Ahogy erről korábban beszámoltunk a hirado.hu oldalán, március 25-én Oroszország kivonulhat az európai gázpiacról, még az uniós importtilalom 2027-es hatályba lépése előtt. Vlagyimir Putyin ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, Moszkva számára most több előnnyel járna ez a lépés, mintha megvárná a szankciók jövőre esedékes életbe lépését, azonban arról is beszélt, ebben az ügyben még nem született meg a döntés.

Az Inosmi elemzése szerint Putyin várható döntése többszempontból is sokkot okozhat Európában.

• Egyrészről Moszkva ezzel keresztbe húzza azokat a brüsszeli számításokat, amelyek az orosz energiáról való fokozatos leválásról szólnak.
• Másrészről így Oroszország az energiaexportot átirányíthatja azokba az országokba, amelyek hajlandóak többet fizetni az orosz energiahordozókért.
• Harmadrészről az orosz energiaimport kiesése az iráni válság utóhatásaival együtt gázársokkot okozhat az európai piacokon.

Az orosz LNG rövid távú szerződések alapján történő importjának tilalma április végén lépett volna életbe, a teljes importtilalom 2027. január 1-jén, a vezetékes gázszállítások tilalma pedig 2027. szeptember 30-án. Putyin azt is kijelentette, hogy az orosz gáz számára kedvezőbb vevők jelentek meg. Miközben Európa folyamatosan szankciókat és tilalmakat vezet be, továbbra is hasznot húz a szállításokból, a fejlődő piacok pedig hajlandók magasabb árakat fizetni politikai feltételek nélkül. Így Oroszország szinte biztosan profitot ér el – vonta le a következtetést az orosz hírportál.

Ugyanakkor az Inosmi is elismeri a büntetőintézkedések mögötti racionalitást.

Alternatív források keresése, jelentős károk elkerülése mellett, miközben a még beszerezhető orosz gázt is betartalékolják az év végéig. Putyin a mostani bejelentésével egy tollvonással mindezt áthúzta.

Az orosz lépés precedens értékűnek tekinthető azért is, mivel az EU az orosz gázszállítás büntetését fegyverként használta, az ezzel való zsarolással akarta rávenni Moszkvát arra, hogy tegyen eleget az ukrán követeléseknek. Putyin ezzel szemben felismerte Oroszország kereskedelmi előnyét ezen a téren Európával szemben és hatástalanította a brüsszeli politikai nyomásgyakorlást.

Itt jön a képbe a mostani iráni válság is, a koordinált amerikai–izraeli légicsapásokat követően Teherán lezárta a Hormuzi-szorost, amely amellett, hogy a globális energiaellátás ütőere, mint kiderült annak Achilles-sarka is egyben.

Katar biztosítja globálisan a cseppfolyósított földgázellátás (LNG) mintegy 20 százalékát. A szoros lezárása és a katari létesítmények elleni támadások miatt azonban ez a mennyiség most kiesik, ennek következtében Európában a földgáz határidős ára két nap alatt 60 százalékkal emelkedett, hároméves csúcsra növekedve ezáltal. Mindeközben

Európában lassan kezdődik a feltöltési szezon, csakhogy kérdéses: miből és hogyan?

A katari LNG-üzemek leálltak, az alternatív források elérhetetlenek és most a kipécézett orosz földgáz is eltűnik a piacról. Éppen ezért az Inosmi nem túloz, amikor arra a következtetésre jut:

Putyin a bejelentésével lényegében sokkolta az európai energiapiacot.

Az orosz lépés jól átgondoltságát – és egyben a magyar konnektivitási stratégia, mint külpolitikai doktrína érvényét – mutatja az is, hogy az európai szállítások leállításával együtt Oroszország jelezte, hogy Magyarország és Szlovákia felé ugyanakkor fenntartja a gázszállítást. A portál szerint ugyanis

a Magyarország és Szlovákia felé fenntartott orosz gázexportnak köszönhetően Budapest és Pozsony mozgástere is bővülhet, komoly politikai ütőkártyákat szerezve ezzel a brüsszeli nyomásgyakorlás hatástalanításához.

Ezzel együtt a kibontakozó energiaválság Európa politikai és gazdasági alapjait is aláássa. A magas energiaárak deindusztrializációhoz, vagyis az ipari beruházások és a termelés visszaeséséhez vezet, mivel az európai ipari termelés egy része elvándorol, növekszik a társadalmi elégedetlenség a magas gázárak miatt, ami odáig vezethet, hogy az európai lakosság nyíltan szembefordulhat Brüsszel elhibázott szankciós politikájával.

A döntés Európa számára tehát adott: vagy kitart a szankciók mellett, de ezzel összeomlik az energiaellátás, vagy enyhít a büntetőintézkedéseken az arcvesztés bevállalása mellett, de ezzel megmentik az európai lakosságot és a vállalkozásokat.

A szankciók nem csökkentették az Oroszországtól való függést, a politikai jelszavak pedig nem töltötték meg a kiürülő gáztárolókat és nem stabilizálták az árakat. Európa energia­biztonságához továbbra is szükség van az orosz gázra. Az Inosmi szerint az EU által elindított energetikai rémálom még csak most kezdődik.

Kiemelt kép: Vlagyimir Putyin orosz elnök (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Vjacseszlav Prokofjev)