József nádor „szülőháza”, a firenzei Pitti-palota. Kép forrásaA későbbi nádor kalandos úton, több véletlennek köszönhetően lett hazánk nádora, vagyis király utáni első embere. Életútjában meghatározó volt az építészet, az építészeti környezet, már csak azért is, mert élete első tizennégy évét a Toszkán Nagyhercegség fővárosában, Firenzében töltötte – ahol apja volt az uralkodó nagyherceg. De nézzük sorban ennek a lenyűgöző életútnak az építészeti állomásait!
Firenze
Poggio a Caiano, Medici-villa, József nádor itt töltötte gyerekkori nyarait családjával. Kép forrásaJózsef főherceg a Toszkán Nagyhercegség fővárosában, Firenzében született 1776. március 9-én. Bár egyes források szülőházként a nagyhercegi család Poggio Imperiale nevű kastélyát adják meg, sokkal valószínűbb, hogy a városi rezidenciában, a nevezetes, Filippo Brunelleschi tervezte Pitti-palotában látta meg a napvilágot. Toszkána leányágon, az egyik utolsó Medici-sarj, Medici Klaudia révén került a Habsburgok birtokába. József születésekor épp édesapja, Lipót, Mária Terézia másodszülött fia volt a nagyherceg. A család a trónnal együtt a Mediciek összes palotáját és vidéki kastélyát is megörökölte, így a nyarakat a fenti képen látható reneszánsz villában töltötték a Firenzéhez közeli Poggio a Caianoban. József egyébként a Habsburgokra jellemző módon népes és boldog, viszonylag kötetlen családban nőtt fel 15 testvére mellett (őmaga kilencedikként született). Már korán nagy kíváncsi hírében állt, a családi legenda szerint négy évesen kimászott a Pitti-palota szerencsére igen széles párkányára, ahol sétára indult. A gondtalan gyerekkor 14 éves korában ért véget, mikor 1790-ben, II. József halála után apja örökölte a német-római császárságot és a magyar királyi trónt, így a család Bécsbe költözött. Alig két év múlva mindkét szülőjét elvesztette, és legidősebb bátyja, Ferenc lett az új uralkodó.
Buda
A fővárosi rangját lassan visszanyerő Pest-Buda a 18. század végén, Petrich András festményén. Kép forrásaJózsef bátyja koronázásán, 1792-ben járt először Budán. A 16 éves kamaszra bizonyára nem tett mély benyomást az akkor még csak önmaga árnyékát mutató, fővárosi rangját csak lassan visszanyert város (főleg Firenze után). Három évvel később, 1795-ben egy születésnapi tűzijáték azonban teljesen megváltoztatta nem csak József főherceg életét, hanem hazánk történelmét is. Ekkor József bátyja, aki a nádori címet viselte, sógornője születésnapjára tűzijátékot akart készíteni házilag. Munka közben a rakéták felrobbantak, és Sándor Lipót több napos szenvedés után meghalt. Címét alig nagykorú öccse örökölte, aki székhelyét a barokk korban a középkorinál jóval szerényebben kiépített Várpalotában rendezte be. A magyar nép és a nádor között azonnal kölcsönös szimpátia alakult ki, József nádor hamarosan megtanult magyarul és megkezdte hatékony közléleti tevékenységét.
Pest
A pesti Rakpiac, a reformkori város legszebb tere – a mai Széchenyi teret ábrázoló képen látható épületek közül ma egy sem áll. Kép forrásaJózsef nádor volt hosszú évszázadok után az első közjogi méltóság, aki Pest-Buda városfejlesztéséhez tudatosan állt hozzá (a legutolsó Mátyás király, illetve II. Ulászló volt). A török hódoltság után lassan újjáépülő kettős város a birodalom többi fővárosaihoz képest – Bécs, Prága, Milánó, Firenze – óriási lemaradásban volt. Már 1790-ben megalapították Pest első, tervszerűen létrehozott városnegyedét, amit az akkor megkoronázott Lipótról neveztek el, ennek kiépítése már a nádorra maradt, aki a Helytartótanács vezetőjeként a főbb állami építkezésekért is felelt. 1805-ben fogadták el Hild János (Hild József apja) négyzetrácsos tervezetetét, ami ma is meghatározza a városnegyed szerkezetét, majd 1808-ban a nádor vezetésével jött létre a Szépítő Bizottság, ami az összes épület engedélyezéséért felelt, valamint gondoskodott a megfelelő városszabályozásról. A nádor tulajdonképpen mindent támogatott, ami Pest-Buda – amit minden bizonnyal saját fővárosának érzett – fejlődését elősegítette: kezdeményezésére jött létre az Uraniae nevű csillagvizsgáló a mai Citadella helyén, ő tette le a Lánchíd alapkövét, ő avatta fel a régi pesti vigadót, az első magyar vasútvonalat. Nem véletlen, hogy mikor 1846-ban Barabás József megfestette a nádor portréját, a kép hátterében Pest látképét és egy magyar lobogós gőzhajót örökített meg:
Barabás József: József nádor a Szent István-rend Ornátusában. Kép forrása.jpg){kind=link}
Városliget, Margitsziget
Nebbien Henrik 1817-es terve a Városligetre. Kép forrása
József nádor pesti városrendezési tervei nem csak az épületekre és az utcákra terjedtek ki. Kezdeményezésére a Szépítő Bizottság 1817-ben pályázatot írt ki az egykori Duna-ág mentén létrejött erdős sáv, a mai Városliget rendezésére. A győztes a német „tájkertész”, Nebbien Henrik lett, akinek tervei szerint hamarosan létre is jött Európa első polgári alapítású közparkja – vagyis az első olyan park, amit nem uralkodói rezidencia megnyitásával hoztak létre, hanem eleve a polgárság számára terveztek. A nádor emellett nagy gondot fordított magánbirtokára, a Margit-szigetre is (a terület csak 1908 óta közpark!). Az alcsúti kertészetből ekkor kerültek a területre a sziget máig meglévő hatalmas platánfái (ezek közül a legnagyobbat az Architextúra vlogon már bemutattuk).
A Margit-sziget nevezetes hatalmas platánfája. Kép forrásaAlcsút
Az alcsúti kastély egykori szépségét ma csak régi fényképek és ez a helyszíni installáció mutatja. Kép forrásaJózsef nádor 1816-ban kezdte meg saját nyári rezidenciája kiépítését. A helyszín a fővárostól nem túl távoli Váli-völgyben fekvő Alcsút volt, ami még ekkor is magán viselte a török háborúk utáni pusztulást, a visszaemlékezések szerint kiégett, kopár táj fogadta az erre utazókat. A nádor hamarosan mintagazdaságot hozott itt létre, mely a legmodernebb elvek szerint egyesítette a szépséget és a hasznosságot. Itt nem csupán műkedvelő kertbarát tevékenységről volt szó, a nádor képzett kertész volt. A Habsburg családban a neveléshez hozzátartozott, hogy minden fiúnak mesterséget kellett tanulnia, kinek-kinek kedve, tehetséges szerint. A későbbi nádor a kertészetet válaszotta, ahol komoly elméleti és gyakorlati ismeretekre tett szert, ezt később Alcsúton is kamatoztatta. A völgyben futó patak felduzzasztásával tavat hoztak létre, partján platánokat, mocsári ciprusokat telepítettek, a magaslaton pedig felépült a gyönyörű klasszicista kastély Pollack Mihály tervei szerint. József nádor előszeretettel bízta meg Pollackot különféle munkákkal, évtizedekig ő volt a Szépítő Bizottság építésze, valamint a nádor megbízásából tervezte a Nemzeti Múzeum, vagy a Ludovika épületét. Ebben minden bizonnyal szerepet játszott a közös itáliai műveltség, hiszen Pollack híres milánói építész testvére mellett tanulta ki az építészet mesterségét. A kastélyt a második világháború végén felgyújtották, mára csak portikusza és az ahhoz csatlakozó pár méteres falszakasz maradt meg. A nádor tevékenységét őrzi viszont az arborétum mellett tájat behálózó birtokrendszer megannyi épülete és egyéb eleme, így a falu melletti Cifraistálló, amihez matuzsálemek alkotta platánsor vezet (az épületben ma golfklub működik).
Alcsút, Cifraistálló. Kép forrásaJászberény
A főtéren álló városháza. Kép forrásaA nádor sokszor személyes beavatkozással járult hozzá a magyar építészet általános fejlődéséhez, bár több esetben félresikerültek a tervei. Jászberény városa 1832-ben új székházat kívánt emelni, aminek tervezésére a helyi építőmestert, Bedekovich Lőrincet kérték fel. Az elkészült terveket fel kellett küldeni a nádornak, ugyanis jászkun főkapitányként ő felelt a terület építési ügyeiért. A nádor, aki ahogy említettük, első építészeti benyomásait Firenzében szerezte, majd Pest fejlődésének szervezője volt, a terveket rossznak tartotta és visszautasította. Saját hatáskörben felkérte viszont Pollackot, hogy készítsen megfelelő tervet az új városházára. Ekkor öt évig tartó huzavona kezdődött, a jászok úgy érezték, hogy a nádor felülbirálta a döntésüket, a nádor meg úgy gondolta, hogy kapitányként ehhez joga van, ráadásul mindez azért történt, hogy az épület magasabb, és a városhoz méltó építészeti minőségben készüljön el. Végül Pollack tervét visszautasították és felkérték Bedekovichot, hogy készítsen új tervet. Ez már a városnak és a nádornak is megfelelt, viszont egyértelmű volt, hogy Pollack terve „megihlette” a helyi mestert – vagyis vélhetően egyszerűen felhasználta az ötleteit. Arról nincs feljegyzés, hogy maga Pollack mit szólt az ügyhöz, lehet, hogy eleve félszívvel állt a helyzethez, hiszen nem volt tanácsos kitérni a nádori felkérés elől, figyelembe véve, hogy legbefolyásosabb megbízójáról volt szó. Ami viszont a lényeg majdnem kétszáz év távlatából: a nádornak igaza volt, a városháza a korszak egyik legszebb középülete lett.
Üröm, Kálvin tér, Hermina út, József nádor tér
A Városliget melletti Hermina-kápolna. Kép forrásaA nádor tevékeny életét magánéleti tragédiák egész sora kísére. Első felesége, Alexandra Pavlovna – I. Pál orosz cár lánya – alig 17 évesen halt meg gyermekágyi lázban. Sírkápolnája Ürömön, kevenc kirándulóhelyén ma is áll. Második felesége, Hermina anhalti hercegnő református vallású volt, és bőkezű adományokkal támogatta az akkor épülő Kálvin téri templomot. A fiatal feleség szintén a szülés következtében hunyt el, ikergyermekei, Hermina és István viszont életben maradtak. Hermina viszont beteges alkatú volt, alig 24 évesen halt meg 1842-ben. Emlékére apja a Városliget mellett kápolnát építtetett Hild József tervei szerint. Az épület meghatározó a magyar építészetben, ez az egyik első historizáló, neogótikus jellegű épület az országban. A nádorleány emlékét nem csak a kápolna, hanem az előtte haladó út, és a környező városrész (Herminamező) is viseli. A nádor harmadik felesége, Mária Dorottya württembergi hercegnő az ikrek felnevelése mellett három gyermeket szült, fia, József lett a Habsburgok ma is létező magyar ágának megalapítója. A szintén protestáns hercegnő a pesti és budai evangélikus gyülekezetek buzgó támogatója volt, nevét a Dorottya utca őrzi. József nádort és családtagjait a budai várkápolna altemplomában kialakított Nádori kriptába temették. A századfordulón historizáló stílusban átalakított kripta a Budavári palota egyetlen helyisége, mely átvészelte a második világháborús ostromot, illetve az azt követő, rengeteg rombolással járó újjáépítést.
A budavári Nádori kripta. Kép forrásaJózsef nádor az egyetlen Habsburg, akit egyöntetű tisztelet, sőt, szeretet övezett és övez Magyarországon. Már rögtön 1847-es halála után megindult emlékművének tervezése, aminek elkészítését a szabadságharc, majd az azt követő megtorlás késleltette. József nádor szobrát végül 1869. április 25-én avatta fel Ferenc József és Erzsébet királyné azon a lipótvárosi téren, amit később a nádorról neveztek el. Az avatás valódi és őszinte ünnepség volt, a nádor népszerűségét, hazánk fejlődésében játszott szerepét jól mutatja, hogy mind a szobor, mind a név máig változatlanul fennmaradt – ami nem kis „teljesítmény”.
József nádor szobrának avatása. Kép forrásaKapcsolódó tartalom
Kiemetl kép: József nádor tér Budapest V. kerületében (Fotó: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre)