Magyarország válságba sodorta az EU Ukrajnának nyújtandó 90 milliárd eurós hitelét – ezzel ijesztgeti olvasóit napok óta a Brüsszel házi lapjaként működő Politico. A lap riasztó perspektívának láttatja, ha az Európai Unió nem tud egy újabb, gigantikus pénzösszeget belehajítani – az európai adófizetők pénzéből – az immár négy éve tomboló ukrajnai háború feneketlen zsákjába.
Iszonyat: „nehéz lesz” háborúzni
Komoly hátrányt okozhat Ukrajna számára Magyarország fenyegetése, hogy megvétózná a hitelt – olvasható a Politico számos, a konfliktussal kiemelten, napi szinten foglalkozó cikkeinek egyikében – ugyanis Kijev kincstárában áprilistól kezdődően kevés pénz lesz.
💸 Ukraine is asking for €800 billion over the next decade, not counting military costs. Thus, the Brusselians demand that Hungary dismantle family support, pensions, cheap energy, hospitals, and fair taxes so the money can be forked over to Ukraine. We refuse! This path weakens… pic.twitter.com/M3TOWEXfX9
— Orbán Viktor (@PM_ViktorOrban) January 11, 2026
Kijevnek
új források nélkül nehézséget okoz majd a háborús erőfeszítések fenntartása,
ami hátrányba hozza őt az Oroszországgal folyamatban lévő béketárgyalások során – riadozik az önmagát teljes egészében az ukrán vezetés érdekeinek szolgálatába állító brüsszeli orgánum.
Zsaroló szomszéd
A baj első jelei pénteken, a nap elején mutatkoztak. Magyarország EU-nagykövete a brüsszeli küldötti találkozón azt követelte, hogy parlament a szokásos nyolc hetet kapja meg az uniós jogszabályok vizsgálatára – nyilatkozta három uniós diplomata a Politicónak.
🇭🇺🇷🇺🇪🇺🇺🇦
Ahead of the EU Council meeting in Brussels, Hungary’s FM Szijjártó claimed Druzhba wasn’t damaged.
Called it “Ukrainian blackmail.”
Said Kyiv halted oil to sway Hungarian elections.Right.
Photo shows „intact” after Jan Russian attack.— 𝐀𝐧𝐧𝐚 𝐊𝐨𝐦𝐬𝐚 🇪🇺🇵🇱🇺🇦 (@Tweet4AnnaNAFO) February 23, 2026
„Orbán azzal vádolja a háború sújtotta országot, hogy politikai okokból leállította az orosz olaj szállítását Magyarországra. Kijev azonban elutasítja ezeket az állításokat, azzal érvelve, hogy az orosz csapások károsították az energiainfrastruktúrát” – írja a brüsszeli lap.
Ezzel szemben a valóságot hívebben tükrözi Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszternek az M1 csatorna reggeli műsorában tett nyilatkozta, melyben beszámolt az Egyeztető Törzs megalakulásáról, melynek célja a kritikus infrastruktúra védelme.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf elmondta:
Ukrajna mindenféle műszaki indok nélkül elzárta és elzárva tartja a Barátság kőolajvezetéket, ezzel pedig zsaroló államként lép fel,
amely olajblokád alatt tartja Magyarországot. Megjegyezte azt is, hogy az Európai Unió (EU) nem képviseli két olajblokád alá került tagállamának, Magyarországnak és Szlovákiának az érdekeit egy nem uniós tagállammal szemben – ez pedig szerinte elfogadhatatlan.
Az EU „ezzel szemben ránk helyez nyomást” Ukrajna finanszírozásának, a háború folytatásának, és Ukrajna uniós tagságának előmozdításának érdekében – fűzte hozzá a miniszter.
A kegyes Brüsszel
Az EU vezetői – köztük Orbán Viktor – decemberben, hónapokig tartó feszült tárgyalások után beleegyeztek a 90 milliárd eurós hitelbe – idézi fel a Politico, mely egy a lapra jellemző csúsztatással így fogalmaz: „egy jelentős engedményben” az EU mentesítette Magyarországot, Szlovákiát és Csehországot – amelyek ellenzik a további Kijevnek nyújtott segélyeket – a hitel költségeinek visszafizetése alól.
Brüsszel most olyan módokat keres, amelyekkel Orbán Viktornak arcmentő győzelmet biztosíthatnának, és amely lehetővé tenné számára, hogy lemondjon az Ukrajnának nyújtott források blokkolásáról, miközben elkerüli a Brüsszel és Budapest közötti teljes jogi vitát – állítja a Politicónak nyilatkozó három uniós diplomata.
„Nincs idő a jogi útra” – mondta az egyik diplomata, utalva arra a lehetőségre, hogy Budapestet bíróság elé állítják a pénzeszközök zárolása miatt. „Politikai megoldásra lesz szükség.”
Europe is completely cut off from Russian oil: Ukraine has destroyed the key reservoirs of the „Friendship” pipeline, located in Tatarstan, – a war correspondent.
This will have been done under the orders of the Europeans or Americans to spite Hungary and Slovakia. pic.twitter.com/zorARaUks6
— Truth Seeker (@mib_63) February 25, 2026
Semmi baja a vezetéknek!
A brüsszeli lap – bár az állítólag kitört „válságot” nem támasztja alá meggyőző állításokkal – a balliberális szellemű EU-s vezető bürokrácia szokásos, már-már komikus kapkodását, fejetlenségét villantja fel a kialakult konfliktus kapcsán.
Így a lap tudósításaiból többek között kiderül, hogy néhány diplomata azt követelte:
EU-küldöttség menjen Ukrajnába, hogy ott megvizsgálhassa a csővezetéket,
ezzel cáfolva Orbán azon állításait, hogy az „valójában nem is sérült meg!”.
Kaja Kallas, la folle russofoba attualmente primo ministro dell’Estonia, è pronta a diventare la massima diplomatica dell’UE. Sogna di dividere la Russia in paesi più piccoli. Quanto piccolo? Abbastanza piccolo da sembrare innocuo per i chihuahua baltici?
1/3 pic.twitter.com/EZ3YvaR35Y— TheSkepticalReader 🎯 (@max1ci6) June 26, 2024
Mindeközben az alkoholfogyasztás kérdést egyedien megközelítő Kaja Kallas, az EU egyik vezető diplomatája – aki egy másik ügyben nemrég kénytelen volt visszavonni korábbi, hamis állításait – felvetett egy másik lehetőséget is: használják fel Ukrajna megsegítésére a befagyasztott orosz pénzeszközöket.
Sürgősen az ötletelő észt politikus mellé állt Jessica Rosencrantz, Svédország EU-ügyi minisztere, aki a Politicónak azt nyilatkozta, hogy Stockholm kész támogatni ezt a Belgium kormánya által határozottan visszautasított lehetőséget, „amennyiben az ismét napirendre kerül”. Ugyanez a svéd politikus igyekezett januárban előkészíteni az EU-s hetes cikkely szerinti eljárás újraindítását Magyarországgal szemben. E cikkely alkalmazása Budapest szavazati jogának felfüggesztéséhez is vezethetne Brüsszelben.
Nemzeti petíció – az emberek érzik, most mindennél fontosabb, hogy hallassák a hangjukat
Rövid idő alatt több mint háromszázezren éltek a lehetőséggel, hogy véleményüket kifejezzék a hazát érintő fontos kérdésekben a kormány által indított nemzeti petícióban. Hidvéghi Balázs államtitkár szerint a kezdeményezés sikere azt mutatja, hogy a magyarok kiállnak a kormány politikája mellett, a petíció március 23-ig tölthető ki, és becslések szerint várhatóan az egymilliót is meghaladhatja a visszaküldött ívek száma.
„A nemzeti petíció kiemelt jelentőségű, mivel Brüsszel 1500 milliárd eurós támogatást tervez Ukrajnának, és 2027-re kívánja a tagságát. Az utóbbi napok eseményei szerint mindez most különösen fontos, hogy a magyarok hallassák a hangjukat: Ukrajna politikai okokból nem indította újra az olajszállítást Magyarország felé, miközben a brüsszeli vezetés Ukrajna oldalára állt”
– írta meg a Magyar Nemzet Hidvéghi Balázs parlamenti államtitkár posztja alapján.
A politikus videóüzenetében arról beszélt, hogy Magyarország komoly fenyegetés és nyomásgyakorlás célpontjává vált, és ezért most nem lehet hallgatni. Hozzátette, a kormány arra kéri a magyarokat, hogy álljanak ki a Brüsszel–Ukrajna–Tisza-paktum ellen, és csatlakozzanak a nemzeti petícióhoz.
A petíció három pontban ad lehetőséget a vélemény kifejezésére:
- Nem az orosz–ukrán háború finanszírozására!
- Nem Ukrajna tízéves támogatására!
- Nem a rezsiárak emelkedésére!
Orbán Viktor miniszterelnök korábban kiemelte, hogy Ukrajna EU-tagsága közvetlen katonai konfliktust jelentene Oroszországgal, ezért kívül kell maradnia az unióban, különben Magyarország folyamatos háborús veszélynek lenne kitéve.
„Ukrajnának kívül kell maradnia az Európai Unión, beengedni őket életveszély, és Magyarország számára folyamatos háborús veszélyt jelent”
– fogalmazott.
A Magyar Nemzet megjegyzi, hogy a nemzeti petíció nem az első alkalom, hogy a kormány az emberek véleményét kéri ki fontos ügyekben: az elmúlt években a nemzeti konzultációk során gazdasági és társadalmi kérdésekben több millió magyar mondta el véleményét, és túlnyomó többségben támogatták a kormány álláspontját.
Kiemelt kép: Az ukrán hadsereg 24. gépesített dandárja sajtószolgálatának felvételén az egység tagjai egy 122 milliméteres BM-21-es Grad rakéta-sorozatvetővel készülnek tüzet nyitni orosz állásokra a kelet-ukrajnai Donyecki területen fekvő Csasziv Jar közelében 2025. február 16-án, az Ukrajna elleni orosz háború alatt (Fotó: MTI/MTVA)