Gulyás Gergely a kormánypártok országjárásának kecskeméti fóruma előtt tartott sajtótájékoztatón felidézte, hogy négy évvel ezelőtt kezdődött az orosz–ukrán háború. Mint mondta, az évek óta tartó vérontás semmilyen eredményt nem hozott, ugyanakkor Európa szenvedte meg leginkább a konfliktust, hiszen a gazdasági növekedés, az energiaárak és az infláció terén is komoly károkat okozott.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is a béke mellett áll, és nem küld sem fegyvereket, sem katonákat Ukrajnába.

Kiemelte: a biztonság azt jelenti, hogy Magyarország nem sodródik bele a háborúba, ugyanakkor meg kell őrizni az ország energiabiztonságát is, amely a rendszerváltás óta nem látott kihívásokkal néz szembe.

Ukrajna egyoldalú döntésének nevezte, hogy leállította a Magyarország és Szlovákia ellátását biztosító Barátság kőolajvezetéket, ami szerinte elfogadhatatlan. Magyarország ezért felszólítja Ukrajnát, hogy tartsa be az Európai Unióval kötött társulási megállapodásban vállalt kötelezettségeit, és ne lehetetlenítse el Magyarország energiaellátását – hangoztatta. Hozzátette: a Barátság vezetéken technikai akadálya nincs az újraindításnak. Amíg azonban nem történik változás, Magyarország nem szállít dízelt Ukrajnába, nem teszi lehetővé a 20. szankciós csomag elfogadását, és fenntartja álláspontját az Ukrajnának szánt, 90 milliárd eurós uniós támogatással kapcsolatban is.

Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy a béke és a biztonság mellett a választás tétje a fejlődés is. Az elmúlt másfél évtized lehetőséget adott arra, hogy mindenki előrelépjen: „Egymillió új munkahely jött létre, vagyis ennyivel többen dolgoznak ma, mint a polgári kormányzás kezdetén” – húzta alá. „Látjuk azt, hogy sikerült az élet tekintetében is előrelépni” – fogalmazott, hozzátéve, hogy természetesen mindig van hova fejlődni.

Elmondta: a kormány az elmúlt négy évben, a háború okozta gazdasági nehézségek ellenére sem adta fel céljait a családtámogatás és az otthonteremtés területén.

Hangsúlyozta, hogy világos program és egyértelmű fejlődési pálya áll az ország előtt, ami választókerületi szinten is konkrét terveket jelent a következő négy évre.

Reményét fejezte ki, hogy a választópolgárok Magyarország békéjére, biztonságára és fejlődésére szavaznak, és a következő ciklusban is a polgári kormány kap felhatalmazást.

Újságírói kérdésre válaszolva, a Barátság kőolajvezeték leállítását illetően a miniszter azt mondta, hogy az ellátásbiztonság érdekében – mint nemzeti ügyben – minden politikai erőnek közösen kellene fellépnie, mert jelenleg az orosz kőolaj és földgáz a legolcsóbb elérhető energiaforrás Magyarország számára. Gulyás Gergely közölte, a vezeték újraindításának technikai akadálya nincs, az ukrán lépést, a „politikai zsarolást” pedig elfogadhatatlannak nevezte.

Nemzeti petíció: Ukrán zsarolás – Az emberek érzik, most mindennél fontosabb, hogy hallassák a hangjukat

Rövid idő alatt több mint ötszázezren éltek a lehetőséggel, hogy véleményüket kifejezzék a hazát érintő fontos kérdésekben a kormány által indított nemzeti petícióban. Hidvéghi Balázs államtitkár szerint a kezdeményezés sikere azt mutatja, hogy a magyarok kiállnak a kormány politikája mellett, a petíció március 23-ig tölthető ki, és becslések szerint várhatóan az egymilliót is meghaladhatja a visszaküldött ívek száma.

„A nemzeti petíció kiemelt jelentőségű, mivel Brüsszel 1500 milliárd eurós támogatást tervez Ukrajnának, és 2027-re kívánja a tagságát. Az utóbbi napok eseményei szerint mindez most különösen fontos, hogy a magyarok hallassák a hangjukat: Ukrajna politikai okokból nem indította újra az olajszállítást Magyarország felé, miközben a brüsszeli vezetés Ukrajna oldalára állt” – írta meg a Magyar Nemzet Hidvéghi Balázs parlamenti államtitkár posztja alapján.

A politikus videóüzenetében arról beszélt, hogy

Magyarország komoly fenyegetés és nyomásgyakorlás célpontjává vált, és ezért most nem lehet hallgatni. Hozzátette, a kormány arra kéri a magyarokat, hogy álljanak ki a Brüsszel–Ukrajna–Tisza-paktum ellen, és csatlakozzanak a nemzeti petícióhoz.

A petíció három pontban ad lehetőséget a vélemény kifejezésére:

• Nem az orosz–ukrán háború finanszírozására!

• Nem Ukrajna tízéves támogatására!

• Nem a rezsiárak emelkedésére!

Orbán Viktor miniszterelnök korábban kiemelte, hogy Ukrajna EU-tagsága közvetlen katonai konfliktust jelentene Oroszországgal, ezért kívül kell maradnia az unióban, különben Magyarország folyamatos háborús veszélynek lenne kitéve.

„Ukrajnának kívül kell maradnia az Európai ­Unión, beengedni őket életveszély, és Magyarország számára folyamatos háborús veszélyt jelent”

– fogalmazott.

A Magyar Nemzet megjegyzi, hogy a nemzeti petíció nem az első alkalom, hogy a kormány az emberek véleményét kéri ki fontos ügyekben: az elmúlt években a nemzeti konzultációk során gazdasági és társadalmi kérdésekben több millió magyar mondta el véleményét, és túlnyomó többségben támogatták a kormány álláspontját.

Kiemelt kép:Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormánypártok országjárásának kecskeméti fóruma előtt tartott sajtótájékoztatón 2026. február 27-én. MTI/Bús Csaba.