Az esztergomi háborúellenes gyűlés a tizenegyedik állomása lesz a DPK országjárásának, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök még a tavaly október 23-ai ünnepségen hirdetett meg. A Digitális Polgári Körök hivatalos oldala szerint eddig 164 638-an csatlakoztak az indulás óta.
A háborúellenes gyűlések mottója: „Aki békét akar, velünk tart!”
Orbán Viktor a háborúellenes gyűléseken Magyarországnak a háborúból való kimaradásának lehetőségeit vázolja fel, a szombathelyi háborúellenes gyűlésen a miniszterelnök például arról beszélt:
2026 és 2030 között dől el, hogy háborúba megyünk-e és odaadjuk-e a pénzünket Ukrajnának.
A háborúellenes gyűléseken rendre szóba került a rezsicsökkentés megvédésének kérdése is, azonban mindkét nemzeti törekvést – a háborúból való kimaradással együtt – komoly kihívás elé állítja egy új válsághelyzet. Amikor Orbán Viktor a szombathelyi háborúellenes gyűlésen Ukrajnát ellenségnek nevezte, a szokatlanul erős kijelentésre a magyar mellett az ukrán sajtó is felkapta a fejét. Azóta világossá vált, miért is fogalmazott így a miniszterelnök. Ugyanis, mint kiderült:
Ukrajna január 27-én leállította a Barátság kőolajvezetéket, súlyos veszélybe sodorva ezzel a magyar és a szlovák ellátásbiztonságot, az orosz olaj tartós kiesése 1000 forint feletti benzinárakat is eredményezhet Magyarországon.
Kijev azzal védekezik, hogy az orosz légitámadás következtében megsérült nyugat-ukrajnai szivattyúállomást körülményes helyreállítani, a magyar kormány azonban azt állítja: politikai döntés miatt nem indul újra a kőolajtranzit, mivel Magyarország ellenzi a háború finanszírozását és Ukrajna uniós tagságát. Az ukrán lépést határozott politikai ellenlépések követték szlovák és magyar részről egyaránt. Szlovákia az áramexportot, Magyarország pedig a dízelexportot állította le Ukrajna irányába, egyúttal visszavonta támogatását a 90 milliárd eurós hiteltől.
Orbán Viktor miniszterelnök – aki többször is nyomatékosította, hogy Magyarországot nem lehet zsarolni az ukrán olajblokáddal – pedig nyílt levelet írt Voldomir Zelenszkijnek, valamint videós felszólítást is intézett az ukrán elnök felé. Orbán Viktor levelében a következőkről írt:
„Nyílt levél Volodimir Zelenszkij elnöknek
Elnök úr!
Ön négy éve képtelen elfogadni a szuverén magyar kormány és a magyar emberek álláspontját az orosz-ukrán háborúról.
Ön négy éve azon dolgozik, hogy Magyarországot belekényszerítse az Önök és Oroszország közötti háborúba. Ön az elmúlt négy évben megkapta ehhez Brüsszel támogatását, és megnyerte magának a magyar ellenzéket is.
Azt is látjuk, hogy Ön, Brüsszel és a magyar ellenzék összehangolt lépéseket tesz, hogy hatalomra juttasson egy ukránbarát kormányt Magyarországon.
Ön az elmúlt napokban elzárta a Magyarország energiaellátásában kulcsfontosságú Barátság kőolajvezetéket.
Az Ön lépései Magyarország érdekeivel ellentétesek, és a magyar családok biztonságos és megfizethető árú energiaellátását veszélybe sodorják.
Ezért felszólítom, hogy változtasson magyarellenes politikáján!
Mi, magyarok, nem tehetünk arról, hogy Ukrajna ilyen helyzetbe került. Sajnáljuk az ukrán népet, de nem kívánunk részt venni a háborúban. Nem akarjuk finanszírozni a harcokat és nem akarunk többet fizetni az energiáért.
Felszólítom, hogy azonnal nyissa meg a Barátság kőolajvezetéket, és tartózkodjon a Magyarország energiabiztonsága elleni további támadásoktól! Több tiszteletet Magyarországnak!
Budapest, 2026. február 26.
Orbán Viktor”
A Századvég pénteken közölt felmérésének eredményei szerint a magyarok nagy többsége elfogadhatatlannak tartja, hogy az ukrán vezetés politikai okokból szabotálja a Barátság vezeték újraindítását és ezzel akadályozza hazánk olajellátását.
Csaknem kétharmaduk nem ért egyet az orosz energia kitiltására vonatkozó brüsszeli törekvéssel sem.
Az elemzőintézet azt is közölte, Minden jel szerint a bizottság is befolyásolni akarja a magyarországi választások eredményét, mert abban bízik, hogy egy esetleges kormányváltással elhárulhat az akadály Ursula von der Leyen fő célkitűzéseinek megvalósítása előtt;
azaz Ukrajna gyorsított EU-csatlakozása, felfegyverzése, finanszírozása és az orosz energiahordozók betiltása is zöld utat kaphat.
A Barátság kőolajvezeték leállítása ügyében Orbán Viktor összehívta a Védelmi Tanácsot, a testület ülésén döntés született a magyar energetikai létesítmények fokozott katonai és rendőri védelméről, pénteken a honvédség pedig elkezdte a katonaság kivezénylését az érintett létesítményekhez.
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken, telefonon egyeztetett Robert Fico szlovák kormányfővel, a megbeszélés során – ahogy erről beszámoltunk a hirado.hu oldalán – a felek abban állapodtak meg, hogy magyar-szlovák vizsgálóbizottságot állítanak fel a Barátság kőolajvezeték állapotának tisztázására.
Orbán Viktor közölte: a magyar–szlovák vizsgálóbizottságnak az lesz a feladata, hogy kimenjen a helyszínre és meggyőződjön saját szemével a valóságról.
A magyar kormány álláspontját, miszerint a Magyar Péter vezette Tisza Párt támogatja Ukrajna uniós tagságát és a háború finanszírozását több különböző bizonyíték támasztja alá, hétről hétre sokasodik azoknak a kijevi hatalomhoz közel álló ukrán politológusoknak a száma, akik támogatják a kormányváltást és a Tisza Párt hatalomra kerülését a 2026-os országgyűlési választásokon, nemrégiben pedig a Politiconak erősítette meg, hogy
az ukránok kapcsolatban állnak Magyar Péterék csapatával.
A brüsszeli lap szerint Ukrajna tekintetében már most világos, hogy egy esetleges Magyar Péter-győzelem után az EU és Kijev abban reménykednek, hogy a Tisza vezetője simulékony lesz, s végrehajtja a háborúpártiak parancsait – zárja cikkét a Magyar Nemzet. Magyar Péter és Orbán Anita a Mücheni Biztonsági Konferencián találkozott több, a háború folytatását támogató európai vezetővel, köztük Friedrich Merz német és Donald Tusk lengyel kormányfővel. A Mandiner korábban arról írt, hogy Magyar Péter a megbeszéléseken ígéretet tehetett a háborúpárti vezetőknek és az ukrán államfőnek, ezért felvetik egy Zelenszkij–Magyar-paktum meglétét is.
Ukrán zsarolás: Nemzeti petíció – az emberek érzik, most mindennél fontosabb, hogy hallassák a hangjukat
Rövid idő alatt több mint ötszázezren éltek a lehetőséggel, hogy véleményüket kifejezzék a hazát érintő fontos kérdésekben a kormány által indított nemzeti petícióban. Hidvéghi Balázs államtitkár szerint a kezdeményezés sikere azt mutatja, hogy a magyarok kiállnak a kormány politikája mellett, a petíció március 23-ig tölthető ki, és becslések szerint várhatóan az egymilliót is meghaladhatja a visszaküldött ívek száma.
„A nemzeti petíció kiemelt jelentőségű, mivel Brüsszel 1500 milliárd eurós támogatást tervez Ukrajnának, és 2027-re kívánja a tagságát. Az utóbbi napok eseményei szerint mindez most különösen fontos, hogy a magyarok hallassák a hangjukat: Ukrajna politikai okokból nem indította újra az olajszállítást Magyarország felé, miközben a brüsszeli vezetés Ukrajna oldalára állt”
– írta meg a Magyar Nemzet Hidvéghi Balázs parlamenti államtitkár posztja alapján.
A politikus videóüzenetében arról beszélt, hogy Magyarország komoly fenyegetés és nyomásgyakorlás célpontjává vált, és ezért most nem lehet hallgatni. Hozzátette, a kormány arra kéri a magyarokat, hogy álljanak ki a Brüsszel–Ukrajna–Tisza-paktum ellen, és csatlakozzanak a nemzeti petícióhoz.
A petíció három pontban ad lehetőséget a vélemény kifejezésére:
- Nem az orosz–ukrán háború finanszírozására!
- Nem Ukrajna tízéves támogatására!
- Nem a rezsiárak emelkedésére!
Orbán Viktor miniszterelnök korábban kiemelte, hogy Ukrajna EU-tagsága közvetlen katonai konfliktust jelentene Oroszországgal, ezért kívül kell maradnia az unióban, különben Magyarország folyamatos háborús veszélynek lenne kitéve.
„Ukrajnának kívül kell maradnia az Európai Unión, beengedni őket életveszély, és Magyarország számára folyamatos háborús veszélyt jelent”
– fogalmazott.
A Magyar Nemzet megjegyzi, hogy a nemzeti petíció nem az első alkalom, hogy a kormány az emberek véleményét kéri ki fontos ügyekben: az elmúlt években a nemzeti konzultációk során gazdasági és társadalmi kérdésekben több millió magyar mondta el véleményét, és túlnyomó többségben támogatták a kormány álláspontját.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök a Digitális Polgári Körök által szervezett háborúellenes gyűlésen Békéscsabán 2026. február 21-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán)