A volt német kancellár arról beszélt: „Európának minden eddiginél inkább saját kezébe kell vennie a sorsát”. Kifejezte azt a kívánságát, hogy Európa legyen képes cselekedni mind belső, mind külső téren, és hogy a világ egyetlen hangként érzékelje és vegye komolyan. Merkel hangsúlyozta: „Számomra ez messze túlmutat a biztonság kérdésén.” Az egységes Európa a demokrácia, a jogállamiság, az emberi méltóság, a jólét és a munkahelyek melletti kiállást jelenti,

de magában foglalja a külső határok védelmét, a kulturális identitást és a közös alkotást is – folytatta.

A digitális szektorban az EU-nak szintén nagyobb függetlenséget kell elérnie – „mind a szoftver, mind a hardver terén” – tette hozzá.

Merkel kiemelte, hogy az ukrajnai konfliktusban azt szeretné, ha az Európai Unió „egyrészt katonai támogatóként lépne fel Ukrajna mellett az agresszor Oroszországgal szemben – ez fontos és nélkülözhetetlen –, másrészt diplomáciai erejét is latba vetné e támadó háború befejezése érdekében” Angela Merkel emlékeztetett,

már 2021-ben is úgy gondolta, hogy a tárgyalásokat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel nem szabad kizárólag az Egyesült Államokra bízni.

„Itt Európa létfontosságú érdekeiről van szó” – mondta a volt kancellár. Csak a katonai és a diplomáciai erő együttesével érhető el az, amit Európa akar: „hogy Oroszország ne nyerje meg a háborút, és Ukrajna békében és szabadságban, szuverén államként rendelkezzen jövővel”.

Az EU függetlensége és autonómiája azonban csak akkor valósítható meg, ha rendelkezésre állnak a szükséges pénzügyi források.

„Ezért kulcsfontosságú a stabil és növekvő gazdaság, valamint a belső piac erősítése és a nem európai államokkal folytatott kereskedelem bővítése” – mondta Merkel, utalva az Indiával és a Mercosur-országokkal kötött közelmúltbeli megállapodásokra.

Angela Merkel figyelmeztetése a kibontakozó és egyre súlyosabb méreteket öltő energiaválság fényében figyelemre méltó, az iráni háború kirobbanását követően lezárták az európai energiaellátás szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szorost, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig nemrégiben – ahogy erről beszámoltunk a hirado.hu oldalán – bejelentette, hogy Oroszország nem várja meg az energiahordozók behozatali tilalmáról szóló 2027-es céldátumot, ehelyett már március 25-étől kezdődően Oroszország kivonulhat az európai energiapiacról Magyarország és Szlovákia kivételével.

Putyin ezzel a lépéssel – amennyiben beváltja – gyakorlatilag az Unió elhibázott szankciós politikáját fordíthatja önmaga ellen, Magyarország és Pozsony kezébe pedig fontos ütőkártyákat adhat ahhoz, hogy enyhítsék a brüsszeli politikain nyomást.

Kiemelt kép: Angela Merkel volt német kancellár (Fotó: MTI/EPA/ANA-MPA/Alexandrosz Beltesz)