Kedd esti orosz támadás

Az orosz hadsereg 115 drónnal támadott ukrajnai célpontokat szerdára virradóra, a légvédelem az eszközök több mint 80 százalékát megsemmisítette, azonban a csapásoknak halálos áldozatai és sebesültjei is vannak a civil lakosság körében – jelentették katonai és helyhatósági források.

Az előzetes adatok szerint a légvédelem 95 drónt hatástalanított, azonban 11 helyszínen 18 drón célba talált – tette közzé a légierő parancsnoksága a Telegram-csatornáján. A hivatalos közlemény kiadáskor még tartott a légitámadás, néhány drón az Ukrajna által ellenőrzött légtérben tartózkodott.

Február 25-re virradóra az orosz hadsereg drónokkal támadta az egyik Zaporizzsja környéki falut, a becsapódások következtében négy ember maghalt, egy gyerek pedig megsebesült – jelentette az állami katasztrófavédelmi szolgálat a Telegramon. Egy családi ház megsemmisült, egy másikban jelentős károk keletkeztek, a robbanáshullám és a törmelékek a közeli épületeket is megrongálták – áll a közleményben.

Megkéselték az ukrán hadkiegészítő központ egyik alkalmazottját

Megkéselték a hadkiegészítő parancsnokság egyik, „toborzással kapcsolatos intézkedéseket” végző alkalmazottját a délközép-ukrajnai Krivij Rih városában kedd este – jelentette a Dnyipropetrovszk megyei területi hadkiegészítő és szociális támogatási központ a hivatalos Facebook-oldalán szerdán.

Bejegyzésükben arról tájékoztattak, hogy a központ értesítési csoportja a rendőrséggel együttműködve igazoltatott egy állampolgárt, hogy ellenőrizzék katonai nyilvántartási okmányait, és kiderült, hogy körözik őt.

Az őrizetbe vett személlyel folytatott beszélgetés során egy „nem közömbös állampolgár” megpróbálta megakadályozni „a mozgósítási felkészülés területén végzett állami tevékenységeket”, és agresszíven lépett fel a hadkiegészítőkkel szemben. Ennek következtében az egyik katonát késszúrás érte. A sérültet azonnal kórházba szállították, állapota stabil – áll a közleményben.

A központ figyelmeztetett, hogy a hadsereg törvényes tevékenységével szembeni erőszakos ellenállás az ország védelmének stabilitása elleni közvetlen beavatkozásnak minősül.

Összegzés a háború negyedik évfordulóján

Jurij Ignat, az Ukrán Fegyveres Erők Légierejének Parancsnoksága kommunikációs osztályának vezetője szerint

Oroszország 2022 óta már 88 000 drónnal, 13 000 rakétával, és több mint 120 000 cirkálórakétával támadta Ukrajna területét.

Az Unian korábban arról számolt be, hogy Volodimir Zelenszkij elismerte, hogy Ukrajna területének nagy része továbbra sem rendelkezik olyan légvédelmi rendszerekkel, amelyek képesek lennének orosz rakétákat hatástalanítani. Az ukrán elnök tisztázta, hogy országunk területének 80 százalékán nincsenek ilyen rendszerek.

Ami az emberveszteségeket illeti, négy évvel Ukrajna megtámadása után Putyin csapatai talán a legsúlyosabb veszteségeket szenvedték el, amelyeket bármely nagyhatalom elszenvedett egy konfliktusban a második világháború óta – írja a New York Times. Pontos számokat egyik fél sem közöl saját veszteségeiről, így szinte lehetetlen becslésekbe bocsátkozni, az amerikai lap mégis megpróbálkozott ezzel. A cikk szerint becslések alapján 2026-ra a háború teljes időtartama alatt az orosz és az ukrán katonák körében elhunytak száma meghaladhatja az félmilliót.

Egyes becslések szerint Ukrajna a háború során a lakossághoz viszonyított arányban több katonát veszített, mint Oroszország, még akkor is, ha Oroszország vesztesége összességében jóval magasabb volt.

Viszonyításképp a New York Times emellett azt is leírta, hogy az orosz katonák halálos áldozatainak száma nagyjából ötször nagyobb, mint az amerikai fegyveres erők által a vietnami háború alatt elszenvedett veszteségek.

Halott katonák testrészével kell bizonyítani az ukránoknak, hogy elhunyt a családtagjuk

Ukrajnában a katonáknak néha le kell vágniuk társuk testrészeit, hogy a család eltemethesse őket és megkapja a halálesetért járó kártérítést, illetve hogy ne maradjanak a eltűnt személyek listáján – erről a brit Daily Mail riportere számolt be, aki beszélt ukrán katonákkal.

Odesszában nagy támadásra készülnek, miközben a régióban már tíz napja nincs áram és víz

Odessza lakói arról számolnak be, hogy otthonukban már tíz napja nincs áram és víz.

„Kérdésünk a hatóságokhoz: miért nem mondják, hogy Odesszában rendkívüli helyzet van? Tíz napja nincs áram, víz és fűtés, és senki nem törődik velünk”

– írják a lakosok a közösségi médiában.

A helyi közösségi oldalak szerint jelenleg a város házainak körülbelül egynegyede van víz és áram nélkül.

Meleg ételt osztanak a rászorulóknak önkéntesek a kelet-ukrajnai Harkivban 2026. február 17-én. Az energiarendszer elleni orosz támadások elõidézte áramszünetek miatt fõzni képtelen lakosokon segítenek így az áramkimaradások által nem érintett társaik (Fotó: MTI/EPA/Szergej Kozlov)

Odesszában az emberek rendszeresen elzárják az utakat a folyamatos áramszünetek miatt. Mindeközben a régiót felkészítik a harcokra. A térség körül védelmi rendszert hoznak létre, hogy visszaverjék az esetleges orosz támadást szárazföldön és tengeren. Erről Denis Nosikov, a Dél haderő parancsnoka számolt be. Elmondása szerint folytatódik a páncélelhárító árkok, mérnöki csapdák és egyéb védelmi elemek kiépítése a régió határai mentén.

Zelenszkij nem adja fel Donbaszt, hogy elkerülje a lakosok lázadását

Az ukránok még a háború idején is ki fognak vonulni a kijevi főtérre (Majdan), ha a békefeltételek „igazságtalanok” lesznek – jelentette ki a Jurij Kamelcsuk, ukrán képviselő. Szerinte még akkor is, ha elsősorban nők vesznek részt, az ukránok ki fognak menni az utcára „kifejezni álláspontjukat”. Legalábbis Kamelcsuk úgy véli, ezt az üzenetet próbálja Volodimir Zelenszkij eljuttatni nemzetközi partnereihez.

Ebből kiindulva tehát az ukrán elnök nem akarja kivonni a csapatokat a Donbaszból, azt állítva, hogy ez tömeges tiltakozásokhoz vezetne Ukrajnában – írja a Strana Today, amely beszámolója szerint pedig eközben a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy egyre többen támogatják az ukránok Donbaszból való visszavonulását.

Macron a háború folytatását ígérte, és ezt be is tartja

Macron kedden hangsúlyozta, hogy továbbra is támogatni fogják Kijevet. Mint fogalmazott: „Ukrajna kontinensünk első védelmi vonalán fekszik, és Európa változatlanul mellette áll”. Hozzátette azt is, hogy „akik abban bíznak, hogy ebbe majd Európa belefárad, azok tévednek.

A francia elnök megszólalását követően szerdán az Unian arról adott hírt, hogy Ukrajna és Franciaország rekordmennyiségű AASM Hammer irányított repülőgép-bomba szállításának megszervezésén dolgozik, amelyek már több éve sikeresen pusztítják a katonai célpontokat. A fejlett irányítórendszernek köszönhetően az említett bombák akár 10 méteres pontossággal is eltalálják a célpontot. A gyorsító jelenléte lehetővé teszi a tárgyak akár 70 kilóméteres távolságból történő megsemmisítését is. Ez lehetőséget ad a pilótáknak arra, hogy bombákat dobjanak le anélkül, hogy belépnének az ellenséges légvédelmi övezetbe.

Kiemelt kép: Az ukrán fegyveres erők 65. önálló gépesített dandárjának képén a dandár frontvonalról visszatért katonái a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjai területen az Ukrajna elleni orosz háború alatt, 2026. február 10-én (Fotó: MTI/EPA/65. gépesített dandár)