimondja, hogy ha egy tagállamot támadás ér, az összes tagállamnak segítségére kell sietnie.

„Stabilitás helyett háború van, és önök csak ezért akarják soron kívül felvenni Ukrajnát”

– fogalmazott László András, majd úgy folytatta: „világosan ki kell mondanunk, nincs kivételezés, csak olyan ország csatlakozhat az EU-hoz, amely minden feltételnek hiánytalanul eleget tesz és a tagállamok egyhangúan támogatják”.

Dömötör Csaba, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában hangsúlyozta: a bővítéspolitikában teljesen felülírták az eddigi alapelveket, ami főleg Ukrajna ügyében látványos.

Fordított bővítési eljárásról beszélnek Ukrajna esetében, ami azt jelenti, hogy először megadják a tagságot, majd utána nézik meg, hogy teljesíti-e a feltételeket. Mindezt úgy erőltetik, hogy az alapvető kérdéseket sem tisztázták: miként kellene átalakítani az EU költségvetését, mi lesz az európai gazdákkal, vagy érvényesülnek-e a kisebbségi jogok? Ukrajna uniós felvétele esetében 2028-as céldátumról beszélnek, miközben – mint emlékeztetett – egy háborúban lévő országról van szó.

„Ha teljes jogú tag lenne Ukrajna, azzal az EU a háborút is felvenné a soraiba”

– fogalmazott Dömötör Csaba, majd hozzátette: a háború és a bővítés kérdését szét kell választani.

Felhívta a figyelmet, hogy az ukrán elnök azzal fenyegette meg a magyar miniszterelnököt, hogy a házához küldi a katonáit.

„Érdemes feltenniük maguknak azt a kérdést, hogy ha tagjelöltként így járnak el, akkor vajon hogyan viselkednének teljes jogú tagként? Szóval azt javaslom, hogy először kérdezzék meg a saját választóikat, vajon ők mit szólnak Ukrajna tagságához? Őszintén kérdezem, meg merik tenni?” – zárta felszólalását a Fidesz EP-képviselője.

Kiemelt kép: Marta Kos, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős tagja (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)