A per során a Tisza Párt azt kérte a bíróságtól, hogy kötelezze a szerkesztőséget helyreigazító közlemény közzétételére, amely szerint a cikk állításával ellentétben nem létezik személyijövedelemadó-emelést előirányzó pártdokumentum. Álláspontjuk szerint a cikk azt a benyomást kelthette, mintha a párt progresszív jövedelemadó bevezetésére és jelentős szja-emelésre készülne.

Az elsőfokon eljáró Fővárosi Törvényszék helyt adott a keresetnek, a Ripost azonban fellebbezett.

A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon megváltoztatta az ítéletet, és a Tisza Párt keresetét teljes egészében elutasította.

A jogerős döntés indokolása szerint a Ripost jogosan hivatkozott Tarr Zoltán nyilatkozatára, amely szerint az adóemelés ügyében „nem mondhatják el az igazat”.

A bíróság szerint ez elegendő ténybeli alapot adott arra a következtetésre, hogy a párt hivatalos programján túl létezhetnek a szervezeten belül az szja emelésére vagy progresszív adó bevezetésére vonatkozó elképzelések. Az ilyen következtetések – helyességüktől függetlenül – politikai vitában megfogalmazott véleménynek minősülnek.

Az ítélet azt is hangsúlyozza, hogy a sajtó-helyreigazítási eljárás keretein túlmutat annak eldöntése, hogy egy politikai párt programja ténylegesen tartalmaz-e adóemelési vagy adócsökkentési terveket. A választási kampány időszakában a pártok természetes módon bírálják egymás programját, illetve az arról szóló kommunikációt, és ezek alapján következtetéseket fogalmaznak meg a nyilvánosság előtt.

A bíróság szerint az alperes cikke kellő ténybeli alappal készült, ezért helyreigazítás közzétételére nincs szükség. A jogerős ítélet értelmében az eljárás költségeit a pervesztes Tisza Párt viseli.