Tovább eszkalálódott hétfőn a Közel-Keleten zajló konfliktus, miután az iráni rakéták már nemcsak Izraelt, Szaúd-Arábiát, Bahreint és az Egyesült Arab Emírségeket érték el, hanem egy Cipruson lévő brit légitámaszpontot is. Miközben az amerikai elnök vasárnap még a diplomáciai rendezés lehetőségéről beszélt, Teherán egyértelmű cáfolatot adott.
Az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkára hétfőn tagadta azokat az értesüléseket, amelyek szerint Irán közvetítőkön keresztül megkereste volna az Egyesült Államokat a tárgyalások újraindítása érdekében.
„Nem fogunk tárgyalni az Egyesült Államokkal” – írta hétfői X-bejegyzésében Ali Larijani, aki korábban Ali Hamenei ajatollah legfőbb tanácsadójaként is dolgozott.
Az Iráni Forradalmi Gárda bosszút esküdött, miután a szombati amerikai-izraeli légitámadásokban meghalt Ali Hámenei, Irán legfelsőbb vezetője, valamint a védelmi miniszter és az Iráni Forradalmi Gárda parancsnoka. Az iráni Vörös Félhold adatai szerint a több mint 200 halálos áldozattal járó akció azonnali válaszlépéseket váltott ki.
„Jobb, ha ezt nem teszik” – figyelmeztette Donald Trump Teheránt az esetleges iráni megtorló csapásokra reagálva. Az amerikai elnök vasárnap a Truth Social platformján fejtette ki, hogy amennyiben Irán mégis válaszlépésekre készül, az Egyesült Államok „soha nem látott erejű” csapással reagál majd.
Kapcsolódó tartalom
Egy hónapig is elhúzódhat az iráni konfliktus
A Pentagon március 1-jén erősítette meg az iráni konfliktus első amerikai áldozatait. Vasárnap a terrorállam által indított kuvaiti támadásban három amerikai katona meghalt, öt pedig súlyosan megsebesült. Az amerikai elnök bosszút ígért az amerikaiak haláláért, és arra szólította fel az iráni népet, hogy keljen fel, és döntse meg az iszlám rezsimet.
Donald Trump a Daily Mailnek adott exkluzív telefoninterjújában az áldozatokat „nagyszerű embereknek” nevezte, majd kijelentette, hogy az iráni válaszcsapások nem érték váratlanul az amerikai vezetést.
Az amerikai elnök emellett egy lehetséges ütemtervet is felvázolt a háborúval kapcsolatban.
„Úgy számoltuk, hogy körülbelül négy hétig fog tartani. Mindig is egy nagyjából négyhetes folyamatról volt szó – bármilyen erős is legyen, ez egy nagy ország, négy hétbe fog telni – vagy kevesebbe” – magyarázta Donald Trump, aki továbbra sem vetette el a megállapodás és a harcok gyors lezárásának lehetőségét.
Habár az amerikai elnök továbbra is nyitottnak mutatkozik a tárgyalásokra, egyelőre nem világos, hogy a felek között valóban elindulhat-e bármilyen diplomáciai folyamat. A Közel-Kelet így egy olyan konfliktus küszöbén áll, amely akár hetekig is elhúzódhat, és amelynek kimenetele nemcsak a térség, hanem a globális biztonság szempontjából is meghatározó lehet.
Kiemelt kép: Megrongálódott lakóépület egy izraeli légicsapást követően a libanoni főváros, Bejrút déli elővárosában 2026. március 2-án (Fotó: MTI/EPA/Vael Hamzeh)