Orbán Viktor miniszterelnök tavaly október 23-án hirdette meg a Digitális Polgári Körök (DPK) hálózatának háborúellenes országjárását, az 1956-os forradalom és szabadságharc 59. évfordulója óta folyamatosan gyarapszik a DPK-hálózat tagjainak a száma. Az esztergomi háborúellenes gyűlés előtt még 164 638 tagot számlált a DPK-tagok száma,
azonban a hivatalos oldal szerint azóta ez közel 70 ezer fővel bővült, így immár 232 719-en tagjai valamelyik Digitális Polgári Körnek.
A Barátság kőolajvezeték leállítása és ezzel együtt az ukrán olajblokáddal, valamint Ukrajna uniós tagságának elutasítása ügyében a kormány nemzeti petíciót hirdetett, amelyet már online is ki lehet tölteni. Ezzel kapcsolatban épp pénteken tett fontos bejelentést a miniszterelnök:
Orbán Viktor tájékoztatása szerint mostanra átlépte az egymillió fős lélektani határt a kitöltők száma, összesen 1 millió 128 ezren küldték vissza a petíciót.
Orbán Viktor a háborúellenes gyűléseken Magyarországnak a háborúból való kimaradásának lehetőségeit vázolja fel, a szombathelyi háborúellenes gyűlésen a miniszterelnök például a kormányfő ezzel összefüggésben a választás tétjét is kifejtette. Orbán Viktor arról beszélt:
2026 és 2030 között dől el, hogy háborúba megyünk-e és odaadjuk-e a pénzünket Ukrajnának.
A háborúellenes gyűléseken rendre szóba került a rezsicsökkentés megvédésének kérdése is, amelyet komoly kihívás elé állítanak egyfelől a január 27-e – vagyis a Barátság kőolajvezeték leállítása – óta fennálló ukrán olajblokád, másfelől az elmérgesedő magyar-ukrán kapcsolatok. Az ukrán államfő nemrégiben példátlan fenyegetést intézett a magyar miniszterelnök felé,
Zelenszkij konkrétan halálos fenyegetést küldött Orbán Viktornak.
„Reméljük, hogy egy bizonyos személy nem fogja blokkolni az Európai Unióban a 90 milliárdos hitelt vagy annak az első részletét, és akkor az ukránoknak lesz fegyvere. Másképp megadjuk ennek a személynek a címét a fegyveres erőinknek, a fiainknak, hadd hívják fel és beszéljenek vele a saját nyelvükön” – mondta Zelenszkij a Julija Szviridenko ukrán kormányfővel közösen tartott csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Kapcsolódó tartalom
Mindez arra vezethető vissza, hogy Zelenszkij – ahogy ezt személyesen bevallotta – politikai okokból hátráltatja a vezetéken az orosz olajtranzit újraindítását, hogy ezzel energiaválságot és ebből kifolyólag kormányváltást idézzen elő Magyarországon a tavaszi voksoláson hatalomra segítve egy olyan kormányt, amely támogatja a háború finanszírozását és Ukrajna uniós tagságát. Ezzel kapcsolatban pedig
sokasodnak azok a közvetett és közvetlen bizonyítékok, amelyek azt támasztják alá, hogy a Magyar Péter vezette Tisza Pártot jelölte ki a kijevi hatalom az Európai Unió háborúpárti vezetőivel együtt erre a feladatra.
Az ukrán zsarolás jelentette veszély kiemelt témája volt Orbán Viktor péntek reggeli interjúja során a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Arra a kérdésre, hogy ebben az ügyben ki fogja előbb félrerántani a kormányt a jelenlegi helyzetben, Budapest vagy Kijev, a kormányfő úgy reagált:
„Előbb fogynak ki az ukránok a pénzből, mint mi az olajból.”
„Meg kell érteni, kiről beszélünk. Ukrajnának követelései vannak Magyarországgal szemben, mi ezt nem teljesítjük, és a jövőben sem fogjuk” – jelentette ki.
Ukrán zsarolás: Nemzeti petíció – az emberek érzik, most mindennél fontosabb, hogy hallassák a hangjukat
Rövid idő alatt több mint egymillióan éltek a lehetőséggel, hogy véleményüket kifejezzék a hazát érintő fontos kérdésekben a kormány által indított nemzeti petícióban. Hidvéghi Balázs államtitkár szerint a kezdeményezés sikere azt mutatja, hogy a magyarok kiállnak a kormány politikája mellett, a petíció március 23-ig tölthető ki, és becslések szerint várhatóan az egymilliót is meghaladhatja a visszaküldött ívek száma.
„A nemzeti petíció kiemelt jelentőségű, mivel Brüsszel 1500 milliárd eurós támogatást tervez Ukrajnának, és 2027-re kívánja a tagságát. Az utóbbi napok eseményei szerint mindez most különösen fontos, hogy a magyarok hallassák a hangjukat: Ukrajna politikai okokból nem indította újra az olajszállítást Magyarország felé, miközben a brüsszeli vezetés Ukrajna oldalára állt”
– írta meg a Magyar Nemzet Hidvéghi Balázs parlamenti államtitkár posztja alapján.
A politikus videóüzenetében arról beszélt, hogy Magyarország komoly fenyegetés és nyomásgyakorlás célpontjává vált, és ezért most nem lehet hallgatni. Hozzátette, a kormány arra kéri a magyarokat, hogy álljanak ki a Brüsszel–Ukrajna–Tisza-paktum ellen, és csatlakozzanak a nemzeti petícióhoz.
A petíció három pontban ad lehetőséget a vélemény kifejezésére:
- Nem az orosz–ukrán háború finanszírozására!
- Nem Ukrajna tízéves támogatására!
- Nem a rezsiárak emelkedésére!
Orbán Viktor miniszterelnök korábban kiemelte, hogy Ukrajna EU-tagsága közvetlen katonai konfliktust jelentene Oroszországgal, ezért kívül kell maradnia az unióban, különben Magyarország folyamatos háborús veszélynek lenne kitéve.
„Ukrajnának kívül kell maradnia az Európai Unión, beengedni őket életveszély, és Magyarország számára folyamatos háborús veszélyt jelent”
– fogalmazott.
A Magyar Nemzet megjegyzi, hogy a nemzeti petíció nem az első alkalom, hogy a kormány az emberek véleményét kéri ki fontos ügyekben: az elmúlt években a nemzeti konzultációk során gazdasági és társadalmi kérdésekben több millió magyar mondta el véleményét, és túlnyomó többségben támogatták a kormány álláspontját.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök a Digitális Polgári Körök által szervezett háborúellenes gyűlésen (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán)