„A közel-keleti konfliktus

nem jelenti a harmadik világháború kezdetét,

ugyanakkor a világ olyan új korszakba lép, amelyben a nemzetközi jog egyre kevésbé lesz meghatározó” – nyilatkozta Alekszandar Vucsics szerb államfő. A politikus a belgrádi Informer TV-nek adott telefonos interjúban beszélt az Izrael és az Egyesült Államok által az iráni terrorista állam ellen indított támadásokról, valamint az iráni válaszcsapásokról.

A távirati iroda által is idézett Vucsics úgy vélte: jelentősen emelkedhet az olaj ára is.

ENSZ: A civilek fizetik meg a végső árat

„Elítélem az Izrael és az Amerikai Egyesült Államok által ma reggel Iránban végrehajtott katonai csapásokat, valamint az azt követő iráni megtorló csapásokat” – fogalmazott szombaton az ENSZ emberi jogi főbiztosa Volker Turk, és arra sürgette a feleket, hogy térjenek vissza a tárgyalásokhoz, mondván, hogy a támadások csak „halált, pusztítást és emberi szenvedést” fognak eredményezni. „Mint mindig, minden fegyveres konfliktusban a civilek fizetik meg a végső árat” – tette hozzá.

Kaja Kallas, az Európai Unió külpolitikai főképviselője „veszélyesnek” nevezte a fejleményeket. Beszámolt arról is, hogy felvette a kapcsolatot az izraeli külügyminiszterrel. „A civilek védelme és a nemzetközi humanitárius jog prioritás” – írta a főképviselő az X-en.

A katari belügyminisztérium lakossági felhívása, amelyben az embereket otthonmaradásra szólítják fel Dohában 2026. február 28-án, amelynek reggelén Izrael és az Egyesült Államok megtámadta Iránt. A síita állam válaszul rakétákkal támadja Izraelt és a szomszédos arab országokban levő amerikai katonai célpontokat. A történtek hatására számos nemzetközi légitársaság törölte vagy felfüggesztette járatait a közel-keleti térségben. (Fotó: MTI/EPA/Hannibal Hanschke)

A svájci külügyminisztérium kijelentette: „mélységes aggodalommal töltik el az Egyesült Államok és Izrael mai, Irán elleni csapásai”, és felszólított „minden felet a maximális önmérséklet tanúsítására, valamint a civilek és a civil infrastruktúra védelmére”.

Anwar Ibrahim malajziai miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy az amerikai és izraeli légicsapások Irán ellen „a katasztrófa szélére sodorják a Közel-Keletet”, és arra sürgette Washingtont és Teheránt, hogy „további eszkaláció helyett diplomáciai kitérőt kövessenek”.

Natasa Pirc Musar szlovén elnök úgy fogalmazott, „nagy aggodalommal” követi a legfrissebb fejleményeket, és azt írta az X-en, hogy „a regionális feszültségek súlyos eszkalálódásának vagyunk tanúi, ami veszélyezteti a békét és a stabilitást a Közel-Keleten”.

Ukrajna az erőszakos forgatókönyv elkerüléséről

Az ukrán külügyminisztérium viszont az X-en azt nyilatkozta , hogy „a teheráni rezsimnek minden lehetősége megvolt az erőszakos forgatókönyv megelőzésére”, hozzátéve: „Megerősítjük rendíthetetlen álláspontunkat: biztonságot, jólétet és szabadságot kívánunk az iráni népnek, valamint stabilitást és jólétet a Közel-Keletnek.”

Anthony Albanese ausztrál kormányfő kijelentette: országa „támogatja az Egyesült Államok azon fellépését, amely megakadályozza Irán atomfegyverhez jutását”, és az X-en azt is hozzátette: „Ausztrália Irán bátor népe mellett áll az elnyomás elleni küzdelmükben”.

Macron összehívná az ENSZ BT-t

A norvég külügyminiszter azzal érvelt, hogy az Irán elleni légicsapások megsértették a nemzetközi jogot, és diplomáciai megoldást sürgetett a válságra. „Izrael megelőző csapásként írja le a támadást, de az nincs összhangban a nemzetközi joggal. Egy megelőző támadáshoz közvetlen fenyegetés megléte szükséges” – írta Espen Barth Eide az AFP-nek küldött e-mailben, amelyet a Times of Israel idéz.

Emmanuel Macron francia elnök az ENSZ BT összehívását szorgalmazta az Irán elleni amerikai és izraeli légicsapások, valamint Teherán válaszlépései után, kijelentve, hogy a helyzet eszkalációjának „meg kell állnia”. „Franciaország az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős ülésének összehívását követeli” – írja Macron az X-en. Figyelmeztetett: az Egyesült Államok, Izrael és Irán közötti háború kitörése „súlyos következményekkel jár a nemzetközi békére és biztonságra nézve”.

Mindeközben Németországban összehívták a nemzeti válságkezelő csoportot az Irán elleni amerikai és izraeli légicsapások után kialakult helyzet megvizsgálására – jelentette be a német külügyminisztérium. A tárca arról számolt be, hogy szoros és folyamatos kapcsolatban áll az iráni, izraeli és más térségbeli nagykövetségekkel.

Szaúd-Arábia pedig szombaton elítélte az Egyesült Arab Emírségekben, Bahreinben, Katarban, Kuvaitban és Jordániában lévő amerikai katonai célpontokra mért iráni légicsapásokat, amelyeket Teherán az előzőleg szombaton ellene végrehajtott amerikai és izraeli légicsapások után indított.

Kiemelt kép: Iráni zászlókat lengetnek kormánypárti férfiak egy mecsetnél Teheránban 2026. február 28-án, amelynek reggelén Izrael és az Egyesült Államok megtámadta Iránt. A síita állam válaszul rakétákkal támadja Izraelt és a szomszédos arab országokban levő amerikai katonai célpontokat (Fotó: MTI/AP/Vahid Szalemi)