Lakos Eszter, a párt EP-képviselője már 2024. szeptember 30-án támogatta az orosz energiaimport betiltását az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságában (ITRE). A szakbizottság az EP COP29 klímakonferenciával kapcsolatos állásfoglalásának 13. bekezdésében külön kiemeli, hogy sürgősen fel kell számolni az orosz fosszilis tüzelőanyagok, köztük a földgáz uniós importját. Bár ebben az esetben nem volt név szerinti szavazás, a lap brüsszeli forrásai szerint Lakos lámpája felvillant a voksoláskor, és később nem tagadta, hogy megszavazta a szöveget.

Jegyzőkönyv bizonyítja, hogy a pártelnök, Magyar Péter, és a Tisza-frakció 2024. november 14-én szintén támogatta az orosz energiaimport betiltását.

Az ENSZ 2024. évi bakui éghajlatváltozási konferenciájának (COP29) határozatát minden tiszás EP-képviselő támogatta, amelynek 26. bekezdése külön megjegyzi, hogy „sürgősen véget kell vetni az orosz fosszilis tüzelőanyagok, így a földgáz uniós behozatalának”.

Több mint egy évvel később, 2025. februárjában Lakos Eszter ismét igennel szavazott az orosz energiaimport betiltására. Az ekkor tárgyalt, 2026. évi költségvetésre vonatkozó iránymutatások III. szakaszának 3. bekezdése „felszólít az Oroszországtól való EU-importfüggőség sürgős megszüntetésére”.

2025 júniusában Lakos Eszter az ITRE szakbizottságban megszavazta a RePowerEU Roadmap-et, amely az orosz energiaimport kivezetését célozza. Az Európai Parlament 2025. június 19-i állásfoglalása a tisztaipar-megállapodásról 11. bekezdésében hangsúlyozza, hogy „diverzifikált és megbízható energia­-partnerségekre van szükség, összhangban az Unió biztonságával, érdekeivel és a RePowerEU ütemtervével”. Ugyanezen a napon a Tisza Párt 5 EP-képviselője a plenáris ülésen is megszavazta a RePowerEU Roadmap-et, amelynek 11. bekezdése szintén a diverzifikált és megbízható partnerségek fontosságát emeli ki.

A Tisza Párt legutóbb 2026. február 25-én foglalt állást az orosz energiaimport betiltásáról, kiemelve, hogy az Oroszországból származó összes fennmaradó energiaimport mielőbbi fokozatos kivezetése szükséges.

Ez azonban a magyar kormány álláspontja szerint ellentétes Magyarország érdekeivel, mivel ellátási problémákat okozna és növelné az árakat.

A múlt heti voksolásról Dömötör Csaba, fideszes EP-képviselő is beszámolt közösségi oldalán, hangsúlyozva:

„a Tisza politikusai nemcsak beszélnek arról, hogy le kell válni az olcsóbb keleti energiaimportról, hanem meg is szavazzák”.

A politikus felhívta a figyelmet arra is, hogy az elfogadott dokumentum két fontos szempontot nem tárgyal: egyrészt, hogy minden más beszerzési mód drágább Magyarország számára, másrészt, hogy a plusz költséget valakinek ki kell fizetnie – és ez végső soron a magyar családokra és vállalkozásokra hárul majd.