Amikor február 28-án hosszas, több hónapos előkészületek után végül elkezdődtek a koordinált amerikai–izraeli légitámadások az iráni iszlamista rezsim ellen – a hadmozdulat amerikai részről a Féktelen Düh-hadművelet (Operation Epic Fury), míg izraeli részről az Üvöltő oroszlán-hadművelet (Operation Roaring Lion) fedőnevet kapta –, az első órákban még nem volt egészen világos a támadások politikai célja. Ezzel kapcsolatban csak azt követően lehetett már tisztán látni, miután felszállt a füst az első bombák ledobása után.

• A hadmozdulat első óráiban végeztek az iráni legfelsőbb vezetővel, Ali Hamenei ajatollahal.
• Korábban arról szóltak az izraeli és az iszlamista sajtóbeszámolók, hogy a korábbi elnökkel, Mahmúd Ahmadinezsáddal is végeztek, Izrael azonban ezt kedden hivatalosan is cáfolta.

Donald Trump a floridai Mar-a-Lagoban lévő rezidenciájáról, ahonnan a hadműveleteket irányította, hadat üzent a terrorállamnak és a rezsimváltást nevezte meg a támadás kitűzött céljának. A közösségi médiában közzétett hadüzenetben az amerikai elnök arra szólította fel az irániakat, hogy vegyék át a kormányzást, a terrorszervezetek listájára felvett Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) katonáinak és vezetőinek, valamint a rendőrségnek pedig azt üzente: adják meg magukat, ekkor amnesztiát kaphatnak vagy a biztos halállal kell szembenézniük.

„Irán nagyszerű, büszke népének üzenem ma este, hogy elérkezett a szabadság órája (…) Ha végeztünk, vegyétek át a kormányzást. A tiétek lesz. Ez valószínűleg az egyetlen esélyetek lesz generációk óta”

– hangsúlyozta Donald Trump amerikai elnök.

A hétvégén indult támadássorozatban – amelyet kegyetlen megtorlás követett a térség országai ellen – ugyan mostanra fontos eredményeket sikerült elérni (több iszlamista katonai és rendőri támaszpontot, a terrorállam médiaorgánumainak székhelyeit sikerült megsemmisíteni, több magas rangú tisztviselőt, a legfelsőbb vezető mellett a védelmi minisztert is sikerült megölni a Forradalmi Gárda vezetői mellett), egyelőre továbbra sem világos az, hogy kizárólag légicsapásokkal elérhető-e a politikai rendszer leváltása. Ahhoz, hogy ez teljesüljön, az Israel Hayom hírportál szerint 8 feltételnek kell teljesülnie.

1. Az offenzíva lendületének fenntartása

A portál szerint a sikeres első légicsapások által teremtett lendület megőrzése minden fronton tartós erőfeszítést igényel annak érdekében, hogy folyamatosan gyengítsék a rezsimet, és egyik mélypontról a másikra taszítsák. Az Israel Hayom szerint

a cél most az, hogy az iráni népet meg kell győzni arról, hogy a rezsim 47 év után összeomolhat.

Ennek érdekében a portál hangsúlyozza, hogy a jelenlegi műveleteknek nincs időbeli korlátja, valamint szorgalmazzák valamennyi kiskapu bezárását, amelyek lehetővé tehetik a rezsim hatalmon maradását. Ez segít meggyőzni az embereket arról, hogy az Egyesült Államok és Izrael nem szándékozik félúton megállni, és nem engedi, hogy a rezsim túléljen, újjáépüljön és bosszút álljon ellenfelein – írja az Israel Hayom.

2. A Hámenei utódjának kinevezésére irányuló erőfeszítések megakadályozása

Izraelnek és az Egyesült Államoknak azon kell dolgoznia, hogy felszámolja a rezsim „ideiglenes vezetését”, valamint a keményvonalas táborból származó lehetséges örökösöket, erre szólít fel a portál.

Ebbe beletartozik szerintük Hamenei fiának és lehetséges utódjának, Modzstaba Hamenei likvidálása is.

Modzstabát olyan keményvonalas vezetőként írják le, aki szoros kapcsolatban áll az Iráni Forradalmi Gárdával (IRGC). Egy másik fontos célpont Ali Laridzsáni, a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkára, aki bár nem vallási vezető, széles körű hatáskörrel rendelkezik, és gyakorlatilag Irán „vezérigazgatójaként” működik és Ahmadinezsádhoz hasonlóan túlélte a légicsapások első napjait.

3. Az iráni vezetés és a nép közötti fizikai és kommunikációs elszakadás elmélyítése

A vezetők föld alatti rejtőzködésének kényszere már önmagában is akadályokat teremt köztük és a nyilvánosság között. Ennek fokozása érdekében Izraelnek és az Egyesült Államoknak meg kell bénítania azokat a médiumokat és internetes csatornákat, amelyeken keresztül az iráni rezsim kommunikál a lakossággal és propagandaüzeneteket közvetít – írták.

4. Az elnyomó gépezet intézményeinek megsemmisítése

Különös hangsúlyozzák a terrorállam népi milíciájának, a Bászídzsnak és az év eleji tüntetéseket véresen elfojtó karhatalami szervek megsemmisítésének fontosságát. A belbiztonsági erők főhadiszállása elleni csapás ebből a szempontból kiemelkedő jelentőségű volt – teszi hozzá a portál.

5. Légitámadások a terrorállam börtönei és azok személyzete ellen

Olyan csapásokat kell végrehajtani az Israel Hayom szerint, amelyek lehetővé teszik a rezsim ellenfeleinek és a politikai foglyok ezreinek szökését a rezsim börtöneiből.

6. Az iráni vezető tisztségviselők és az iráni reguláris hadsereg (Artesh) egységei dezertálásának ösztönzése, amely a Forradalmi Gárdától külön működik

A katonai nyomás, a fokozódó gazdasági terhek és az a benyomás, hogy a rezsim túlélésére nincs remény, együttesen növelni fogják a tömeges dezertálás esélyét a reguláris fegyveres erők részéről. E cél elérése természetesen intenzív titkosszolgálati tevékenységet igényel – írták.

7. Az iráni fegyveres kurd csoportok és az ország határain működő más fegyveres milíciák aktív támogatása

Ösztönözni kell a milíciák és ellenzéki csoportok közötti együttműködést, valamint a tiltakozások vezetőivel való koordinációt annak érdekében, hogy létrejöhessen egy ellenzéki vezetés – hangsúlyozták. Ezen a téren szorgalmazzák Reza Pahlavi trónörökös és más, a közvélemény befolyásolására képes ellenzéki szereplők bevonását mindaddig, amíg létre nem jön egy közösen elfogadott ellenzéki vezetés.

8. Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek vezetőinek ösztönzése az Irán elleni lépések fokozására

Ez magában foglalhat közvetlen katonai fellépést Irán ellen, és mindenképpen magában kell foglalnia a diplomáciai és gazdasági kapcsolatok megszakítását. Ez erősíteni fogja a rezsim elszigetelődését és azt az érzést, hogy útja zsákutcába vezet – írja a portál. Szerintük kritikus fontosságú, hogy a háború első napjainak sikerei ne vezessenek túlzott eufóriához vagy elbizakodottsághoz, mivel a hadműveletek még így is csak a kezdeti szakaszban tartanak. Emlékeztetnek,

az 1980-as iraki–iráni háború idején az iszlamista diktatúra jelentős kitartásról és tűrőképességről tett tanúbizonyságot.

Az Egyesült Államoknak és Izraelnek ezért szerintük kerülniük kell a korai tűzszünetre irányuló felhívásokat, valamint a hiábavaló politikai tárgyalásokat. Ha a két szövetséges kitartó és elszánt marad, lehetőségük nyílik nemcsak egy jobb jövő kapujának megnyitására Irán számára, hanem egy új regionális és globális rend kialakítására is, amely az erőn alapuló békére, partnerségre és jólétre épül – zárja elemzését az Israel Hayom.

Kiemelt kép: Légicsapás füstje Teheránban 2026. március 2-án, két nappal az után, hogy Izrael és az Egyesült Államok megtámadta Iránt. Ali Hamenei ajatollah, Irán legfõbb vallási és politikai vezetõje meghalt az amerikai-izraeli légicsapásokban (Fotó: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh)