Kopitko – aki szoros munkakapcsolatban állt a volt védelmi miniszterrel, Olekszij Reznyikovval – aktívan részt vett a védelmi minisztérium kommunikációs stratégiájának kialakításában és a háborús események elemzésében is. Ebből kifolyólag nem egyszerű véleményvezérről vagy politikai elemzőről van szó, hanem a Zelenszkij-kormányzat egykori alkalmazottjáról –  írja az Ellenpont.

Szerdai bejegyzését azzal a felütéssel kezdte, hogy szerinte „felettébb nevetséges” az a gondolat, miszerint a magyarok bármit is meg tudnának akadályozni Ukrajna törekvéseivel szemben. Ezt követően több példát sorolt fel az ukrán különleges műveleti erők (SSO) közelmúltbeli akcióiból, amelyek során az orosz haderőnek okoztak károkat. Állítása szerint:

•  megsemmisült egy S–400-as légvédelmi komplexum indítóállása, radarja és kiszolgáló eszközei;
•  megrongálódott egy Pancir-SZ1 légvédelmi rendszer.

Ezeket az eseteket arra hozta fel példaként, hogy ha az ukrán hadsereg ilyen csapásokat tud mérni az orosz védelemre, akkor – megfogalmazása szerint – Magyarországgal szemben még könnyebb dolguk lenne.

Bejegyzésében úgy fogalmazott:

„A mieink minden éjjel szétvernek valami értékeset a megszállt Krímben. Az oroszok védelme pedig két-három nagyságrenddel erősebb és képzettebb, mint Magyarországé, még a NATO-tagsága ellenére is. Szóval Orbánnak érdemes lenne innia valamilyen nyugtató teát, és visszafognia a kreativitását. Jól emlékszünk az orbáni fegyveres testületek egészségtelen mozgolódásaira 2022 februárjában és márciusában. Ha most bármiféle forrongás kezdődik, Ukrajna másodszorra nem fogadja el a »humanitárius« kifogásokat.”

Mindez tehát azt jelenti, hogy egy volt védelmi minisztériumi tanácsadó katonai csapás lehetőségét vetette fel Magyarországgal és a magyar miniszterelnökkel szemben.

A két ország közötti feszültséget jelenleg az okozza, hogy Ukrajna nem indítja újra a Magyarország számára stratégiai jelentőségű Barátság kőolajvezetéket, miközben Magyarország évek óta humanitárius segítséget nyújt az ukrán menekülteknek, és az ukrán villamosenergia-ellátás jelentős részét továbbra is hazánk biztosítja.

Mint ismert, Ukrajna január végén leállította a kőolajszállítást a Barátság vezetéken, és azt annak ellenére sem indította újra, hogy a magyar (és szlovák) álláspont szerint ennek minden feltétele adott. Magyarország válaszul felfüggesztette a dízelolaj Ukrajnába irányuló exportját, valamint blokkolja a Kijev által igényelt, 90 milliárd eurós uniós hitelfelvételt és az EU 20. szankciós csomagját egyaránt.

Az eddigi legkomolyabb, de nem az első ukrán fenyegetés

Ahogy arról a hirado.hu is beszámolt, idén több ukrán közszereplő is rendkívül éles hangvételű nyilatkozatban bírálta Magyarországot és Orbán Viktor miniszterelnököt.

Dmitro Mikisa ukrán parlamenti képviselő egy videóüzenetben bírálta élesen Orbán Viktort amiatt, hogy a magyar kormány nem támogatja Ukrajna uniós csatlakozását. A magyar kormány vezetőit „hitvány alakoknak” nevezte, Orbán Viktort pedig olyan sértő jelzőkkel illette, mint a „nyálkás” és „közönséges senki”.

Borisz Tizenhauzen ukrán politikai elemző szintén kemény szavakkal illette a magyar miniszterelnököt. Egy videóinterjúban arra reagált, hogy Orbán Viktor kijelentette, Magyarország nem küld csapatokat Ukrajnába, mivel az közvetlen katonai konfliktust jelentene Oroszországgal.

„Orbánnak inkább azon kellene aggódnia, hogy nem ő küld csapatokat Ukrajnába, hanem hogy Ukrajna ne küldjön csapatokat Magyarországra…”

– mondta Tizenhauzen.

Jevhen Karasz, az ukrán fegyveres erők őrnagya – akit fkorábban Volodimir Zelenszkij elnök is kitüntetett, és aki a szélsőséges, neonáci C14-csoport vezetőjeként is ismert – egy nyilvánosságra került videóban szintén katonai invázióval fenyegette meg Magyarországot. A felvételen Karasz ugyanis azt hangsúlyozza, hogy szerinte nem csak Oroszország tekinthető Ukrajna ellenségének, hanem minden olyan állam, amely most vagy a jövőben ellenséges magatartást tanúsít Ukrajnával szemben.

Kiemelt kép: Az ukrán területvédelmi erők 127. önálló dandárjának 2025. augusztus 20-án közreadott képén 18 és 24 év közötti katonák gyakorlatoznak a kelet-ukrajnai harkivi terület egyik gyakorlóterén augusztus 19-én (Fotó: MTI/EPA/Ukrán 127. önálló dandár)