Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg korábbi vezérkari főnöke hetekkel a 2022-es orosz invázió előtt világosan látta, hogy rendkívüli intézkedések nélkül Ukrajna védelme bénultan omolhat össze egy orosz támadás esetén, ezért hadiállapot bevezetését szorgalmazta, hogy létfontosságú csapatáthelyezéseket hajthasson végre, de nem tehette meg, mert Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem támogatta az ötletet. A brit The Guardian lap friss cikke az amerikai hírszerzés korai információi mellett az ukrán védelmi szervek akkori információit is feltárják.
Az ukrán elnök amellett, hogy blöffnek gondolta az orosz fenyegetést, attól tartott, hogyha nyíltan kimondják, hogy jön a háború, akkor kitör a pánik, milliók menekülnek el, kiürül az ország – és végül nem marad senki, aki harcolna.
Két logika ütközött Kijevben
2021 végétől az amerikai és brit figyelmeztetések egyre sürgetőbbek lettek. Washington és London azt jelezte Kijevnek: Putyin nem blöfföl, hanem Kijevet célzó, teljes körű invázióra készül. A gond az volt, hogy Ukrajnában a politikai vezetés és a katonai-hírszerzési körök nem ugyanazt a valóságot látták.
A hivatalos politikai gondolkodás sokáig abból indult ki, hogy a háborús pánik legalább akkora veszély, mint maga az orosz csapatösszevonás. Zelenszkij attól tartott, hogy ha nyíltan riadót fúj, akkor:
- bedől a gazdaság,
- politikai káosz tör ki,
- az emberek tömegesen menekülni kezdenek,
- és Ukrajna gyakorlatilag egyetlen lövés nélkül megrogy.
A katonai vezetés viszont egyre több jelből azt olvasta ki, hogy a háború valós lehetőség, és az idő fogy.
Az ukrán szolgálatok is érezték, hogy valami készül
Miközben a nyilvános kommunikáció még visszafogott volt, az ukrán állam biztonsági szervei már egyre riasztóbb képet láttak. Az Ukrán Biztonsági Szolgálatnál (SZBU) azt tapasztalták, hogy az orosz titkosszolgálatok nemcsak a megszokott magas szintű célpontokat próbálják elérni, hanem „mindenkit” – sofőröket, alacsonyabb rangú tisztviselőket, könnyen mozgatható szereplőket is próbálnak beszervezni. Mindezt fedett módon, hamis zászlós módszerekkel próbálkozva, ukrán szolgálatnak adva ki magukat.
Az SZBU olyan titkos találkozókat is felderített, ahol az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) tisztjei ukrán hivatalnokokkal és politikusokkal egyeztettek török és egyiptomi luxushotelekben. A cél nyilvánvaló volt: előkészíteni egy belső hálózatot arra az esetre, ha eljön a támadás ideje.
Vagyis a háttérben az ukrán állam már látta a behatolási kísérletet, a bomlasztást, az előkészítést. A kérdés csak az volt, mikor engedi rá az orosz vezetés a hadseregét is Ukrajnára.
Zaluzsnij hadiállapotot akart, hogy ne legyen megkötve a hadsereg keze
Zaluzsnij szerint a hadseregnek jogi és szervezeti mozgástérre lett volna szüksége, ezt pedig a hadiállapot adhatta volna meg. Hadiállapot nélkül a csapatok nagyobb átcsoportosítása jogilag problémás volt, a védelmi tervek gyakorlati végrehajtása pedig korlátozott maradt.
„Olyan helyzet ez, mintha valaki Mike Tyson ellen készülne bokszolni, miközben korábban összesen csak a kisöccsével való párnacsatázással gyakorolt harcot”
– mondta Zaluzsnij.
Megtették tilosban is, amit lehetett
Mivel felülről nem kaptak teljes felhatalmazást, Zaluzsnij és a vezérkar csak korlátozottan tudott felkészülni. Januárban feleségével elköltöztek a földszinti lakásukból a vezérkari komplexumon belüli hivatalos lakrészbe. Ez egyszerre volt biztonsági lépés és munkaszervezési döntés: így többet volt készenlétben.
Kapcsolódó tartalom
Februárban a vezérkar felső köreiben több forgatókönyvre is asztali szimulációkat tartottak. Köztük:
- a Kijev elleni támadásra,
- és egy olyan, még súlyosabb helyzetre is, amelyben az oroszok Ukrajna nyugati határa mentén is folyosót nyitnak, hogy elvágják a nyugati utánpótlást.
Ez különösen fontos részlet: a katonai vezetés azt is felmérte, hogy mi történhet a legrosszabb esetben. Csakhogy felhatalmazás nélkül ezeknek a terveknek jó része a térképen maradt.
A döntő politikai csata az invázió előtt két nappal jött el. 2022. február 22-én ült össze az ukrán nemzetbiztonsági tanács. Zaluzsnij még az ülés előtt támogatást próbált gyűjteni ahhoz, hogy végre bevezessék a hadiállapotot.
Az ülésen Olekszij Reznyikov védelmi miniszter is mellé állt. A katonai logika világos volt: ha ismét nem lesz hadiállapot, akkor a hadsereg bénultan várja a csapást.
Zelenszkij azonban kitartott. Továbbra is attól tartott, hogy a hadiállapot kihirdetése pánikot indít el. A tanács végül így nem hadiállapotról döntött, hanem csak az enyhébb rendkívüli állapotról, a hadsereg nem kapott esélyt teljes képességeivel felkészülni.
Az utolsó este: a vezérkar még tiltott lépéseket is megtett
Az invázió előtti utolsó órákban Zaluzsnij és tábornokai úgy döntöttek, nem várnak tovább, és tiltott lépéseket is megtesznek.
A The Guardian forrása szerint aknákat telepítettek a Fekete-tenger medrébe, hogy megnehezítsenek egy esetleges odesszai orosz partra szállást, és egyes alakulatokat stratégiailag kedvezőbb helyekre mozgattak, amely lépésekért, ha nem tör ki a háború, bíróság előtt kellett volna felelniük.
Zaluzsnij már másnap hajnalban azzal a hírrel ébresztette a védelmi minisztert, hogy megkezdődött a háború. A támadás után a hadiállapotot végül azonnal bevezették. De akkora más sok helyen áttörtek az oroszok.
Kinek volt igaza?
A későbbi ukrán ellenállás, Zelenszkij háborús helytállása és Kijev megvédése részben elfedte az invázió előtti hetek vitáját. Pedig ez a vita ma is ott izzik a levegőben, ahogy egyre valószínűbb, hogy Zaluzsnij ezúttal már elnöki kihívóként kerülhet szembe Zelenszkijjel.
Zaluzsnij szerint az előkészületek hiánya súlyos veszteségeket okozott az invázió első szakaszában. Az elnök mellett állók szerint ha korábban jön a teljes riadó, talán nem marad meg az a társadalmi stabilitás, ami lehetővé tette az eredményes védekezést.
A háború jelenlegi szakaszában Ukrajna nagyon messze áll a katonai győzelemtől, sőt az is komoly eredménynek számítana, ha az idei évet jelentős területi veszteségek nélkül húzná ki. Egy ilyen helyzetben nem kérdés, hogyha mindketten elindulnak az elnöki székért a következő választáson, akkor az idő Zaluzsnijnak kedvez, aki már most átvette a vezetést a népszerűségi versenyben.
Kiemelt kép: Kijev, 2024. február 9. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kitünteti Valerij Zaluzsnij tábornokot, az ukrán fegyveres erők volt főparancsnokát (Fotó:MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtóiroda)