Terjék Gábor dandártábornok a bizottságnak adott tájékoztatójában azt mondta, a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják – különösen a közel-keleti konfliktusok eszkalációjának időszakában –, hogy a biztonsági kockázat kitétele fokozódott. A terrorfenyegetettségi szint emelése lehetővé teszi a vallási és diplomáciai objektumok megerősítését, a kritikus infrastruktúrák fokozott biztosítását, valamint az illetékes szervek reagálóképességének növelését – ismertette a szakember, hozzátéve: a prevenció nem csupán indokolt, hanem elkerülhetetlen, szükségszerű és kötelező.

Mint mondta, amennyiben egy regionális konfliktusban állami szereplők vagy szélsőséges szervezetek nyugati hatalmakkal kerülnek konfrontációba, annak biztonsági hatásai rendszerint túlmutatnak az érintett hadszíntér földrajzi keretein. Ilyen helyzetben a fenyegetettség mértéke növekszik mindazon államok esetében, amelyek a nyugati szövetségi rendszer részét képezi.

Terjék Gábor hozzátette: a nemzetközi figyelemre tekintettel megállapítható, hogy a nyugati világ érdekeltségei, különösen az amerikai és izraeli kötődésű objektumok esetében megnövekedett fenyegetettséggel kell számolni. Magyarország e tekintetben nem tekinthető periférikus szereplőnek – mondta.

Felidézte, hogy a fenti tényezőkre figyelemmel rendelte el a belügyminiszter a Védelmi Tanács egyetértésével február 28-án a terrorfenyegetettségi szint emelését.

Terjék Gábor elmondta, a terrorcselekmények valószínűségének emelkedésével számolni kell egész Európában, „erre sajnálatos példa az oslói amerikai nagykövetségnél történt esemény”. Kitért arra, hogy a rendőrség megerősítette a külképviseletek védelmét, fokozottabban ellenőrzi az érintett közintézmények biztonságát, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és egyéb, a polgári repülésben részt vevő repterek rendőri megerősítése is megtörtént, és felvették a kapcsolatot a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségével (Mazsihisz) is.

Közölte azt is, hogy folyamatos az együttműködés a külföldi társszervekkel, az információk cseréje folyamatos és fokozott, az adatokat a TEK és a Terrorellenes Koordinációs Bizottság (TKB) összegzi, elemzi és értékeli.

Terjék Gábor kiemelte: minden rendelkezésükre álló eszközzel garantálni törekszenek a magyar emberek biztonságát, és felkészültek arra, hogy bármely, a lakosság biztonságát veszélyeztető információ felmerülése esetén, haladéktalanul megtegyék a szükséges intézkedést.

A bizottság elnöke, Kósa Lajos (Fidesz) arra volt kíváncsi, tesznek-e valamit a konfliktusban érintett országokból származó, de Magyarországon tanuló diákok biztonságáért, valamint milyen veszélyt jelent, ha leszerelt katonaviselt emberek szivárognak át Magyarországra. „Ugyan Ukrajnában még nem ért véget a háború, de előfordulhat, hogy katonaviselt emberek szivárognak át Magyarországra, jutnak fegyverhez, és az ukrán elnök életveszélyesen megfenyegette a (magyar) miniszterelnököt, illetőleg többször jelezték, hogy Magyarország ellen elképzelhetőnek tartanak egy támadást.”

Terjék Gábor azt felelte, a kérdésekre a nyílt ülés keretében nem tud válaszolni.

Novák Előd (Mi Hazánk) arra volt kíváncsi, hogy meddig marad fent a terrorfenyegetettség emelt szintje. A képviselő megjegyezte: hogyan fér össze az a kormánypropaganda, hogy Magyarország a legbiztonságosabb ország és közben folyamatos veszélyhelyzet van egyedüli NATO-tagországként.

Kósa Lajos – félbeszakítva Novák Elődöt – felhívta a képviselő figyelmét, hogy ne keverje össze a terrorfenyegetettségi szintet a háborús veszélyhelyzettel, utóbbi nem témája a bizottsági ülésnek. A Mi Hazánk politikusa ezután megkérdezte azt is, ha terrorfenyegetettség és háborús veszélyhelyzet van, akkor a magyar katonákat miért küldik Izrael határába és a világ más részeire. Megkérdezte azt is, hány óvóhely van Magyarországon és ezeket mikor akarják nyilvánosságra hozni. Novák Előd kitért az ukrán pénzszállító esetére is, és azt kérdezte, hogyan hordhattak milliárdokat ukrán fegyveresek a magyar határőrök szeme láttára hónapokon keresztül. Ha a TEK-nek tudomása volt ezekről a szállítmányokról, akkor miért csak most történt intézkedés.

Harangozó Tamás (MSZP) hozzászólásában azt mondta, a legfőbb iráni vezető likvidálása után elképesztő veszéllyel kell Európának is szembe néznie a terrorveszélyt illetően, és „logikus, elfogadható és elvárható volt” a terrorfenyegetettségi szint emelése. Az MSZP-s képviselő azt kérdezte, hogy Magyarország az „átlag alatti fenyegetettségű” országba tartozik-e.

Harangozó Tamás is szóba hozta az ukrán pénzszállító konvoj ügyét. Úgy fogalmazott: „Nem tudom elmondani, hány helyen gázoltak, tapostak át a magyar alaptörvényen ezzel az eljárással, amit önök csináltak.” Hozzátette: az ukrán pénzszállítók nem terroristák voltak, legálisan voltak az országban. A képviselő szerint senki nem bánhat emberekkel így egy magát demokratikusnak mondó országban.

Terjék Gábor válaszában azt mondta, az ukrán pénzszállítók esetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal folytat eljárást, így nyilatkozni ők jogosultak. A tájékoztató második része zárt ülésen folytatódott.

Kiemelt kép: Katona szolgálatban a lőrinci Mátravidéki Erőmű területén 2026. március 9-én (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)