A szakértő szerint az iráni rezsim válaszai sokkal súlyosabbak a tavalyinál, mert akkor csak az Öböl-menti arab államokban lévő amerikai érdekeltségeket támadták meg, azt is előre bejelentve, most viszont magukat az államokat támadták, Szaúd-Arábiát, az Egyesült Arab Emírségeket és a többi olajmonarchiát. A vezető elemző közölte, az amerikaiak stratégiában gondolkodnak és a decemberben megjelent nemzeti biztonsági- és a januárban kiadott nemzeti védelmi stratégiájukban is szerepel Irán.
Jelezte, a perzsa állam fontos pozíciót foglal el, ami megnehezíti azt az amerikai célkitűzést, ahol Izrael és az arab országok egymással jó viszonyt tudnak kialakítani, békésen tudnak egymás mellett élni, és ahol még üzleteket is lehet nyélbe ütni. Siklósi Péter azt mondta, ez csak akkor működik, ha az iráni fenyegetést kiveszik ebből az egyenletből. Súlyosságáról úgy fogalmazott, amellett hogy Irán potenciálisan atombombát tud készíteni, az is látható, hogy hatalmas mennyiségű ballisztikus rakétával rendelkezik, amikkel bármit támadni tud.
Emlékeztetett, a tavalyi 12 napos háborút követően tárgyalások kezdődtek, de hamar kiderült, hogy Irán se a proxykról, se a ballisztikus rakétáiról nem hajlandó egyáltalán tárgyalni és a nukleáris programjáról sem közeledtek az álláspontok.
„Elég komoly amerikai követelések voltak, az amerikaiak biztosítani akarták, hogy soha ne lehessen iráni atombomba”
– mondta Siklósi Péter.
A háború lezárásával kapcsolatban a vezető kutató elmondta, Amerika nem akarja sokáig húzni ezt a háborút, mert ha az sokáig tart és sokáig marad lezárva a Hormuzi-szoros, akkor megemelkednek az olajárak. „Emellett sem Izrael, sem az Öböl-menti államok nem bírják sokáig ezt a háborút. Megfigyelhető az is, hogy Izrael összes háborúja viszonylag rövid volt, valamint a rakétavédelmi rendszerének elemei is elfogynak egy idő után” – mondta. Siklósi Péter arra a kérdésre, hogy van képessége Iránnak, hogy akár Európát is elérje azt felelte, a legnagyobb hatótávolságú ballisztikus rakétáik majdnem a magyar határig érnek.
„Magyarország már nincsen, de a Balkánnak egy jó része például benne van” – emelte ki, hozzátéve, hogy a NATO Romániában és Lengyelországban olyan bázisokat alakított ki, ahol ilyen rakétavédelmi elhárító rakéták vannak szolgálatban.
„Tehát nyilvánvalóan, hogyha azt érzékelik a radarok, hogy NATO területet támad Irán, akkor ezek működésbe fognak lépni”
– szögezte le Siklósi Péter.
Az iráni konfliktus kapcsán rámutatott, annak hatása van az orosz–ukrán háborúra is. Elmondta, egyrészt a Hormuzi-szoros lezárásával kieső olajat a világban valahol pótolni kell, és így Oroszország több kőolajat tud majd eladni, ami növeli a bevételeit.
Kiemelt kép: Légicsapásban megsemmisült rendőrörs romjai Teheránban 2026. március 3-án, az Irán elleni amerikai–izraeli támadás negyedik napján (Fotó: MTI/AP/Vahid Szalemi)