A Reuters által közölt felvételek a szóban forgó létesítmények februári és januári állapotát hasonlítja össze a március 3-aival, a lerombolt létesítmények között szerepel még a Nemzeti Védelmi Egyetem épületegyüttese, valamint az iszlamista állam törvényszékének székháza is.
Ezenfelül jól látszik az is, ahogy az 50 ezer centrifuga működtetésére képes natanzi urándúsító üzem területén a tavalyi támadás nyomait is fel lehet fedezni a hétvégi légicsapás nyomaival együtt.
A Reuters nemcsak a megtámadott létesítményekről készült felvételeket tette közzé, hanem a légiforgalmi közlekedésben bekövetkezett változásokat is, ahogy a repülőjáratok a megmaradt kaukázusi és közép-ázsiai légifolyosókon sűrűsödnek össze, miközben kiürül az iráni, az iraki és szíriai, valamint izraeli légtér az Öböl-menti államok légtereivel együtt. Ezzel együtt arról is készültek műholdképek, amelyek az amerikai katonai bázisokon okozott károkat mutatják.
Említést tesznek a háborúnak a világgazdaságra gyakorolt legsúlyosabb fejleményének, a Hormuzi-szorosnak a lezárásáról és arról, hogy ez miként is hatott a globális olajárakra. A háború előtt a Brent-típusú olaj világpiaci ára 70 dollár körül, míg az amerikai nyersolaj ára 65 dollár körül mozgott hordónként. A Reuters ábráján látszik az is, ahogy meredeken emelkedett az olajár március 1-je után,
a Brent olaj ára felment közel 80 dollárra, míg az amerikai nyersolaj 72 dollárra ugrott hordónként.
A szoros lezárása nemcsak az olajpiacot, hanem a földgázpiacot is érintette, a Reuters megjegyzi: Katar, a világ egyik legnagyobb cseppfolyósított földgázexportőre, szinte teljes LNG-szükségletét a szoroson keresztül szállítja. Több tartályhajó-tulajdonos, olajóriás és kereskedőház felfüggesztette a nyersolaj, üzemanyag és cseppfolyósított földgáz szállítmányait a Hormuzi- szoroson keresztül. A hírügynökség kiemelte:
tavaly átlagosan naponta több mint 20 millió hordó nyersolaj és üzemanyag haladt át a szoroson.
Az Irán és Omán közötti szoroson áthaladó hajózás, amely a globálisan fogyasztott olaj mintegy egyötödét, valamint nagy mennyiségű gázt szállít, szinte teljesen leállt, miután a térségben tartózkodó hajókat eltalálták az iráni iszlamisták az amerikai és izraeli csapásaira válaszul.
Az olajárak már most is meredeken emelkednek, és az elemzők arra számítanak, hogy a következő napokban is magasan maradnak, miközben a piacok a közel-keleti konfliktus eszkalálódásának a szoroson átívelő ellátásra gyakorolt hatására összpontosítanak – írja a Reuters.
Kiemelt kép: Füst tör a magasba egy amerikai–izraeli légicsapást követően Teheránban 2026. március elsején. Az iráni állami média később megerősítette, hogy Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője meghalt az amerikai–izraeli légicsapásokban (Fotó: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh)