Az Öböl-menti országok után Törökország is attól tart, hogy közvetlenül megérzi a múlt szombaton kirobbant iráni konfliktus következményeit. A Migrációkutató Intézet beszámolója szerint Ankara egy esetleges újabb, nagyszabású menekülthullámra készül, amely komoly gazdasági, társadalmi és biztonsági kihívásokat jelenthet az országnak.
Törökország a világ egyik legnagyobb menekültbefogadó állama, ahol mintegy 2,3 millió szíriai, valamint 170 ezer más nemzetiségű menekült tartózkodik. Az irániak száma szintén kiemelkedik: a török belügyminisztérium adatai szerint több mint 76 ezren rendelkeznek tartózkodási engedéllyel, és további mintegy tízezren élnek az országban diák- vagy munkavállalói vízummal, illetve menekültstátusszal.
Ankara aggodalmát fokozza, hogy a konfliktus eszkalálódása esetén tömegek indulhatnak meg a török–iráni határ felé.A döntéshozók számára ez a forgatókönyv nem ismeretlen, ugyanis a 2003-ban indult iraki háború, majd a 2011 és 2024 közötti szíriai polgárháború is komoly megrázkódtatást és tartós bizonytalanságot okozott a térségben.
Kapcsolódó tartalom
A korábbi válságok százezreket sodortak Törökországba, miközben az energiaszektorban és a kereskedelemben is fennakadásokat okoztak.
A közel-keleti konfliktus legrosszabb forgatókönyve szerint hamarosan akár egymillió menekült is érkezhet Irán felől, köztük jelentős számban afgán és pakisztáni állampolgárok, akiket a perzsa országban a kitoloncolás veszélye fenyeget.
A Displaced International nevű jogvédő szervezet 2026 januári adatai alapján több mint négymillió afgánt fenyegethet kiutasítás, ami tovább növelheti a térségre nehezedő migrációs nyomást.
A Migrációkutató Intézet szerint egy újabb menekülthullám már nemcsak humanitárius kihívást jelentene, hanem súlyos biztonsági kockázatokat is. Fennáll a veszélye, hogy a 2015-ös menekültválsághoz hasonlóan szélsőséges csoportok élnének vissza helyzettel, és a migrációs útvonalakon keresztül Európa felé indulnának.
Földbe fúródott iráni rakétát néznek emberek a Szíria északkeleti részén, a török határ mellett fekvő Kamisli közelében 2026. március 4-én, az iráni konfliktus ötödik napján (Fotó: MTI/EPA/Ahmed Mardnli)A török gazdaság jelenleg is komoly nyomás alatt áll, így a tömeges beáramlás tovább növelné a terheket, köztük a magas inflációt, és a lassú gazdasági növekedést.
Mint írták, egy újabb menekülthullám esetén, a török kormány továbbra is eleget tenne a nemzetközi és humanitárius kötelezettségeinek, ugyanakkor nem alkalmazná a szíriai háború idején alkalmazott „nyitott ajtók” megközelítését. A tervezett lépések között ideiglenes menekülttáborokat hoznának létre a határ térségében, valamint az illegális határátlépések visszaszorítására egy védőövezetet is kialakítanának.
Kapcsolódó tartalom
Habár az iráni állampolgárok jelenleg vízummentesen léphetnek be Törökországba, egy esetleges tömeges érkezés esetén Ankara szigoríthat a beutazási szabályokon. Ömer Bolat török kereskedelmi miniszter hétfőn közölte, hogy Teheránnal egyeztetve ideiglenesen lezártak három határátkelőt, és az átkelést kizárólag saját állampolgáraik számára teszik lehetővé.
A mintegy 560 kilométeres török–iráni határ régóta a térség egyik legjelentősebb illegális migrációs útvonala, amelyen keresztül sokan próbálnak Európa irányába továbbhaladni.
Törökország az elmúlt évtizedben jelentős beruházásokat hajtott végre a határvédelem megerősítésére, köztük falakat és kerítéseket emeltek, megfigyelőrendszereket telepítettek, és fokozott katonai, valamint rendőri jelenlétet biztosítottak a térségben.
Szíriaiak lépik át a szíriai-török határt a dél-törökországi Hatayban 2020. február 28-án, miután Törökország úgy döntött, tovább már nem tartóztatja fel sem tengeren, sem szárazföldön az Európába igyekvő menekülteket (Fotó: MTI/EPA/Sedat Suna)A török külügyminisztérium nemrég egy zárt parlamenti tájékoztatón ismertette a több lépcsőből álló vészforgatókönyveket, kiemelve, hogy céljuk a korábbi menekültválság tapasztalatainak figyelembevételével elkerülni egy hasonló helyzet kialakulását.
Az iráni konfliktus következő hónapjai így rendkívül meghatározóak lehetnek. Amennyiben a konfliktus tovább terjed, annak következményeit nemcsak Törökország, hanem Európa egésze is megérezheti.
Kapcsolódó tartalom
Orbán Viktor: Az iráni háború új migrációs hullámot és fokozódó terrorfenyegetést hozhat
Orbán Viktor miniszterelnök nemrég szintén az új migrációs hullám és fokozódó terrorfenyegetettség veszélyére figyelmeztetett. A miniszterelnök Facebook-oldalán jelentette be, hogy a kormány egy fokozattal megemelte Magyarországon a terrorfenyegetettségi készültség szintjét az iráni konfliktus miatt.
A kormányfő múlt szombati videóüzenetében hangsúlyozta, hogy összeült a Védelmi Tanács, mert az iráni események közvetett hatással lehetnek Magyarország biztonságára.
Orbán Viktor szerint a közel-keleti konfliktus következtében egész Európában nőhet a terrorcselekmények kockázata, ahogyan az korábbi válsághelyzetek idején is történt.
„A terrorcselekmények valószínűségének emelkedésével számolnunk kell egész Európában, ahogy ez legutóbb is történt. Különös tekintettel azokban az országokban, ahol jelentős számú migráns él. Magyarország sokkal jobb helyzetben van, de a terrorfenyegetettségi készültség szintjét ezzel együtt is megemeljük egy fokozattal” – fogalmazott a miniszterelnök.
Orbán Viktor hétfőn, soproni fórumán is a kialakult nemzetközi helyzet kockázatairól beszélt. Mint mondta, a világ egyre instabilabb, és ennek következményeire Magyarországnak is fel kell készülnie.
A kormányfő emellett ismét felhívta a figyelmet a Közel-Keleten kiéleződő háború újabb Európát érintő migrációs hullámára.
„Irán egy 90 milliós ország, ha onnan megindulnak, a következő Törökország, és már itt vannak a Balkánon, és itt vannak a mi kerítésünknél”
– hangsúlyozta.
Az iráni konfliktus Magyarországhoz köthető veszélyeiről Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója is beszámolt közösségi oldalán. Bejegyzésében kiemelte, hogy a terrorfenyegetettség szintje Európa-szerte emelkedhet, különösen ott, ahol jelentős migráns közösségek élnek.
Megerősítette, hogy Magyarország ugyan stabilabb helyzetben van, de az elővigyázatosság indokolta a készültségi szint emelését.
Orbán Balázs hozzátette, hogy a közel-keleti háború gazdasági következményekkel is járhat. Az energiapiacon áremelkedés várható, különösen az olaj világpiaci árának növekedése révén, ami közvetve a magyar gazdaságot és a lakosságot is érintheti. A kormány álláspontja szerint ezért a biztonsági és gazdasági kockázatok egyaránt fokozott figyelmet és felkészültséget igényelnek a következő időszakban.
A kiemelt kép illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Sedan Suna)