Mint arról a hirado.hu-n is írtunk már, kedden lángba borult az orosz lobogó alatt közlekedő, cseppfolyósított földgázt (LNG) szállító Arctic Metagaz tankerhajó a Földközi-tengeren. Több forrás beszámolója szerint ukrán dróntámadás állhat a hátterben.

A csapás több szempontból sem szokványos: egyrészt az Ukrajnától való földrajzi távolság miatt, másrészt pedig azért, mert a Földközi-tengeren nem gyakran történtek efféle csapások (bár, mint azt látni fogjuk, teljesen azért nem is példa nélküli a dolog).

Egyelőre nincs megerősítve, hogy ukrán drón volt a támadó – de még az ukránbarát oldalak is azzal büszkélkednek, hogy így van

Először is fontos megjegyezni: azzal kapcsolatban még nincs megerősített információ, hogy valóban egy ukrán drón hajtotta végre az akciót, azonban a jelek arra mutatnak, hogy így volt. A Reuters hírügynökség például – amelynek több, a hajózásban jártas forrás beszélt a történtekről – szó szerint úgy fogalmazott a saját beszámolójában:

„A hajót valószínűleg egy tengeri drón támadta meg, és az egyik forrás bizonyítékok nélkül azt állította, hogy Ukrajna állhat a támadás mögött.”

Nem kevésbé volt óvatos a máltai sajtó. A Malta Today például azt írta: „Az Ukrajnával szimpatizáló Telegram-fiókokon közzétett információk szerint a hajót egy ukrán tengeri drón találta el.” Egy másik helyi lap, a The Maltese Herald pedig úgy írt az esetről: „Bár feltételezhető, hogy Ukrajna felelős a támadásért, senki sem vállalta érte a felelősséget.” (az ukrán hivatalos szervek ugyanis nem ismerték el egyelőre, hogy ők állnak az akció mögött).

A támadásról több felvétel is napvilágot látott a közösségi médiában, köztük egy videó is az égő hajóról:

A Reuters szerint a támadás után először Málta fegyveres erői kaptak vészjelzést az Arctic Metagaztól (amelyet egyébként az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság szankciós listára helyezett korábban). A hírügynökség szerint a legénység elmenekült a hajóról – őket később egy mentőcsónakban találták meg olyan vizeken, amelyek a kutatás-mentés szempontjából már Líbiához tartoznak.

A hajó azonban a hírek szerint menthetetlen volt, elsüllyedt.

Ez utóbbit már a líbiai tengerészeti hatóságok közölték.  Közlésük szerint a hajó „hirtelen robbanások” után süllyedt el Szurt város kikötőjétől északra– írta az Euronews.

Egy közelebbi fotón egész jól kivehetőek voltak a hajót ért károk is (lásd az alsó képen):

„Kalóztámadás” történt, ukrán tengeri érkeztek drónok Líbia felől – ez az orosz álláspont

Szerda délelőtt – cikkünk írása közben – aztán az orosz közlekedési minisztérium is kiadott egy közleményt, amelyben azt írták:

az orosz gázszállító hajót, az Arctic Metagazt Málta felségvizeinek közelében támadták meg Líbia irányából érkező ukrán drónok.

„Március 3-án, az Európai Unió tagállama, a Máltai Köztársaság felségvizeinek közvetlen közelében támadást hajtottak végre egy orosz hajó, az Arctic Metagaz gázszállító ellen. A tartályhajó Murmanszk kikötőjéből indult útnak, rakományával, amely minden nemzetközi előírásnak megfelelt. A támadást Líbia partjairól ukrán pilóta nélküli hajók hajtották végre” – közölte a minisztérium az Interfax szerint.

Hozzátették: „A máltai és orosz mentőszolgálatok összehangolt fellépésének köszönhetően mind a 30 orosz állampolgárságú legénységi tagot sikerült kimenteni”.  A minisztérium emellett „nemzetközi terrorizmusnak és kalózkodásnak” minősítette a történteket.

Az is egész jól körvonalazható, hogy hol történhetett a támadás

Az orosz közlemény több szempontból is érdekes: egyrészt azért, mert több tengeri drónról írnak benne – vagyis eszerint nemcsak egy ukrán drón vett részt az akicóban, mint ahogy azt a korai sajtóbeszámolókban írták.

Másrészt azért, mert az orosz fél szerint nem máltai felségvizeken történt az eset (ha így lett volna, az akár komolyabb kérdéseket is felvethetett volna Ukrajna szövetségeseinek körében). Ugyanakkor, bár a sajtóbeszámolók szerint Máltához lehetett közel az incidens, a szigetországtól is távol volt valójában:

a The Maltese Herald konkrétan azt írja, hogy Málta partajaitól „nagyjából 300 kilométerre” történhetett a támadás.

A másik máltai lap, a Malta Today ennél minimálisan kisebb távolságról, mintegy 150 tengeri mérföldről ír (ez 278 kilométert jelent), de hangsúlyozták, hogy nemzetközi vizeken történt a támadás. A líbiai hatóságok pedig úgy fogalmaztak, hogy az eset „a Líbia és Málta közötti tengeri területen, a líbiai kutató-mentő zónán belül történt […] körülbelül 130 tengeri mérföldre [241 kilométerre] Szurt kikötőjétől északra”.

Az X közösségi oldalon pedig térképeket is megosztottak azzal kapcsolatban, hogy hol történhetett az eset. Ugyanis az incidens után egy német repülőgép is baleset feltételezett helyszíne felett körözött egy ideig, amelyet a FlightRadar24 repüléskövető oldalon is lehetett látni. Bár ez az információt érdemes némi óvatossággal kezelni, de ha tényleg a baleset helyszínen körözött a német gép, akkor az incidens Málta partjaitól délkeleti, Szicília keleti partjaitól pedig délre történt:

Ezzel nagyjából egybevágnak a hajózáskövető oldalak adatai is. Bár a Máltától feltételezett távolságban van különbség (ugyanis a hajóról az utolsó adatok még jóval a csapás előtt érkeztek be ezekhez az oldalakhoz), de eszerint is Máltától keletre-délkeletre, a máltai felségvizektől jóval messzebb történhetett a csapás:

Harmadrészt, nem kevésbé érdekes az a bejelentés, hogy Líbia felől (sőt, konkrétan: „Líbia partjairól”) érkezett az ukrán tengeri drón (vagy drónok). Ugyanis Líbia területén – amely egy polgárháborús ország – évek óta két kormányzat működik: az ENSZ által is támogatott Nemzeti Egységkormány (GNU) Tripoli központtal, Abdul Hamid Dbeibah miniszterelnök vezetésével, a nyugati területeket ellenőrzi. Az ország keleti felén pedig a Nemzeti Stabilitási Kormány (GNS) gyakorolja a hatalmat Halifa Haftar líbiai hadúr vezetésével Tobrukból, amelyet viszont Oroszország is fegyverekkel támogat évek óta. Ennek alapján valószínűsíthető, hogy ha Líbia partjairól indult a támadás, az leginkább csak az ország nyugati felén történhetett.

Volt már példa ukrán támadásra a Földközi-tengeren – bár a mostani helyszíntől keletebbre

Ami a helyszínt illeti: az tény, hogy Ukrajna nem gyakran hajtott végre a négy éve zajló háborúban csapásokat ezzen a tengeren, de nem is teljesen példa nélküli ez.

Tavaly december 18-án ugyanis Ukrajna bejelentette, hogy végrehajtott első támadását egy orosz hajó ellen a Földközi-tengeren.

A célpont akkor a Qendil volt, egy ománi lobogó alatt közlekedő tartályhajó, amely a feltételezések szerint az orosz „árnyékflottához” köthető. A MarineTraffic hajózáskövető oldal adatai szerint a Qendil a nyugat-indiai Szikka kikötőjéből indult útnak, átkelt a Szuezi-csatornán, és az oroszoroszági Uszt-Luga balti-tengeri kikötőjébe tartott.

A Lloyd’s List Intelligence nevű oldal szerint azt a támadást még légidrónokkal hajtották végre Kréta és Málta között, Ukrajna területétől nagyjából 1500 kilométerre (más beszámolók ennél nagyobb, 2000 kilométeres távolságról írtak).

Ez a csapás állítólag szintén „semleges” vizeken történt, és a hírek szerint súlyos károkat okozott, a hajó ugyanis üzemképtelenné vált.

Az Ukrán Biztonság Szolgálat (SZBU) utóbb megerősítette, hogy ők álltak az akció mögött, és még azt is közölték, hogy a Qendil a támadás idején nem szállított olajat, ami csökkentette a környezetvédelmi kockázatokat. „Oroszország a Qendilt használta a szankciók kijátszására és az Ukrajna elleni háború finanszírozására. […] Az ellenségnek meg kell értenie, hogy Ukrajna nem áll le, és bárhol a világon, bárhol is legyen, legyőzi őt” – mondta akkor az SZBU egy névtelenséget kérő forrása Business Insidernek.

Emellett a Fekete-tengeren (többek közt Törökország partjai közelében), illetve az Balti-tengeren is volt már példa hasonló támadásokra az Oroszországhoz köthető kereskedelmi hajók ellen.

Jó ideje szemmel tartják már az orosz tevékenységeket a Földközi-tengeren

Málta környékén már évek óta megfigyelhető volt az orosz árnyékflottás hajók tevékenysége. Korábbi sajtóhírek szerint a szigetországra több ehhez köthető hajózási céget is bejegyeztek, és a vizeken is lencsevégre kapták nagyjából az árnyékflotta hajóit.

A The Maltese Herald egyébként már tavaly decemberben (az Kréta és Málta közti ukrán támadás után) arról írt, hogy

biztonsági kockázatot jelent a máltaiakra nézve az árnyékflotta hajóinak jelenléte a máltai vizeknél és a Hurd-zátonynál, mivel ezeket bármikor támadás érheti.

A szigetországtól keletre található Hurd-zátonyt (amely már Málta felségvizein kívül található, így nem tartozik a joghatósága alá) ugyanis már régóta hajók közti átrakodási pontként használták az oroszok a nemzetközi szankciók kijátszására – erről nemcsak az utóbbi négy évben, hanem már 2019-ben is voltak cikkek. Most pedig a Arctic Metagazt a csapás előtt a VesselFinder nevű hajózáskövető weboldal szerint ugyanennél a zátonynál látták nagyjából egy nappal a támadás előtt.

Emellett orosz katonai jelenlét is van a Földközi-tengeren, noha a korábbi évekhez képest kisebb mértékben.

Ez többek közt akkor került fókuszba, amikor tavaly ősszel orosz-telegram csatornákra hivatkozó hírek jelentek meg arról, hogy egy orosz atomtengeralattjárónak súlyos technikai problémai akadtak ott, és felszínre kellett emelkednie. Bár az orosz hatóságok utóbb cáfolták a hírt, két és fél héttel később még a NATO főtitkára, Mark Rutte is a történteken viccelődött egy beszédében.

Kiemelt kép forrása: X.com.