A hivatalos eredmények szerint Kaló Attila 283 szavazattal, 43,21 százalékkal végzett az első helyen. A második helyen az MSZP-hez köthető jelölt, Sütő Ágnes végzett 36,34 százalékkal, míg a harmadik helyen Séllyei Erzsébet zárt 20,46 százalékkal, aki civil szervezet jelöltjeként indult, és a beszámolók szerint a Tisza Párt helyi támogatóinak támogatását is élvezte – közölte a Mandiner.
Jelentős fordulat a korábbi eredményekhez képest
A választás azért számít figyelemre méltónak, mert a 2024-es önkormányzati választáson ugyanebben a körzetben a baloldali jelölt több mint 26 százalékponttal előzte meg a kormánypárti jelöltet. A mostani eredmény azt jelenti, hogy a Fidesz–KDNP jelöltje nemcsak ledolgozta ezt a hátrányt, hanem közel 7 százalékpontos előnyt is szerzett.
A beszámolók szerint Kaló Attila több szavazatot kapott, mint 2024-ben, miközben a mostani voksoláson alacsonyabb volt a részvétel.
Hosszú ideje baloldali fellegvár a város
Kazincbarcika 1994 óta alapvetően baloldali fellegvárnak számít. A városban a baloldal 2014-ben, 2019-ben és 2024-ben is jelentős fölénnyel nyerte meg a választásokat, a polgármester pedig évek óta Szitka Péter. A Fidesznek korábban csak 2010-ben sikerült egyéni körzetet nyernie, de akkor sem tudta megszerezni a többséget a képviselő-testületben.
A 2022-es országgyűlési választáson is az ellenzéki lista – amelyet Márki-Zay Péter vezetett – nyert a településen, miközben a megyében a Fidesz dominált.
Balmazújvárosban is a Fidesz nyert időközit
Február 8-án a Balmazújváros 7-es számú választókerületében is időközi választást tartottak, ahol szintén a Fidesz–KDNP jelöltje, Nagy Zoltán győzött 397 szavazattal.
A második helyen Molnár Péter végzett 369 szavazattal, míg a harmadik helyen a függetlenként induló Béresné Lőrincz Erzsébet zárt 77 vokssal. A beszámolók szerint a második helyen végzett jelölt a Tisza Párt támogatását is élvezte.
Időközi választások: a Tisza Párt fölénye nem igazolódott
A kazincbarcikai és balmazújvárosi időközi választások azt mutatták, amit a Mandiner korábbi elemzései is jeleztek: az időközi voksolások nem támasztják alá, hogy földrengésszerű változások történtek volna a pártok támogatottságában.
Bár a február 1-i Kalaznó-i időközin függetlenként indult a korábbi Fidesz polgármester, meg tudta tartani a pozícióját. Tolna vármegye kistelepülésén a legtöbb szavazatot szerző Hafenscher Károly, aki korábban a Reformáció 500 Emlékbizottság kormánybiztosa volt, szintén nem volt jelentős ellenzéki jellegű induló.
A Mandiner tavaly év végi elemzése rámutatott: a 2024 júniusi választásokhoz képest az időközik lényeges átrendeződést hoztak, ugyanis a baloldali összefogás szinte teljesen eltűnt a politikai térképről, a Mi Hazánk támogatottsága a harmadára zsugorodott. A Kutyapárt több mint 8 százalékos eredménye az óbudai és józsefvárosi időköziknek köszönhető, mivel ezekben a körzetekben voltak az úgymond baloldali ellenzéki pozíciók.
Érdekes, hogy a parlamenti ellenzéki pártok közül egyetlen alakulat sem lépte át az 5 százalékos küszöböt, ráadásul többségük el sem indult az időközi voksolásokon.
Ezzel párhuzamosan a független és egyéb helyi civil jelöltek a voksok közel 50 százalékát szerezték meg. A kormánypártok támogatottsága 42,74 százalékról 40,22 százalékra csökkent, de ez a csökkenés részben abból adódik, hogy a voksolások főleg olyan körzetekben voltak, amelyeket 2024 júniusában az ellenzék nyert.
Összességében a politikai erők között a Fidesz–KDNP továbbra is mindenkit messze maga mögött hagyott.
Az elemzés során csak azokat az időközi választásokat vették figyelembe, ahol 2024. június 9-én és az időközin is indult fideszes jelölt. Így kimaradt a Gyömrő-i időközi polgármester-választás, ahol Kisberk Szabolcs nyert.
Az eredmény sem támasztotta alá a baloldali intézetek korábbi előrejelzéseit. Az országos felméréseket nem igazolták vissza a 2025 eleji két időközi parlamenti választás eredményei sem (Újpest-Angyalföld és Tolna vármegye Dombóvár-körzet).
A Tolna vármegyei voksolást a Fidesz fölényesen nyerte, és a támogatottság nem csökkent a 2022-es szinthez képest. Az újpesti választáson bár a kormánypártok vereséget szenvedtek, a Fidesz jelöltjének támogatottsága nagyjából megegyezett a 2022-es eredménnyel, sőt a 2024-es európai parlamenti eredményhez képest még növekedett is.
Kapcsolódó tartalom
A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)