A világgazdasági feszültségek közepette Magyarország gazdasági teljesítménye stabilnak és erősnek bizonyult. A legfrissebb Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány Oeco-index szerint Magyarorstág a világ 164 vizsgált országa közül a 34., míg az Európai Unió 27 tagállama között a 18. helyen áll. Ezzel a magyar gazdaság a fejlett országok közé tartozik, miközben a lassuló európai gazdasági környezet ellenére a bérek reálértéken is két számjegyű növekedést értek el – írja a Világgazdaság.
A sajtótájékoztatón Palóc André, a Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője kiemelte: „A nagyhatalmak elkezdtek úgy viselkedni, mint a nagyhatalmak. Ez mindenféle morális megítélés nélkül egy létező környezet, amelyben Magyarországnak boldogulnia kell – lehetőleg jobban, mint korábban.” Hozzátette, hogy a pénzügyi világban egyre gyakoribbak a geopolitikai jelentések, ami korszakváltást jelez a nemzetközi gazdasági elemzésekben.
Palóc André szerint a lassuló európai gazdasági környezet egyik legfontosabb kérdése, hogy a bérek hogyan alakulnak a GDP-hez képest. Kiemelte, hogy a minimálbér-emelés 11 százalékos volt, ami az uniós rangsorban a négy legmagasabb között szerepel, és ha az egész ciklust nézzük, az általános bérnövekedés is az EU egyik legmagasabb ütemét mutatja.
„Ebből az következik, hogy egy nehéz gazdasági helyzetben is növekvő reálbérpályát tudott bemutatni az ország, miközben a munkahelyeket is sikerült megőrizni” – hangsúlyozta.
A legalacsonyabb jövedelmű 10 százalék bére 2021-hez képest több mint 25 százalékkal nőtt reálértéken, míg a középső jövedelmi decilisek – a negyediktől a hetedikig – 16–17 százalékos növekedést értek el, ami a második legmagasabb ütem az EU-ban.
„Ha megnézzük, hogy vannak olyan uniós országok, ahol minden kilencedik embernek nincs munkahelye, a fiatalok körében pedig minden negyediknek, akkor különösen fontos eredmény, hogy nálunk a foglalkoztatás ilyen szinten áll” – emelte ki Palóc André.
„Az Oeco-index célja, hogy országok fejlettségének vizsgálatakor ne egyetlen mutató kedvező vagy éppen kedvezőtlen alakulása alapján vonjunk le következtetéseket, hanem több mutató együttes változását nyomon követve átfogóbb képet kapjunk egy ország gazdaságáról és versenyképességéről” – mondta Pásztor Szabolcs, az alapítvány szakmai vezetője. A frissítés a Világbank 2024-es és 2025-ös adataira épül, és 2022-es referenciaévvel számol.
Az uniós rangsorban Magyarország többek között Romániát, Lengyelországot, Görögországot, Lettországot és Szlovákiát is megelőzi. Pásztor Szabolcs hangsúlyozta: „A legfrissebb rangsor szerint Magyarország továbbra is a fejlett országok közé tartozik.”
Az Oeco-index 25 részmutatót vizsgál, amelyek gazdasági, társadalmi és politikai dimenziókat fednek le. Az indikátorok lehetővé teszik országok és régiók összehasonlítását, valamint az időbeli változások nyomon követését. A módszertan rugalmas, így új dimenziók bevonására és a tényezők súlyának módosítására is van lehetőség.
A szakmai vezető kiemelte a 2010 utáni magyar gazdaságpolitikai fordulatot is. Az Oeconomus kiadványa szerint 2010 után stabilizálódott a költségvetési hiány, és 2012–2020 között 3 százalék alatt maradt. A monetáris politikai fordulat és az alapkamat csökkentése hozzájárult a kamatkiadások mérséklődéséhez. A kormány a munkaalapú gazdaság, a családok és a hazai kkv-szektor támogatására koncentrált, ami az ország ellenálló képességét erősítette a külső sokkokkal szemben.
„Az Oeco-index mögöttes mutatóinak alakulásában egyre inkább megfigyelhetők a geopolitikai feszültségek és a háborús konfliktusok hatásai, miközben a fejlett világot jellemző gazdasági növekedés egy általános inflációs konszolidációval párosul” – fogalmazott Pásztor Szabolcs.
A kiemelt kép illusztráció (Fotó: Shutterstock)