Ukrajna – amely pénzügyeinek stabilan tartásához folyamatos külföldi forrásokra támaszkodik – 2029-ig részletekben kapja meg a támogatást, az első, 1,5 milliárd dolláros összeget azonnali kifizetésként.

A washingtoni székhelyű hitelező és Kijev eredetileg 2025 novemberében egy szigorúbb változatban állapodott meg a programról, amely több népszerűtlen adó bevezetését vagy beterjesztését írta volna elő a hitel lehívásához. Az orosz támadások okozta súlyos energiaválság, valamint a parlamenti ellenállás miatt azonban Ukrajna elérte, hogy az IMF engedélyezze ezeknek a feltételeknek az év későbbi szakaszára halasztását – írja a Kyiv Independent.

A törvény – amelyet az ukrán parlamentnek el kell fogadnia ahhoz, hogy a jövőben kifizetéseket kapjon az IMF-től – magában foglalja az online kereskedők megadóztatásának emelését, az importált fogyasztási csomagokra vonatkozó terhek növelését, valamint a kisvállalkozókra és önfoglalkoztatókra vonatkozó áfa módosítását.

Ezeknek a változásoknak a célja az ukrán gazdaság egyes részeinek „árnyékgazdaságból való kivezetése”.

„A program keretében a hatóságok elkötelezték magukat a növekedés hosszú távú akadályainak felszámolása mellett, többek között a korrupció elleni küzdelem, a gazdasági tevékenységek formalizálásának előmozdítása, az adóelkerülés és adócsalás elleni küzdelem, az energiapiacok reformja és a pénzügyi piaci infrastruktúra megerősítése révén” – nyilatkozta Kristalina Georgieva, az IMF ügyvezető igazgatója.

A mostani a második IMF-program a háború 2022-es, teljes körű eszkalációja óta. Az első, összesen 15,6 milliárd dolláros csomagról még 2023 márciusában állapodott meg az IMF és Ukrajna.

Magyarország uniós vétója lehetett volna az akadály ehhez az ukrán hitelhez is

Az alap csütörtöki döntése néhány nappal azután született, hogy az európai vezetők február 24-én – az orosz–ukrán háború negyedik évfordulóján – egy 90 milliárd eurós hitel jóváhagyását tervezték Ukrajna számára.

Bár a Kyiv Independent beszámolója szerint egy uniós csúcstalálkozón 2025 decemberében elvi megállapodás született a kezdeményezésről, február 20-án Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy Magyarország blokkolni fogja a tervet –továbbá az EU 20. szankciós csomagjának elfogadását is –, amíg Ukrajna újra nem indítja a január vége óta megállított olajszállítást a Barátság vezetéken keresztül.

A szóban forgó hitel célja, hogy 2027-ig Ukrajna katonai és finanszírozási szükségleteinek mintegy kétharmadát fedezze –  enélkül ugyanis Kijev 2026 közepére kifuthat a pénzügyi forrásokból.

Magyarország vétója miatt Kijevben attól tartottak, hogy az IMF nem hagyja jóvá a 8 milliárdos programot, mivel ők elvárják, hogy a hitelfelvevő országok pénzügyi stabilitása kellően biztosított legyen. A Kyiv Independent szerint az igazgatótanács döntése azt tükrözheti, hogy az európai hitel körüli vita hamar rendeződhet.

Kiemelt kép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: MTI/EPA)