A minisztérium közlése szerint a tárcavezető a helyi vállalkozókkal folytatott találkozóján mindenekelőtt kiemelte, hogy a gazdasági és politikai döntéshozók az utóbbi időszakban számos, egyenként is súlyos krízissel szembesültek.
„Az elmúlt tizenhat évben volt egy európai pénzügyi összeomlás és egy abból fakadó európai gazdasági válság. Szembesültünk idegen kultúrákból ideérkezők tömegeivel. Szembesültünk egy világjárvánnyal is, és azt gondoltuk, a fantasztikusan fejlett technológia Európában mindentől megvéd minket. Kiderült, hogy ez nem így van. Aztán négy éve tört ki a háború a szomszédságunkban. (…) És már a Közel-Keleten is háború van, ami ugyan földrajzilag messzebb esik tőlünk, mint az ukrajnai háború, de a hatása sajnos legalább akkora a világ energiapiacainak okozott bizonytalanság okán” – sorolta.
„Tehát a világ válságról válságra bukdácsolt, és nekünk válságról válságra kellett azt a gazdasági környezetet megtartani önökkel közösen, ami még a globális és európai válságok dacára is megadta a lehetőséget arra, hogy a magyar gazdaság fejlődjön”
– tette hozzá.
Kapcsolódó tartalom
Majd úgy vélekedett, hogy a magyar gazdaság minden nehézség ellenére komoly bravúrokra volt képes. „Azért mégiscsak az van, hogy egymillióval többen dolgoznak Magyarországon, mint tizenegy-tizenkét éve. Továbbra is Európa legalacsonyabb munkát terhelő adóit itt fizetjük Magyarországon. (…) Azért mégiscsak a rezsicsökkentést nemcsak meg sikerült alkotni, hanem fenn is tudtuk tartani. Az előttünk járó nemzedékek számára nem csak 13., hanem 14. havi nyugdíj is van, és őszintén remélem, hogy akik itt ülnek a teremben, a családtámogatási rendszernek legalább egy pozitív elemével már találkozhattak” – mondta.
Szijjártó Péter rámutatott, hogy a kérdés az, hogy a jelenlegi helyzetben mindez hogyan vihető tovább, amikor Ukrajnában is harcok dúlnak, illetve zajlik egy globális biztonságot veszélyeztető háború is, ami súlyos kihívások elé állítja Európa energiaellátását.
„Ugye itt két szempontot kell figyelembe venni. Egy, hogy az egészen biztos, hogy nem szabad hagyni, hogy az országot bármely, hozzánk földrajzilag közeli vagy távoli háborúba is belesodorják. Ez az első. Mert ha bármelyik háborúba belesodródunk, vége az összes eredménynek, amit közösen elértünk” – közölte.
„A második pedig, hogy meg kell kímélni az országot az energiaellátási kihívásoktól. Ugye most az ukránok a kőolajvezetéket blokkolva tartják, ami azért jelent problémát, mert Magyarországon az olcsó energiának az alapja az az olcsó orosz energiahordozó, kőolaj és földgáz” – folytatta.
„De szerencsére azért nem ma jöttünk le a falvédőről, tehát felkészültünk erre a helyzetre. Ma az ország energiaellátása biztonságban van. A tengeri szállításokat megrendeltük, a szerbekkel, szlovákokkal együttműködünk, a tartalékok bőven kitartanak” – fűzte hozzá.
A miniszter végül most a legfontosabb feladatnak azt nevezte, hogy megakadályozzák, hogy a közel-keleti válságból fakadóan elszabaduljanak az energiaárak.
„Mert azzal, hogy Iránban kitört a háború, a világ tengeri kőolaj-kereskedelmének egyharmada és a világ tengeri földgáz-kereskedelmének egyötöde blokád alá került. Földrajzilag nem megoldható, hogy az arab térségből más irányba kihozzák az olajat a világpiacra” – figyelmeztetett.
„Ezért most a legfontosabb feladat az, és ezen dolgozunk, és erre hamarosan találunk is megoldást, hogy megkíméljük az országot, megkíméljük az ország lakosait, az ország vállalkozásait és vállalkozóit, vállalatait, munkaadóit attól, hogy a közel-keleti válságnak a drámai árhatása az megjelenjen Magyarországon is” – összegzett.
A Tisza Párt Brüsszelben minden esetben az olcsó orosz energia kivezetése mellett szavazott
Lakos Eszter, a párt EP-képviselője már 2024. szeptember 30-án támogatta az orosz energiaimport betiltását az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságában A szakbizottság az EP COP29 klímakonferenciával kapcsolatos állásfoglalásának 13. bekezdésében külön kiemeli, hogy sürgősen fel kell számolni az orosz fosszilis tüzelőanyagok, köztük a földgáz uniós importját.
Jegyzőkönyv bizonyítja, hogy a pártelnök, Magyar Péter, és a Tisza-frakció 2024. november 14-én szintén támogatta az orosz energiaimport betiltását.
Az ENSZ 2024. évi bakui éghajlatváltozási konferenciájának (COP29) határozatát minden tiszás EP-képviselő támogatta, amelynek 26. bekezdése külön megjegyzi, hogy „sürgősen véget kell vetni az orosz fosszilis tüzelőanyagok, így a földgáz uniós behozatalának”.
Több mint egy évvel később, 2025. februárjában Lakos Eszter ismét igennel szavazott az orosz energiaimport betiltására. Az ekkor tárgyalt, 2026. évi költségvetésre vonatkozó iránymutatások III. szakaszának 3. bekezdése „felszólít az Oroszországtól való EU-importfüggőség sürgős megszüntetésére”.
2025 júniusában Lakos Eszter az ITRE szakbizottságban megszavazta a RePowerEU Roadmap-et, amely az orosz energiaimport kivezetését célozza.
Az Európai Parlament 2025. június 19-i állásfoglalása a tisztaipar-megállapodásról 11. bekezdésében hangsúlyozza, hogy „diverzifikált és megbízható energia-partnerségekre van szükség, összhangban az Unió biztonságával, érdekeivel és a RePowerEU ütemtervével”. Ugyanezen a napon a Tisza Párt 5 EP-képviselője a plenáris ülésen is megszavazta a RePowerEU Roadmap-et, amelynek 11. bekezdése szintén a diverzifikált és megbízható partnerségek fontosságát emeli ki.
A Tisza Párt legutóbb 2026. február 25-én foglalt állást az orosz energiaimport betiltásáról, kiemelve, hogy az Oroszországból származó összes fennmaradó energiaimport mielőbbi fokozatos kivezetése szükséges.
Ez azonban a magyar kormány álláspontja szerint ellentétes Magyarország érdekeivel, mivel ellátási problémákat okozna és növelné az árakat.
Kiemelt kép forrása: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos