Leállt a világ legnagyobb LNG-komplexuma Katarban az iráni csapások után

| Szerző: Szatmári Noémi
Leállt a világ legnagyobb LNG-üzeme Katarban, miután hétfőn iráni drónok támadták meg Ras Laffan és Mesaieed települések energialétesítményeit. Katar a globális LNG-export mintegy 20 százalékát adja, míg a QatarEnergy által működtetett komplexum kulcsszereplője a nemzetközi gázpiacnak. A termelési kiesés különösen érzékenyen érintheti Európát, amely az orosz gázfüggőség csökkentése óta egyre inkább a katari szállításokra támaszkodik. A közel-keleti konfliktus hatására az európai gáztőzsdén már hétfőn mintegy 25 százalékos drágulást regisztráltak.

A QatarEnergy bejelentette, hogy leállítja a cseppfolyósított földgáz (LNG) termelését, miután Irán megtámadta a Ras Laffan és Mesaieed ipari területeken lévő létesítményeit – írja a Reuters.

A katari kormány közleménye szerint hétfőn két iráni drón vette célba a Qatar Energy gázóriáshoz tartozó komplexumot. Az állami vállalat hangsúlyozta, hogy mindent megtesznek a termelés mielőbbi helyreállítása érdekében, amelynek időpontja egyelőre bizonytalan.

Katar a globális LNG-export körülbelül 20 százalékát teszi ki, míg a QatarEnergy a világ legnagyobb LNG-üzeme, amelynek éves termelési kapacitása 77 millió tonna.

A leállás mértéke és időtartama kulcsfontosságú lesz a globális gázpiac stabilitása szempontjából, hiszen Katar a világ legnagyobb LNG-termelőjeként szinte pótolhatatlan szereplő a nemzetközi energiaszektorban. A QatarEnergy 2022 óta az orosz gázfüggőség csökkentése érdekében az európai piac egyik kiemelt beszállítójává is vált.

Az Európai Unió számos tagállama – Németország, Franciaország, Olaszország és Hollandia – hosszú távú szerződéseket kötött a katari vállalattal, hogy stabilan biztosítsák az energiaforrásokat.

Mint írtuk, hétfőn az európai földgázárak 25 százalékkal ugrottak meg a gáztőzsdén, miután a Közel-Keleten kiéleződő konfliktus és a Hormuzi-szoros forgalmának akadozása globális ellátási zavaroktól való félelmet váltott ki. Elemzők szerint egy tartós fennakadás, vagy akár egy hónapig tartó teljes leállás hatására az európai LNG-árak akár 130 százalékkal is megugorhatnának.

Az elmúlt napokban tovább fokozódtak a Közel-Keleten zajló támadások, amely hatására több olaj- és gázlétesítmény is ideiglenesen leállt.

Szintén egy iráni dróntámadás miatt zárták be Szaúd-Arábia állami olajóriásának, a Saudi Aramco olajtársaság Ras Tanura finomítóját.

Emellett az iraki Kurdisztánban és több izraeli gázmezőn szüneteltetik a termelést, ami visszafogta az Egyiptomba irányuló exportot. A konfliktus hatására az olajárak 13 százalékkal ugrottak meg, amivel hordónkénti áruk túllépte a 82 dolláros szintet. A váratlan drágulás az elmúlt egy év legjelentősebb áremelkedését hozta el a világpiacon.

Kiemelt kép:. A katari belügyminisztérium lakossági felhívása, amelyben az embereket otthonmaradásra szólítják fel Dohában 2026. február 28-án, amelynek reggelén Izrael és az Egyesült Államok megtámadta Iránt (Fotó: MTI/EPA/Hannibal Hanschke)

Kell még valamit mondanom, Ildikó? podcast

Ajánljuk még