A minisztérium közlése szerint a tárcavezető a Budapest Balkán Fórumon felszólalva először is kijelentette, hogy az Európai Unió teljes mértékben elvesztette a józan eszét, a túlideologizált brüsszeli politika következményeként pedig mára a közösségnek jelentősen meggyengült a világpolitikai és világgazdasági súlya.
Aláhúzta, hogy az EU elszigetelte magát az Egyesült Államoktól, Oroszországtól, Kínától, továbbá a „jövő kontinenseitől”, Afrikától és Ázsia számos más részétől is.
„Ezért az Európai Uniónak most frissességre, dinamizmusra és energiára van szüksége, amely visszaadja az erejét. A véleményem szerint ez az erő, dinamizmus és frissesség csakis a Nyugat-Balkánról érkezhet. Ezért ma már nem túlzás azt sem mondani, hogy inkább a mi érdekünk, hogy a nyugat-balkáni országok csatlakozzanak az Európai Unióhoz, mint az övék” – mondta.
Majd rossz viccnek nevezte, hogy egyesek szerint Ukrajna felvétele jobb lenne az EU-nak, mint a nyugat-balkáni országoké.
Illetve sérelmezte, hogy a tagállamok többsége lényegesen másképp nyilvánul meg a bővítés ügyében a nyilvánosság előtt, mint zárt ajtók mögött. „Amikor egymás között vagyunk, azok, akik nyilvánosan azt mondják, hogy mennyire támogatják a bővítést, s mennyire szeretnék, hogy önök csatlakozzanak az EU-hoz, arról beszélnek, milyen nehézségeket okozna ez, milyen akadályok vannak, és miért lehetetlen” – fogalmazott.
Szavai szerint az EU-ban ezért véget kell vetni a képmutatásnak, és akkor reális esély nyílhat a Nyugat-Balkán csatlakozására.
A miniszter ezután kitért az energiaellátás biztonságát érintő kihívásokra is, és a köszönetét fejezte ki a földgáztranzit terén megbízható partnernek számító régióbeli államoknak, Törökországnak, Szerbiának, Bulgáriának.
Ezzel kapcsolatosan pedig leszögezte, hogy miután Ukrajna blokkolja a Barátság kőolajvezetéket, illetve a közel-keleti háború miatt súlyos fennakadások keletkeztek az energiahordozók szállításában, itt lenne az ideje, hogy az Európai Unió feloldja az orosz energiaimportra vonatkozó szankcióit.
„Több energiára van szükség Európában, minthogy mindannyian tudjuk – még azok is, akik nem tanultak közgazdaságtant -, hogy amennyiben egy termék mennyisége csökken, akkor az ára emelkedik. Ha nagy mennyiségű energiát akarunk, akkor az orosz energiahordozóknak vissza kell térniük az európai piacra” – hangsúlyozta.
Szijjártó Péter ezután érintette az EU jövőjéről szóló vitákat is, és hangsúlyozta, hogy a magyar kormány szuverén és erős nemzetállamok integrációjában érdekelt egyfajta „Európai Egyesült Államok” helyett.
„A szuverenisták és föderalisták közötti vita a vétójog kérdésében is megjelent. Ha feladjuk a vétójogot, az a szuverenitás egy részének feladását jelenti. A vétójog garantálja, hogy végső soron a létfontosságú kérdésekben ne születhessen döntés a nemzeti érdekek ellen” – figyelmeztetett.
„Ma a kérdés, hogy az EU megpróbálja-e megkerülni a vétójogot. A válasz: igen. A RePowerEU-rendelet igen szégyenletes példa erre. Amikor Brüsszel vagy a nagy tagállamok látják, hogy nincs esély egyhangú döntésre, akkor megkerülik a szabályokat” – folytatta.
„Ezért ragaszkodnunk kell a vétójoghoz, különben a nemzeti érdeket nem lehet megfelelően képviselni” – tette hozzá.
Kiemelt kép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Közép-Európa és a Nyugat-Balkán az új geopolitikai korszakban nyitópanelen a Budapest-Balkán Fórumon (Fotó: MTI/Soós Lajos)