A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a miniszterhelyettes a Mol fiumei üzemének átadóján arról számolt be, hogy az építkezés nagyjából 700 millió euróból valósult meg, így Horvátország valaha volt legnagyobb ipari beruházásáról van szó.
„Ez egy kőolaj-finomító, amely a korábbiaknál sokkal nagyobb kapacitással és sokkal nagyobb termékskálán tud majd előállítani finomított kőolajtermékeket, amelyeknek egy része a magyar piacot fogja ellátni” – tudatta.
„Ugyanis
Horvátország és Magyarország hosszú, szoros kapcsolatot ápol egymással egyéb területek mellett az energia területén is.
Ez a kapcsolat hozott vitákat, hozott különböző kereskedelmi nézeteltéréseket, amelyeket az érintett felek folyamatosan próbálnak megoldani, de hozott egy szoros és egyre mélyülő együttműködést is” – folytatta Magyar Levente.
„Horvátországnak mi vagyunk az egyik, ha nem a legfontosabb piaca az ideérkező cseppfolyósított földgáz- és olajszállítmányok tekintetében. Nekünk pedig, miután nincsen saját tengerpartunk, ahonnan ezeket megvásárolhatnánk, a horvátok a legfontosabb partnereink e téren” – tette hozzá.
Magyar Levente ezért rendkívül fontosnak nevezte a kapcsolat erősítését, és hangsúlyozta, hogy
a magyar kormány mindent megtesz a fennálló problémák mihamarabbi megoldása érdekében.
„Hiszen különösen annak fényében, ami a Közel-Keleten történik, ez mindannyiunk érdeke, és mélyen hiszünk abban, hogy a régió energiabiztonsága az nem szétválasztható országonként, nincs magyar energiabiztonság horvát energiabiztonság nélkül és fordítva. És a szlovákok és a szerbek is ebben a képletben értelmezendők” – vélekedett.
„Amíg nem érkezik keletről kőolaj a Barátság vezetéken, amelynek a helyreállításán minden órában dolgozunk, addig különösen felértékelődik ez az irány. Már csak az van hátra, hogy tisztázzuk a horvát barátainkkal, hogy milyen kapacitással tudják működtetni a Magyarországra vezető csöveket” – összegzett.
Kiemelt kép: A horvátországi Fiume (Rijeka) látképe Abbáziából (Fotó: MTI/ Manek Attila)