A jelenlegi válság arra kényszerítheti Irán politikai elitjét, hogy újraértékelje az elmúlt külpolitikai „főcsapását”, miszerint az Oroszországgal és Kínával való mélyebb együttműködés stratégiai védelmet nyújtana a nyugati kényszerrel szemben. Évek óta az elszigeteltségre és a katonai nyomásra adott strukturális válaszaként kommunikálta az iráni rendszer belföldön a kelet felé fordulás politikáját – olvasható a Foreign Policy elemzésében.

Kelet felé

Az amerikai külpolitikai magazin rámutat: ezen megfontolás keretében integrálódott Teherán a Sanghaji Együttműködési Szervezetébe és a BRICS-be, ez indokolta az Oroszországgal és Kínával kötött hosszú távú stratégiai megállapodásokat is.

Az energiaiparban is e tömbökkel keresték az együttműködést. A védelmi-ipari együttműködést Teherán nem csupán gazdasági diverzifikációként, hanem geopolitikai biztosítékként is értelmezte – írja a lap.

Irán „Keletre tekintve” nevű doktrínáját évekig belpolitikailag a szankciókra, az elszigetelődésre és a katonai nyomásra adott strukturális válaszként mutatták be. Az integráció a Sanghaji Együttműködési Szervezetbe és a BRICS-országokba, a hosszú távú stratégiai megállapodások Oroszországgal és Kínával, kiterjesztették az energiakoordinációt.

Moszkva kívül maradhat

A védelmi-ipari együttműködést nemcsak gazdasági diverzifikációként, hanem geopolitikai biztosítékként is megfogalmazták. E szerint a kialakuló multipoláris rend felhígítaná az Egyesült Államok befolyását, és költségesebbé tenné az eszkalációt Washington számára.

Ahogy a feszültség az Egyesült Államokkal fokozódott, és Donald Trump amerikai elnök nyilvánosan figyelmeztetett, hogy a nukleáris megállapodás elmaradása „bombázáshoz” vezethet, Irán figyelme még inkább kelet felé fordult. Oroszország nemrégiben ratifikált egy átfogó stratégiai szerződést a perzsa állammal, és az iráni tisztviselők ismételten úgy jellemezték a két fél kapcsolatát, mint amely egy új, magasabb szintre lépett.

Az iráni hadsereg felvétele iráni és orosz katonákról egy hadihajó fedélzetén, a síita állam déli partjainál húzódó Ománi-öbölben tartott iráni-orosz közös tengeri hadgyakorlaton 2026. február 19-én. (Fotó: MTI/EPA/Iráni hadsereg sajtóhivatala)

Csakhogy 2025 áprilisában azonban Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes az Állami Dumában felszólalt, és tisztázta a szerződés jellegét. Hangsúlyozta, hogy ez nem egy kölcsönös védelmi paktum.

Ha az Egyesült Államok megtámadná Iránt, Oroszország nem lenne köteles katonai segítséget nyújtani

– hangzott el az orosz törvényhozásban.

A megállapodás mindkét felet arra kötelezte, hogy együttműködjenek a közös fenyegetésekkel szemben, és tartózkodjanak egy agresszor támogatásától, de a kollektív védelem terén nem létezett ilyen együttműködés – mutat rá az amerikai lap.

Az iráni politikai döntéshozók számára, akik a keleti csatlakozást elrettentő erőként tekintették, az üzenet kijózanító volt – teszi hozzá az elemzés.

„Mindig is egyedül”

Oroszország elítéli a katonai eszkalációt, diplomáciai támogatást nyújt az ENSZ-nél, és közvetítőként pozicionálja magát, ahol hasznos, de ez nem változtatja át Irán és az Egyesült Államok közötti konfrontációt Oroszország és az Egyesült Államok közötti konfrontációvá.

A tavaly júniusi 12 napos iráni-izraeli háború még jobban kiélezte ezt a felismerést. A konfliktus során – amikor az amerikai erők csatlakoztak az izraeliekhez és részt vettek az iráni nukleáris létesítmények elleni csapásokban – Moszkva határozott retorikai elítélést fogalmazott meg, de közvetlen katonai segítséget nem nyújtott.

Az iráni hadsereg felvétele iráni (j) és orosz katonákról egy hadihajó fedélzetén, a síita állam déli partjainál húzódó Ománi-öbölben tartott iráni-orosz közös tengeri hadgyakorlaton 2026. február 19-én. (Fotó: MTI/EPA/Iráni hadsereg sajtóhivatala)

Mohammad Reza Zafarghandi, Irán egészségügyi minisztere korábban megjegyezte, hogy az ország „mindig is egyedül volt” a válságok idején. Mások nyilvánosan bírálták Moszkvát, amiért nem szállított fejlett Szu-35-ös vadászgépeket és S-400-as légvédelmi rendszereket Iránnak, annak ellenére, hogy hasonló vagy fejlettebb képességeket kínált Indiának, amely ország viszont szoros kapcsolatban áll Washingtonnal.

A januári tüntetések során Moszkva a maga részéről folyamatosan segítette Irán biztonsági apparátusát – digitális megfigyelőeszközöket, lehallgató technológiát és korszerűsített tömegirányító berendezéseket biztosított, amelyek erősítik a zavargások megfékezésére való képességet –, miközben tartózkodott minden olyan lépéstől, amely valódi áldozatoknak vagy konfrontációnak tenné ki Oroszországot . emlékeztet a Foreign Policy.

Kiemelt kép: Az iráni hadsereg felvétele iráni és orosz hadihajókról a síita állam déli partjainál húzódó Ománi-öbölben tartott iráni-orosz közös tengeri hadgyakorlaton 2026. február 19-én. (Fotó: MTI/EPA/Iráni hadsereg sajtóhivatala)