Az iráni rezsim bosszút esküdött, miután Ali Hámenei, Irán legfelsőbb vezetője meghalt az amerikai–izraeli légicsapásokban múlt szombaton. A közel-keleti konfliktus azóta tovább eszkalálódott, és Irán már nemcsak Izraelt, hanem a Perzsa-öböl államait, valamint a Cipruson lévő amerikai katonai célpontokat is tűz alá vette.

Donald Trump figyelmeztette Teheránt, hogy Washington „soha nem látott erejű” csapással válaszolhat, és a konfliktus akár egy hónapig is elhúzódhat. A bizonytalanság már most érezhető a nemzetközi piacokon, különösen az energiaszektorban.

A Közel-Kelet legfontosabb kitermelő régiójából érkező olajszállítások a konfliktus elhúzódásának lehetősége miatt nyomás alá kerültek.

A térség a globális olajkínálat mintegy 20 százalékát biztosítja, így már a fenyegetés és a szállítási útvonalak bizonytalansága is elegendő ahhoz, hogy meredek áremelkedést idézzen elő.

Az irányadó Brent nyersolaj ára az elmúlt hetekben hordónként 70 dollár körüli szintre emelkedett, ami 2025 augusztusa óta a legmagasabb érték volt, kedd reggelre pedig már a 80 dolláros szintet is meghaladta.

Az iráni konfliktus gazdasági hatásait Magyarország is megérzi, és szerdától intenzív üzemanyagár-emelés kezdődik. A benzin nagykereskedelmi ára bruttó 5 forinttal, a gázolajé bruttó 9 forinttal nő.

A holtankoljak.hu előrejelzése szerint március 4-től a 95-ös benzin átlagára literenként várhatóan 570 forintra, míg a gázolajé 603 forintra emelkedik.

Mint írták, a drágulás a Brent olaj árának emelkedéséhez, és a forint dollárral szembeni gyengüléséhez vezethető vissza.

Az iráni konfliktus hatására jelentősen megugrott a dízel világpiaci ára. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója az ATV Egyenes beszéd című műsorában arról beszélt, hogy egy hónap alatt több mint 10 százalékkal emelkedett a kőolaj ára, ugyanakkor az iráni háború azonnali és látványos hatást a dízelpiacon váltott ki.

Mivel a világ dízelforgalmának mintegy 20 százaléka a Hormuzi-szoroson keresztül jut ki a nemzetközi piacra, a térségben kialakult bizonytalanság miatt hétfőn a pénteki árakhoz képest 16 százalékos drágulás következett be.

Arra a kérdésre, hogy Magyarországon kialakulhat-e ellátási zavar, Hernádi Zsolt úgy fogalmazott, hogy az ár akkor probléma, amikor nincs áru.

Jelenleg inkább az áremelkedés kockázatát tartja reálisnak, mivel több bizonytalansági tényező is egyszerre hat, köztük a Barátság kőolajvezetékkel kapcsolatos kockázatok, a déli vezeték kapacitása, valamint a dízel mennyisége és ára. A következő hetek így nemcsak geopolitikai, hanem gazdasági szempontból is meghatározóak lehetnek.

Előzőleg írtunk arról is, hogy a gázáraknál még nagyobb mértékű emelkedés látható.

A kiemelt kép illusztráció (Fotó: MTVA/Lapis Renáta)