Iráni filmesek kérik a beavatkozás folytatását az iszlamista rezsim ellen – Hollywoodból közben emiatt támadják Trumpot

| Szerző: Horváth Dániel
Miközben az Egyesült Államok és Izrael összehangolt csapásai Iránban új fejezetet nyitottak a Közel-Kelet háborúiban, addig egy perzsa filmipari szervezet nyíltan a műveletek folytatása mellett állt ki – bukkant a hírre az amerikai Breitbart. A nyugati színészvilág egy része viszont Donald Trumpot ostorozza, háborús kalandorsággal vádolva az elnököt.

Az Iráni Független Filmgyártók Szervezete (IIFMA) közleményében leszögezte: az iráni állampolgárok védtelenek, az elnyomó teheráni rezsim pedig a 2025. januári tüntetéshullám utáni megtorlásokkal olyan helyzetet teremtett, ami miatt szükséges a „sürgős humanitárius beavatkozás”. A fimipari szervezet tiltakozásában egyszerre beszél Irán szuverenitásának tiszteletben tartásáról, és a lakosság védelmét célzó nemzetközi fellépés igényéről – vagyis a rezsim leváltását szükségesnek látják, de szeretnék, hogy országuk a jövőben is önállóan dönthessen sorsáról.

A filmgyártók az emberi jogi aggályaik mellett azt is kifogásolták, hogy a teheráni vezetés évtizedek óta nukleáris és katonai infrastruktúrára szórja el az iráni nemzeti vagyont, miközben a társadalom súlyosan nélkülözik a szankciók hatásai és a rossz kormányzás következményei miatt.

A filmesek bíráló hangnemű közleménye hosszabb előzményekre tekint vissza, több alkotót is letartóztattak a korábbi tüntetéshullámok során, a szervezet pedig amiatt aggódik, hogy a több tízezer letartóztatott közül egyes fogvatartottak eltűnhetnek vagy meghalhatnak az őrizetben.

Hollywoodból dühösek Trumpra a beavatkás miatt

A nyugati filmiparban már sokkal kevésbé állnak támogatólag az amerikai beavatkozáshoz. belső frontja. Több amerikai filmsztár és véleményvezér is nyilvánosan bírálta Trumpot a csapások miatt, mint például John Cusack, Mark Ruffalo, Mia Farrow, Stephen King vagy Rosie O’Donnell.

A kritikusok szerint Donald Trump elnök felhatalmazás nélkül cselekedett, mivel az iráni műveletekhez a Kongresszus jóváhagyására lett volna szükség. Egyes kritikusok szerint az elnök csak a belpolitikáról akarja elterelni a figyelmet, ezért döntött a katonai akció mellett.

Iránban a januári tüntetésekkel összefüggésben közel ötvenezer tiltakozót vettek őrizetbe, további húszezret pedig meggyilkoltak. Az Egyesült Államok Izraellel karöltve február 28-án indította meg katonai beavatkozását, aminek célja az iráni rezsimváltás.

Kiemelt kép: Iráni zászlókat lengetnek férfiak egy mecsetnél Teheránban 2026. február 28-án, amelynek reggelén Izrael és az Egyesült Államok megtámadta Iránt (Fotó: MTI/AP/Vahid Szalemi)

VilágPont Járai Judittal

Ajánljuk még