Ma ünnepli 70. születésnapját az a kitűnő humorérzékkel megáldott, átütő tehetségű francia író, Michel Houellebecq, a fentieket meg is valósította legutolsó, Megsemmisülni (Anéantir) című, 2022-ben megjelent regényében, melynek első lapjain valóban lefejezik a gazdasági tárca akkori vezetőjét.
Bruno Le Maire, Emmanuel Macron korábbi gazdasági minisztere, aki a balzaci regények világára emlékeztető „Bruno Judge” nevet kapta a műben, őszinte örömmel fogadta irodalmi karakterré válását. A Köztársaságiak nevű jobbközép konzervatív párt politikusaként Le Maire szintén meglepetést, sőt felháborodást okozott egy általa írt regénnyel, melyben egy szexjelenet is olvasható.
A reménytelenség professzora
Houellebecq-től, „a „reménytelenség professzorától” megszoktuk a meglepetéseket, a különleges ötleteket: az Elemi részecskék (Les Particules élémentaires) című regényében például a molekuláris biológia és a genetika problémáin alapuló fejtegetések sorát is olvashatjuk. E szövegrészekkel az egyik főszereplő arra keresi a választ: van-e legalább elvi lehetőség a normális emberi kapcsolatokra. Úgy, ahogy azok a részecskék is feltételezik, tükrözik egymás létezését. Az író több művét, így ezt a regényét is megfilmesítették.
Nem véletlen a tudomány e speciális területein való jártassága. A Michel Thomas néven Franciaország tengeren túli megyéjében, az Indiai-óceánban fekvő Réunion szigetén született író 1956. február 26-án látta meg a napvilágot.
Anyja Lucie Ceccaldi algériai születésű, korzikai származású francia orvos, apja René Thomas síoktató–hegyi túravezető. Algériában élt 5 hónapos korától 1961-ig az anyai nagyanyjával. A weboldalán rosszkedvűen állítja, hogy a szülei „gyorsan elvesztették érdeklődésüket a létezésével kapcsolatban” és hatéves korában Franciaországba küldték, hogy éljen az apai, kommunista nagyanyjával, amíg az anyja Brazíliába indult, hogy élje a hippik életét az újdonsült barátjával.
A nagyanyja leánykori neve volt a Houellebecq, amit felvett írói álnévként. Később a Lycée Henri Moissan középiskolában tanult északkelet-Párizsban bentlakásos diákként. Utána a párizsi Lycée Chaptal-ba járt előkészítő kurzusokra, hogy bejusson az elit iskolákba (Grandes écoles). Itt, visszaemlékezései szerint, bántalmazták társai. 1975-ben a Institut National Agronomique Paris-Grignonban folytatta tanulmányait. Elkezdett egy irodalmi folyóiratot (Karamazov) és verseket írt.
Houellebecq agronómusként végzett 1980-ban, megnősült, és született egy fia, majd elvált, depresszióba esett (ekkor kezdett el verseket írni).
Szemben a baloldali tabukkal
Rendszergazdaként dolgozott Párizsban, többek között a Francia Nemzetgyűlésben, mielőtt úgymond „generációja popsztárjává” vált, és 1994-ben hírnevet szerzett A harcmező kiterjesztése (Extension du domaine de la lutte) című első regényével.
A számítógépes rendszerek számos regényében kulcsszerepet játszanak;
a kódfejtés, illetve a hírszerzés is kapcsolódik e témákhoz legutóbb megjelent „Megsemmisülni” című művében.
Második regényéért, az Elemi részecskékért (Les Particules élémentaires) megkapta az 1998-as Prix Novembre-ot, ami egyfajta anti-Goncourt-díj. A regény egy pillanat alatt a „nihilisták klasszikusává” vált. A művet Michiko Kakutani kritikus a The New York Times-ban egy „mélyen ellenszenves olvasmányként” írta le. A regénnyel Houellebecq 2002-ben megnyerte a Dublini Nemzetközi IMPAC Irodalmi Díjat.
A Magyarországon leginkább Behódolás című regénye okán népszerű és közismert szerző még olyan, Nyugat-Európában súlyos tabunak és érinthetetlen, említhetetlen szent tehénnek számító témaköröket is hozzá mert nyúlni, mint az iszlamizmus.
„Hagyják abba a franciák kirablását!”
A baloldalt és liberalizmust egész életművében parodisztikusan, némi távolságtartással vagy éppen kritikával kezelő alkotó,
aki már csak e szemlélete miatt is egy magányos életpályát mondhat magáénak a szélsőséges baloldali eszméktől és radikális liberalizmustól leuralt közbeszéd Franciaországában (ahol egy hallgatásra kényszerített, sok tízmilliós konzervatív adófizetői szavazói réteg is él), legelőször
A csúcson című regénye kapcsán került szembe az iszlám agresszív ideológiájával és az iszlamizmust – a korlátok nélküli migrációval együtt – támogató baloldali és liberális politikai körökkel.
„A legbutább vallás továbbra is az iszlám. Amikor a Koránt olvasod, teljesen összetört vagy” – jelentette ki többek között a Le Monde című baloldali lapnak adott, 2001 szeptemberében napvilágot látott nyilatkozatában, ahol A csúcson című regényéről faggatták. A tömeges népszerűségnek örvbendő szerző, akit e kijelentése miatt bíróság elé állítottak, s aki ott is védte „a humorhoz való jogot”.
Egy 2022 decemberi interjúban a Front Populaire magazinnak nyilatkozva szintén beszélt az iszlamizmusról, figyelmeztetve: a francia társadalom ellent fog állni az iszlamizációnak. Ám őszerinte a franciák egyelőre csak azt akarják, hogy a „muszlimok vagy hagyják abba az ő kirablásukat és bántalmazásukat, vagy távozzanak”.
Houellebecq a Bataclannál és más helyszíneken elkövetett 2015. november 13-i dzsihadista tömegmészárlások kapcsán elítélte a franciaországi politikai osztályt és az ország (az író álláspontja szerint) tehetetlen, pipogya vezetőit. François Hollande szocialista politikust, az akkori köztársasági elnököt „jelentéktelen opportunistának” nevztek aki „így tölti be az államfői pozíciót”, Manuel Valls szocialista párti kormányfőt pedig egyenesen „veleszületett fogyatékos”-ként emlegette.
Egy mészárlás címlapján
A gyilkos fundamentalista iszlamizmussal ezt követően rövidesen ő maga is életveszélyes konfliktusba keveredett: Behódolás című regénye, amely 2022-ben játszódik, és arról szól, hogy Franciaország iszlám állammá alakul, éppen 2015. január 7-én jelent meg.
A könyv az iszlám társadalmi és politikai térnyerését, valamint a nyugati kultúra önfeladását (behódolását) mutatja be.
A könyv megjelenésének napján követett el egy iszlamista terrorcsoport egy újabb mészárlást a francia fővárosban. Fanatizált, fegyveres iszlamisták aznap intéztek támadást a Charlie Hebdo szerkesztősége ellen.
A 12 halálos áldozatot követelő mészárlás napján a lap éppen egy Houellebecq-ről szóló karikatúrát és Behódolás című regényét tette a címlapra.
A Behódolás egy közeljövőben játszódó „disztópia”, egy fikció, amelyben 2022-ben egy muszlim elnök, Mohammed Ben Abbes kerül hatalomra Franciaországban, miután a hagyományos pártok összefognak a Nemzeti Front ellen. A könyv az iszlám társadalmi és politikai térnyerését, valamint a nyugati kultúra teljes önfeladását (behódolását) mutatja be egy Párizsban élő egyetemi tanár szemszögéből, aki előbb-utóbb választásra kényszerül, hogy tanítson-e az immár iszlamista ideológiát hirdető, ám bőkezűen finanszírozott egyetemen.
A könyv megjelenésének napján a mészárlást elkövető gyilkosok nem az író műve miatt, hanem a lapban korábban megjelent, Mohamed prófétát sértő módon, pornografikusan ábrázoló karikatúrák megbosszulása céljából rendeztek vérfürdőt a Charlie Hebdo szerkesztőségében.
A támadás után a regény promócióját felfüggesztették, az írót pedig rendőri védelem alá helyezték, mert tartottak egy esetleges támadástól. Houellebecq a vádakra reagálva ismét és kiállt a szólásszabadság mellett és kijelentette, hogy könyve nem „iszlamofób”. (a muszlim hátterű iszlamista terjeszkedést kritikátlanul támogató szélsőbaloldali és liberális meghatározottságú francia közbeszédben ezt a kifejezést használják minden, az agresszív iszlamizmus terjeszkedését szóvá tevő, bármely megnyilvánulás esetében. Így bélyegzik meg mindazokat, akik szót emelnek Franciaország identitásának védelmében – a szerk.)
Csak politikailag korrekt szerzőknek!
Botrányos, ám az irodalmi Nobel-díj odaítéléséért felelős grémium szemléletét híven tükröző döntés volt, hogy 2022-ben, amikor két írót: Houellebecq-et és az iszlamista szélsőségekkel szintén szembekerült Salman Rushdie-t tartottak világszerte esélyesnek a díj elnyerésére., a testület egy teljesen ismeretlen, még csak középszerű tehetségként sem jegyzett szerző, Annie Ernaux kapta „életművéért” a Nobel-díjat.
Bár Houellebecq a legnépszerűbb és legelismertebb francia írók közé tartozik, a bizottság Ernaux-t látta „politikailag korrektnek”.
A muszlim bevándorlást támogató, szélsőbaloldali Engedetlen Franciaország iránti rokonszenvét véka alá soha nem rejtő Ernaux-t az sem zavarta, hogy míg nem igazán értékelt életművének szinte egyetlen témája az antiszemitizmus volt, az általa támogatott mozgalom élteti és buzdítja az antiszemitizmusukról is hírhedt iszlamista mozgalmakat Franciaországban.
Sportszerűnek nem nevezhető módon Ernaux 2022-ben a Le Parisienben megjelent interjújában ócsárolta kollégáját, Houellebecq-et. Elmondta: kifejezetten örült annak, hogy Houellebecq nem kapta meg az irodalmi Nobel-díjat, mint az írónő fogalmazott, „teljesen reakciós, antifeminista”, mi több, „ártalmas” eszméi miatt. A díjazott már korábban is kifejezte ellenszenvét, Houellebecq-kel szemben.
Zenei albummal jelentkezik
Houellebecq, aki a lét és nemlét hamleti kérdéséig is eljutott legutolsó regényében, a „Megsemmisülni” lapjain, kreativitását jelző, újabb fordulattal gazdagítja eddigi életművét. Rövidesen, március 6-án Houellebecq zenei albummal jelentkezik, Souvenez-vous de l’homme (Emlékezz a férfira ) címmel.
A 2010-ben a Goncourt irodalmi díjat elnyerő Houellebecq, aki a Le Figaro szerint a legtöbb külföldön lefordított művet magáénak mondható szerző hazájában, új albumán 12 számot ad elő. Mindegyik szám szövegét Houellebecq írta és szavalja el.
A polgárháború előérzete
Az album zenéit Frédéric Lo zenész, zeneszerző és énekes szerezte. Houellebecq már többször is felfedezte a zene világát.
Verseit zenei háttérrel kísérve már 1996 óta, rendszeresen előadja
– az első ebben a Le Sens du combat című albuma volt. A most megjelenő album számai közül az Ils chevauchaient le vent (A szélben lovagoltak) című szerzemény hozzáférhető a streaming platformokon.
A társadalmi kérdésekkel élénken foglalkozó író az album megjelenése kapcsán vele készített interjúban egy európai háborút valószerűtlennek vélt – ám egy Franciaországon belüli polgárháborút egyáltalán nem látott kizártnak.
Kiemelt kép: Michel Houellebecq francia író, a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége interjút ad a Four Seasons szállóban 2013. április 19-én. (FotóL: Készítette: Koszticsák Szilárd
Személyek: HOUELLEBECQ, Michel