Czepek Gábor közölte: felszólítják Kijevet, hogy három munkanapon belül állítsa helyre a Barátság kőolajvezetéken Magyarország felé a kőolajszállítást, vagy tegye lehetővé a küldöttség számára a szemrevételezést és a helyszíni állapotfelmérést a Brodi településen lévő alállomáson. Az erről szóló levelet még csütörtökön elküldik Denisz Smihal első miniszterelnök-helyettesnek, ukrán energetikai miniszternek – jegyezte meg.
Az államtitkár elmondta: a megjelent kormányhatározat felkérése és lehetősége alapján az ötfős, általa vezetett küldöttségben helyet kapott a Mol két szakembere és két, nemzetközi kapcsolatokban jártas állami vezető.
Az államtitkár három fő okot jelölt meg a küldöttség felállítására: az egyik, hogy évi ötmillió tonna kőolaj érkezik a Barátság kőolajvezetéken, így ez Magyarország egyik fő energiaellátási útvonala. „A magyar rezsicsökkentés alapja és a magyar energiaellátás alapja” – hangsúlyozta.
Czepek Gábor a második okról szólva rámutatott: Magyarország energiaellátásának alapja a vezetéken érkező olcsó, Ural típusú olaj. Ez az elmúlt négy évben 650 milliárd forint árelőny után 500 milliárd forint adóbevételt biztosított a rezsivédelmi alapnak. Tehát a rezsivédelem fenntartásának egyik oszlopa ez az Ural típusú kőolaj és ez a vezeték – mondta.
A harmadik fő ok, hogy új szintre lépett az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktus, és emiatt a nyugati kőolajellátási útvonal „elnehezült” és a „dízelpiacot is sokk érte”
– mutatott rá.
Czepek Gábor emlékeztetett, január 27. óta „egy csepp” kőolaj nem érkezik a Barátság kőolajvezetéken. A kőolaj – amiről szó van – a Mol tulajdona, azt egy fehéroroszországi állomáson veszik át, és ezután érkezik Ukrajnába. Ukrajna és az ukrán szállító cég csak a transzportot végzi – mutatott rá.
A politikus kiemelte azt is, hogy semmiféle szankció, semmiféle európai uniós rendelet nem érinti a kőolajszállítást. A Barátság kőolajvezetéken az orosz típusú Ural kőolajat behozhatjuk korlátozásmentesen – mondta. Megjegyezte azt is, hogy semmiféle hátraléka nincs a Mol-nak se az oroszok felé, se az ukrán szállító cég felé.
Szavai szerint mindebből adódóan úgy látják, hogy Kijev és Brüsszel társulva a Tisza Párttal „időt húz, és nettó belpolitikai céljai vannak annak, hogy nem indítják újra a szállítást”. Ugyanis megalapozott információik szerint ugyan sérült egy tartály az érintett alállomáson, de a vezeték érintetlen és a szállítás helyreállítható – jelentette ki Czepek Gábor.
Közölte: szintén csütörtökön megkereste Denisa Sakova szlovák miniszterelnök-helyettest és gazdasági minisztert abból a célból, hogy Szlovákia is csatlakozzon a kezdeményezéshez és a küldöttség munkájához. Továbbá minderről az illetékes magyar képviselők is számot adtak az Európai Bizottsággal történt egyeztetésen.
„Úgy látjuk, és minden információ azt igazolja, hogy a szállítás megkezdhető a Barátság kőolajvezetéken, hovatovább, minden jogi előírás minket igazol és Ukrajna azon kötelességét, hogy elindítsa a szállítást Magyarország felé”
– jelentette ki Czepek Gábor.
Hozzátette: ez nem lehetőség, nem óhaj, hanem kötelessége Ukrajnának, mégpedig az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodás, valamint az 1991-es ukrán-magyar nemzetközi szerződés alapján.
Az államtitkár beszámolt arról is, a Mol szakemberei azt a tájékoztatást kapták az Ukrtransnafta szakembereitől, hogy már csak a hatósági engedélyezés van hátra ahhoz, hogy a szállítás megindulhasson Magyarország felé.
„Magyarul politikai döntéstől függ az, hogy megindulhat-e a kőolaj Magyarországra”
– mondta.
Czepek Gábor emlékeztetett arra is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nyilvánosságra hozta azt a műholdfelvételt, amelyből világosan látszik, hogy nem a vezeték, hanem egy mellette lévő tartály sérült meg, ebből adódóan a szállítás helyreállítható.
Mint megjegyezte, titkosszolgálati információk is az előbbieket erősítik.
Kérdésekre válaszolva az államtitkár elmondta: biztos benne, hogy jobb belátásra fog térni Kijev, és hamarosan elindulnak a szállítások Magyarország felé.
Ennek a feltételezésnek az okai között sorolta, hogy Magyarország biztosítja Ukrajna gáz- és áramimportjának a 45 százalékát, amely a gáz esetében hárommillió háztartást, míg az áram esetében egymillió háztartást jelent Ukrajnában. Magyarország nem szeretne azzal élni, amivel Szlovákia már élt – jegyezte meg utalva arra, Szlovákia felmondta a vészhelyzeti áramszállításról szóló szerződését Ukrajnával.
Közölte továbbá, hogy Magyarország élni fog minden jog adta lehetőségével az Európai Unión belül. Amíg Magyarország felé ezt a stratégiai kőolajszállítást nem állítja helyre Kijev, addig nem fogunk hozzájárulni a 90 milliárd eurós kölcsönükhöz – fogalmazott Czepek Gábor. Ezen kívül Magyarország élni fog a társulási megállapodás jogi lehetőségeivel, továbbá bírósági eljárás kezdeményezésére is van lehetőség, amennyiben nem vezet eredményre az Európai Unió és Kijev közötti tárgyalás – mutatott rá.
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikai-iráni konfliktus miatt kialakult helyzetben nem teheti meg Európa azt, hogy egy ellátási útvonalról, erről a keleti útvonalról lemondjon.
Czepek Gábor közölte: bíznak abban, hogy a jövő hét keddi munkaidő végéig a küldöttség lehetőséget kap a szemrevételezésre, vagy pedig elindul a kőolaj Magyarország felé. Ha nem, akkor megvizsgálják a következő lépéseket, betartva minden diplomáciai utat – tette hozzá.
Magyar Péter szerint nem Ukrajna hibája az olajszállítás leállása a Barátság vezetéken
A Tisza Párt elnöke a Kapuváron tartott hétvégi kampányeseményén szólalt meg az ukrán olajembargó ügyében, és kijelentette: szerinte nem Ukrajna felelős azért, hogy Magyarország nem jut kőolajhoz a Barátság vezetéken. Az ellenzéki politikus a rendezvényen – a Hír TV riporterének kérdésére reagálva – arról beszélt, hogy a vezetéket ért károkért Oroszországot tartja felelősnek.
„Beszélnek önök a Druzsbáról, a Barátság kőolajvezetékről. Tudja, ki lőtte szét? Az oroszok!”
A magyar energetikai létesítmények védelméről szólva Magyar Péter azt mondta: „Összehívják a Védelmi Tanácsot, meg az összes ilyen bábszervezetet, és azt mondják, hogy óriási veszély van. Például az energetikai infrastruktúránál. Hát, kérem szépen, az energetikai infrastruktúrát mindig védeni kell. És megmondták a szakemberek: ha valós a fenyegetettség, ha a miniszterelnök nemcsak egy aljas kampányhúzásból teszi, amit tesz… Tudjuk, hogy abból teszi, de ha nem, akkor neki feljelentési kötelezettsége van. Akkor (…) utasítani kell a nemzetbiztonsági szerveket, a honvédelmet, hogy járjanak el, és védjék meg a magyar embereket, a magyar nemzetbiztonságot.”
Hozzátette, hogy ilyen esetben a szövetségesekhez is fordulni kell. „És akkor (…) a szövetségesekhez kell fordulni, nem véletlenül vagyunk a NATO-nak a tagjai.”
Kiemelt kép: Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)