Kifejtették, a 18 éves fiút január 17-én kezdték keresni, amikor nem ért haza egy belvárosi szórakozóhelyről. A nagy erőkkel folytatott kutatásba a rendőrségen és a társszerveken kívül civil szervezetek és magánemberek is bekapcsolódtak.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság feltérképezte, hogy a fiatal kikkel és hol volt a buli előtt, illetve merre járt, miután távozott a szórakozóhelyről. Tanúkat hallgattak ki, mobiltelefon-adatokat, valamint térfigyelő- és biztonsági kamerák felvételeit elemezték. Másodpercről-másodpercre megvizsgálták a szórakozóhely belső felvételeit is: kikkel szórakozott, mikor és mit fogyasztott. Azt is megállapították, hogy a fiatal egyszer sem hagyta őrizetlenül a poharát.
Az eljárás adatai mind arra utaltak, hogy a fiú a Lánchídról zuhant a Dunába.
A BRFK Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság szonárral felszerelt hajói napokig kutattak utána a zajló folyóban – hiába.
A fővárosi rendőrök időközben azonosították és
elfogták azt a férfit, aki egy buszon megtalálta és eltulajdonította a fiú elejtett mobiltelefonját.
A fiatal holttestét végül február 21-én találták meg a Dunában, a Rákóczi hídtól mintegy három kilométerrel délre.
A soron kívül elvégzett hatósági boncolás nem talált idegenkezűségre utaló sérülést, a toxikológiai vizsgálat eredménye pedig kimondta, hogy
a fiú szervezetében nem volt kábítószer, gyógyszer vagy egyéb pszichoaktív anyag.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság minden részletre kiterjedő közigazgatási hatósági eljárása során ellenőriztek minden lehetséges nyomot, még a szóbeszédeket is. Semmi sem támasztotta alá, hogy a fiú kábítószert fogyasztott volna – akár önszántából, akár tudtán kívül. A rendelkezésre álló adatok szerint a fiatal külső kényszer nélkül került a Dunába, és a tragédia pontos indítékát is magával vitte a jeges folyóba.
Kiemelt kép forrása: Facebook/ Vörösmarty Mihály Gimnázium