Írásunk eredetileg hétfőn jelenet meg, de aktualizáltuk néhány frissebb fejleménnyel.

A britek, francia és németek közös nyilatkozatban jelentették be, hogy lépéseket tesznek nemzeti érdekeik és a régióban lévő szövetségeseik védelmében. A három ország közös nemzetközi ügyekben eljáró csoportja, az úgynevezett E3 platform Irán rakétatámadásait „válogatás nélkülinek és aránytalannak” minősítette – írta az Index a Sky News alapján.

A közlemény szerint e lépések közt lehetnek olyan intézkedések is, amelyek az iráni rakéták és drónok forráshelyükön történő megsemmisítéséhez járulhatnak hozzá.

„Lépéseket fogunk tenni érdekeink és a régióbeli szövetségeseink érdekeinek védelmében, esetlegesen olyan szükséges és arányos védelmi intézkedések meghozatalával, amelyek megsemmisítik Irán rakéták és drónok kilövési képességét” – írták a hivatalos nyilatkozatban, mely szerint a három ország megállapodott abban, hogy az Egyesült Államokkal és más regionális szövetségesekkel együttműködve lép fel az irániakkal szemben.

A britek már léptek is: átengedik a bázisaikat az amerikaiaknak

Az Egyesült Királyság beleegyezett az Egyesült Államok kérésébe, hogy brit katonai bázisokat biztosítanak a rendelkezésükre az iráni rakétabázisok elleni védelmi célú csapásokhoz – jelentette be a BBC szerint Sir Keir Starmer brit kormányfő még vasárnap este.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy

az Egyesült Államok „konkrét és korlátozott védelmi célokra” fogja használni az Egyesült Királyság bázisait azért, hogy az iráni rakétákat a forráshelyükön semmisíthessék meg.

Hozzátette, hogy a lépés összhangban van a nemzetközi joggal. Mindemellett kijelentette, hogy az Egyesült Királyság tanult az „iraki hibákból”, nem vett részt az Irán elleni kezdeti csapásokban, és „most sem fog csatlakozni a támadó akciókhoz”.

A szóban forgó bejelentés után nem sokkal, helyi idő szerint éjfél körül támadás érte a britek ciprusi bázisát az előző éjjel.

Ukrán szakértők segítségét is kérték az iráni drónok ellen

Sir Keir Starmer arról is beszélt, hogy a közel-keleti válságban ukrán szakértők segítségét is kérni fogják.

„Ukrán szakértőket fogunk bevonni, hogy segítsenek a Perzsa-öbölbeli partnereinknek lelőni az őket támadó iráni drónokat” – mondta videóüzenetében a brit kormányfő.

Emlékezetes, hogy az Irán által kifejlesztett Sahíd drónokat éveket óta használja Oroszország az Ukrajna elleni háborúban, ezért lehet az ukránoknak tapasztalatuk a semlegesítésükben.

Németország később közölte: nem csatlakozik az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni támadásához

A német kormány „nem szándékozik részt venni”az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni támadásában – mondta Johann Wadephul német külügyminiszter hétfőn, a Deutschlandfunk rádióállomásnak (noha Németország is tagja annak az E3-nak, amely a cikkünkben előzőleg említett nyilatkozatot kiadta).

A külügyminiszter azt mondta: az Egyesült Királysággal ellentétben, amely engedélyezi az Egyesült Államoknak, hogy a régióban található bázisait felhasználja iráni rakéták és rakétaindító állások megsemmisítésére, Németországnak nincsenek hasonló bázisai a régióban. „Nincs meg a szükséges katonai erőforrásunk sem” – tette hozzá Wadephul.

A miniszter ugyanakkor szólt arról, hogy a német katonák „megvédik magukat, ha megtámadják őket”.

A Bundeswehr, a német hadsereg egységei jelenleg Jordániában és Irakban állomásoznak. „Németország szempontjából ennél több intézkedés nem lesz” – közölte a német külügyi tárcavezető.

Arra a kérdésre, hogy az Irán elleni támadás ellentétes-e a nemzetközi joggal, Wadephul azt válaszolta: „Természetesen vannak kétségek ezzel kapcsolatban, ez nem is kérdés. Ugyanakkor összességében kell értékelnünk a politikai és biztonsági dimenziót. Irán jelentős fenyegetést jelent nemcsak Izraelre és a régióra, hanem Németországra és Európára is”.

Teherán „jelentős ballisztikusrakéta-programjára” utalva elmondta, hogy „ezek olyan rakéták, amelyeknek hatótávolsága Európát is fenyegeti”. Az iráni rezsim „mindig is eltökélt volt” abban, hogy „Európa és az európai érdekek ellen cselekedjen”, és „terrorizmussal” fenyegeti Németországot – érvelt. Wadephul kiemelte az Irán által „Németország ellen indított kibertámadások” jelentette fenyegetést is, és hangsúlyozta, hogy Teherán támogatja Oroszország ukrajnai háborúját is.

Vészhelyzet Cipruson: megszólaltak a szirénák, kiürítették a bázist

Az AFP tudósítója szerint

még hétfőn napközben – egy újabb támadást követően – szirénák szólaltak meg a ciprusi brit katonai bázisnál, az Akrotiri támaszponton, amelyet ki is ürítettek.

A francia állami hírügynökség tudósítója szerint körülbelül 70 autó távozott az Akrotíri bázis területéről, és állítása szerint a legtöbbjük civil rendszámmal rendelkezett – írta a The Times of Israel (az utóbbiak vélhetően a bázison dolgozó civilekhez tartoztak).

Egy videón pedig az is látható, hogy vadászgéppel próbáltak elfogni egy drónt a bázis közelében.

Később kiderólt, mi is történt pontosan

A ciprusi kormány szóvivője utóbb a BBC szerint közölte, hogy két, a bázist felé tartó drónt fogtak el hétfőn.

Mint írták, a dolgozók figyelmeztető üzenetet is kaptak a „folyamatos biztonsági fenyegetésről”, miközben a szirénák hallatszottak.

Ezekben az üzenetekben arra szóllították fel őket, hogy maradjanak távol az ablakoktól, és vész esetén keressenek menedéket a bútorok mögött.

Hétfői parlamenti beszédében Sir Keir Starmer brit kormányfő  hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok bombázói nem használják a ciprusi brit támaszpontokat. „A brit támaszpontok használata a megállapodás szerinti védekező célokra korlátozódik – nem csatlakozunk az Egyesült Államok és Izrael támadó csapásaihoz” – mondta.

A miniszterelnök hozzátette, hogy a ciprusi bázis elleni támadás  a brit kormánynak arra a döntésére volt válasz, hogy engedélyezik az Egyesült Államoknak a brit bázisok használatát „védelmi” akciókhoz,

mivel értékelésük szerint a drón már akkor útnak indult, hogy bejelentették a döntést. A vasárnapi csapásnál érkező drón be is csapódott, de csak „minimális” károkat okozott a britek szerint.

Mindeközben John Healey brit védelmi miniszter közölte: „Óvintézkedésként az RAF Akrotíri bázison élő családokat átköltöztetjük egy alternatív ideiglenes szállásra Cipruson” . Hozzátette, hogy erről beszélt a ciprusi brit erők parancsnokával. Emellett pedig a külföldi brit katonai bázisokat felügyelői kormányzati szerv is megerősítette utólag, hogy a  „nem nélkülözhetetlen személyzet ideiglenes elszállítását” tervezik az akrotíri bázisról.

A brit kormányfő nem hisz az iráni rezsim leváltásában

Keir Starmer hétfői beszédében azt is hangsúlyozta: „Nem csatlakozunk a támadásokhoz, de folytatjuk védekező akcióinkat a régióban. Franciaország és Németország szintén készen áll az amerikai akciók támogatására, hogy megsemmisítsék Irán rakéta- és drónindítási képességét.”

„Ez a kormány nem hisz a légi úton történő rezsimváltásban”

– szögezte le mindemellett Starmer.

Mint arról előzőleg már beszámoltunk, a ciprusi helyzet miatt előzőleg Görögország is hadihajókat és katonai gépeket vezényelt a szigetre.

Ezekről írtunk még korábban

Vasárnap éjjel óta a hirado.hu-n többek közt beszámoltunk arról is, hogy

• támadás érte azt az Irak kurdisztáni régiójában található katonai bázist is, ahol mások mellett magyar katonák is állomásoznak. 
• Irán és a Hezbollah libanoni terrorszervezet közt is kiújultak a harcok.
• Egyes hírek szerint a zsidó állam szárazföldi offenzívát kezd emiatt Libanon ellen
• Drámaian megugrott az európai gázár, a közel-keleti konfliktus újabb energiaválságot robbanthat ki.
• Izraelben eddig kilencen haltak meg az iráni válaszcsapások következtében, folyamatban van az áldozatok megnevezése.
• Több amerikai katonai gép is lezuhant Kuvaitban hétfő reggeli hírek szerint.
• Nem tárgyal Irán Amerikával, Donald Trump szerint egy hónapig is eltarthat a konfliktus.
• Iráni filmesek kérik a beavatkozás folytatását az iszlamista rezsim ellen – Hollywoodból közben emiatt támadják Trumpot.
• Globális dzsihádot hirdettek az iszlamisták az ajatollah halála után, meggyilkolnák Donald Trumpot.
• Az amerikai hadügyminiszter szerint az iráni offenzíva célja, hogy megakadályozzák Irán atomfegyverhez jutását.
• Izrael már (legalább) a hatodik hullámban hajtott végre légicsapást Iránban, erről Teheránban videó is készült.
• Leállt a világ legnagyobb cseppfolyósított földgázkomplexuma Katarban az iráni csapások után.
• Amerikai vezérkari főnök: Időbe fog telni, mire elérjük, amit akarunk Iránban, fel kell készülni további veszteségekre.

Frissebb híreink:

• Moszkvának egy szerződés szerint be kellene avatkoznia az iráni konfliktusba – mégis kérdéses, hogy megteszik-e.
• „Amerika szövetségesei csak a pálya széléről figyelik az Irán elleni amerikai-izraeli beavatkozást” – írta a The New York Times
• Izraeli tisztviselők megerősítették: a cél az, hogy leváltsák az iráni iszlamista rezsimet.
• Izrael és az amerikaiak valójában egy héttel korábban akarták megtámadni az irániakat hétfői sajtóértesülések szerint.
• A nagy hullám még hátravan, még nem is kezdtük el igazán keményen ütni őket – mondta Donald Trump hétfő este az Irán elleni támadásról.
• A NATO főtitkára szerint a NATO nem fog részt venni az amerikai–izraeli katonai műveletben.
• „Tizenegy atombombára is futja” – az iráni rezsim már a tárgyalásokon fenyegetőzött Trump különmegbízottja szerint.
• Kiürülnek a brit benzinkutak, pánikvásárlásba kezdtek az angolok a Daily Mail szerint.

Kiemelt kép: harci gép száll fel a brit királyi légierőnek a ciprusi Akrotirinél működő légitámaszpontjáról 2026. március 2-án, miután éjszaka iráni gyártmányú Sahíd drón csapódott be az akrotiri bázison. A pilóta nélküli légi jármű kisebb károkat okozott, személyi sérülés nem történt. Izrael és az Egyesült Államok február 28-án megtámadta Iránt. A síita állam válaszul megtorló csapásokat hajtott végre Izrael és több arab ország katonai célpontjai ellen. MTI/AP/Pétrosz Karadzsiasz.